Világszínvonalú baromfitelep Hernádon (videóval)

Kilenc új épületben 60 ezer növendék és 50 ezer tojótyúkot nevelnek a Bro-Ker-Bét Kft. legmodernebb technológiával megépített baromfitelepén. Az ünnepélyes keretek között rendezett hernádi átadón az agrárminiszter vágta át az avatószalagot. A beruházással a vállalkozás 30%-kal növeli teljesítményét.

(balról jobbra) Kiszel Gábor, ügyvezető igazgató, Bro-Ker-Bét Kft., Dr. Nagy István agrárminiszter, Pogácsás Tibor, önkormányzati államtitkár

Mekkora beruházást hajtottak most végre?

– Összértékben 2,3 milliárd forintba került a beruházás, amiben az állami támogatás 395 millió forint volt. Jelentős bővülés történt ezzel a cégünk termelési kapacitásában. Még a beruházás előtti állományunk a termelésben 170 ezer madár volt, a most átadott 9 új épületben 60 ezer növendék és 50 ezer szülőpár elhelyezésével nagyjából 30%-os bővülést értünk el – mondja Kiszel Gábor ügyvezető igazgató.

Van piaca a terméküknek?

– Egyértelműen van. Ezt látjuk, ezért is bővítettük ki 2015-ben a keltetőnk kapacitását Hernádon, amikor megháromszoroztuk a termelést. Viszont ezzel a keltetőbővítéssel olyan helyzetbe kerültünk, hogy kevés lett a tenyésztojás-termelésünk, ezért is vágtunk bele a bővítésébe. Ezzel a beruházással a keltetőüzemünket 100%-ban saját, biztos eredetű, minőségi tojással tudjuk feltölteni.

Mi jellemzi a termeléstechnológiájukat?

– Teljesen zárt ólakban, az új telepeken – mondhatom bátran, hogy világszínvonalú technikával – zárt folyosóról megközelíthető ólakban történik a termelés. Az új telepen, a dolgozóknak a feketeöltözőben kint kell hagyniuk a kinti ruhájukat, egy fürdést követően tiszta ruhában tudnak csak a madarak közé jönni és fedett helyen dolgozni. Ezzel a legszigorúbb állategészségügyi előírásoknak is megfelelünk. Mélyalmos technológiát alkalmazunk, mint Európában általában a szülőpártenyésztésben. A tojófészkeket középen, hosszában, az ólban helyeztük el, kihordószalag hozza ki a tenyésztojásokat az ól elejére. Itt már emberi válogatást nem is igényel a tojások kezelése. A termelésnek ez a része teljesen automatizált, gép válogatja, forgatja, pecsételi, és teszi a szállítókocsikra a tenyésztojásokat.

Mi a következő munkafolyamat a termelésben?

– Átszállítjuk a tojásokat a hernádi keltetőüzemünkbe. Itt 21 napos keltetési idővel kikeltetjük a kiscsirkéket. Ezt követően pedig 70%-ban hazai partnereinkhez, 30%-ban pedig exportra szállítjuk a naposcsibéket.

Milyen fajta csirkeállományt tenyésztenek?

– Ross 308-as típusú hibriddel dolgozunk már évek óta. A piac maximálisan ezt igényli. Mind a broiler, mind a szülőpár szintjén évről-évre egyre jobb eredményeket lehet elérni velük, és világszinten is piacvezetőnek mondható ez a típusú madár.

Hány főnek biztosítanak megélhetést a térségben?

– A cégcsoport 3 család tulajdonában van, 1989 óta létezünk. Az eltelt 30 év alatt folyamatosan fejlesztettük, bővítettük az állományunkat A cégcsoport vállalkozásaiban tavaly több mint 5 milliárd forint volt az árbevételünk, és az eredményünk is meghaladta a negyed milliárdot. Ennek eredményeképpen ma már több mint 130 főnek tudunk munkát adni a térségben, a mostani beruházással nemcsak a kapacitásunkat bővítettük, hanem 15 új munkahelyet is létesítettünk. Büszkék vagyunk arra, hogy nálunk nincs elvándorlás, a dolgozóink a magukénak érzik a telepet, biztos, hosszútávú megélhetést jelent a számukra.