Gazdáinknak is jobb, ha normálisan eszünk

A magyarok a legutolsó helyen állnak zöldségfogyasztásban az EU-ban, pedig a napi bevitel a betegségek vagy az elhízás megelőzésének az egyik legjobb útja. Másrészt fontos nemzetgazdasági kérdés is, miután a friss, helyben termett zöldség a gyorsan fejlődő hazai kertészeteket is erősíti.

A termelők is népszerűek

A magyarok többsége hetente csak 2-3-szor eszik zöldséget vagy gyümölcsöt, naponta mindössze csak minden ötödik. A megvásárolt zöldségek toplistáját még mindig a klasszikusok: a tévépaprika és a fürtös paradicsom vezetik, de a fiatalok egyre inkább az édesebb verziókat keresik – derül ki az 500 termelőt tömörítő DélKerTÉSZ kutatásából. A zöldséget vagy gyümölcsöt vásárlók leginkább (73%) bolt- vagy áruházláncokba mennek, csak 42 százalék megy külön zöldségeshez, és csak 34 százalék l a piacokra vagy vásárcsarnokokba. A legkevésbé termelői piacok népszerűek, összesen 17 százalék szerzi innen be az árut. Ugyanakkor mégis ezeknek lesz jövőjük, ha marad az a trend, hogy ezek a piacok a legfiatalabbak és a legidősebbek, valamint a budapestiek között a legnépszerűbbek.

Jövünk fel, de még utolsók vagyunk

Nagypéter Sándor, a szentesi DélKerTÉSZ elnöke szerint pozitívum, hogy a KSH adatai szerint évtizedes összevetésben növekedett az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás is. 2010-ben például fejenként átlagosan kevesebb mint 38 kiló gyümölcs fogyott, 2019-ben viszont már meghaladta az 53 kilót. A burgonya nélkül számolt összesített zöldségfogyasztás is nőtt: a 2010-es fejenkénti 48 kiló után 2019-ben már 53 kilónál tartottunk.

Ezzel viszont még mindig Európa utolsó utolsója vagyunk. Ez egészségügyi szempontból is szomorú, mert tanulmányok szerint naponta öt adag zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk.

A hazai szövetkezések a gazdákat segítik

És nemcsak egészségügyi, hanem (agrár)gazdasági szempontból is jót teszünk magunkkal, ha a magyar kertészek termékeit esszük. Egyrészt nyilvánvalóan egészségesebb (és a kevesebb szállítás miatt környezetkímélőbb) a közelben termett ennivaló fogyasztása. Másrészt a hazai kertészetek az utóbbi években nagy fejlődésen mentek-mennek keresztül. Csak a DélKerTÉSZ például közel 500 dél-alöfldi termelő, családi gazdaság, társvállalkozó terményeit viszi piacra, itthon és külföldön is. Tavaly 6-700 milliós pluszbevétellel zártak, ami pénzügyi szempontok mellett azért is örömteli, mert a TÉSZ nemcsak mint integrátor segíti a gazdaközösség munkáját, hanem finanszírozási konstrukciókkal, fajtakorszerűsítéssel. Az együttműködés eőnyeit bizonyítja, hogy az utóbbi 5 évben a műszaki-infrastrukturális fejlesztések mellett megháromszorozták a termésmennyiséget

Markáns vásárlóréteg már februártól veszi

Van is igény a hazai zöldségre. Az üllési Farkas-kertészetben, Farkas Milán és felesége, Mónika január februártól novemberig szolgálja ki az utóbbi években kialakult markáns vásárlóréteget, akik meg tudják és meg is akarják fizetni a hazai termesztésű tv-paprikát.– Igazuk van azoknak, akik ezt veszik: ezt nem heteken át utaztatják Észak-Afrikából vagy Európa távoli vidékeiről. Ez itt terem, ez friss, és ráadásul a hazai gazdaságot erősíti az, aki ezt vásárolja, nem az importot – mondta az Agrárágazatnak nemrég Farkas Mónika. Az ő gazdaságuk is gyorsan és intenzíven fejlődik: napirenden van például egy több százmilliós üvegház-beruházás.

Hová megy a gazdákon nyert profit?

Szomorú ugyanakkor, hogy az igazi profit nem a gazdáknál, hanem a kereskedelemben csapódik le. A DélKerTÉSZ korábbi elnöke, szaktanácsadója, Ledó Ferenc szerint is van ugyan kereslet a friss, jó minőségű hazai paradicsom iránt. Ugyanakkor az idén sokkal magasabb árrés kihat a vásárlás mennyiségére: vagyis a keresletre a boltok és áruházláncok árpolitikájára is negatív hatással van.