Bevetésre kész!

Magnéziumtrágyázás hatása a búzaszemek növekedésére, méretére és a csírázásra

Szeretne búzából többet betakarítani? Kihozni a maximumot! Tudta-e, hogy a kalászokban a hiányos megtermékenyülés vagy az elégtelen szemtelítődés miatt kb. 10 %-kal kisebb terméssel számolhatunk?  Van megoldás rá!

A búzában a magnéziumhiány tipikus tünetei a levélen keresztül is megmutatkoznak, mégpedig a levélerek közötti sárgulás formájában: a levél amolyan gyöngyfüzér-szerűen zöld marad.

1-2. kép: Magnéziumhiány búza levelén.

Ezek a jól látható tünetek csak hetekkel azután mutatkoznak, amikor a Mg-hiány már bekövetkezett. Ha módunk és lehetőségünk kínálkozna egy ilyen búzának a gyökerét megnézni, akkor azt tapasztalnánk, hogy bizony-bizony lassan már az is alig-alig tud növekedni, hacsak le nem állt a gyökérnövekedése. A növény annyira igényli a magnéziumot nemcsak a klorofill építőelemeként, hanem a megtermelt szénhidrátok, levelekből történő elszállításához is, hogy ha nem kap eleget, ill. nem tud elegendő mennyiséget felvenni a talajból, akkor elkezdi lebontani a saját klorofillját! Ennek következményei a jellegzetes hiánytünetek. S ha lebomlik a fotoszintézis helyszínéül szolgáló klorofill, akkor jóval kisebb termést tudunk csak realizálni.

Pedig a növényekben jellemzően a klorofillban a magnéziumnak csak 10%-a található meg. De akkor hol a nagy része, és mit csinál pontosan? Milyen szerepet tölt be a növényben? Tulajdonképpen számtalan más folyamatban vesz részt. Több mint 100 enzim aktivátora. Szállítóként funkcionál például a talajból felvett foszfort esetében. Vagy egy másik kiemelt funkciója, hogy a levelekből elszállítja a megtermelt szénhidrátokat – kezdetekben a növekedés helyére, majd később a gabonaszemekbe. Így fordulhat elő, hogy a fenti képeken látható szemtelítődések között micsoda különbségek figyelhetők meg magnézium hiányában, vagy kezdeti magnéziumhiány, de levélen keresztüli magnéziumadagolás (EPSO Top keserűsós levéltrágyázás hatására), illetve a talajon keresztül már a növekedés elejétől adott megfelelő magnézium-ellátás esetén (pl. kiezerit formájában).

Ha nem jut a növény elegendő magnéziumhoz, akkor végeredményben a szemek sem tudnak olyan jól telítődni, és kisebb termés lesz az eredménye, mint amekkora lehetett volna.

Ceylan és munkatársai beható kísérleteket végeztek búzában arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben lehet  magnéziumtrágyázással növelni a búza ezerszemtömegét.

forrás: Ceylan et al. (2016)

A fenti felvételek is ennek kapcsán születtek 2016-ban. Az alacsony Mg-ellátású növényeknél a gabonaszemek ezerszemtömege is alacsony volt, a szemek kisebbek, keskenyebbek és deformáltak voltak (ld. 3. kép).

A levélen keresztül Mg-trágyázásban részesült szemek (4. kép) mérete nagyobb volt, a szemek nem voltak annyira összetöpörödöttek, összeaszottak, mint az alacsony Mg- ellátás esetén, ehhez EPSO Top-ot használtak.

A legnagyobb méretű búzaszemek a legszebben telítődött szemekkel a megfelelő Mg-ellátásban (ESTA Kieserit) részesült búza esetén képződtek. Ebben az esetben a búza számára már a kezdetektől elegendő magnézium állt rendelkezésre, míg a levéltrágyázás esetén (4. kép) alacsony volt a kezdetekkor a magnézium-ellátás, de levélen keresztül még időben beavatkoztak.

A második esetben (4. kép) azt is megfigyelték, hogy a levelek hosszabbra nyúltak, mint az első esetben, tehát a késői levélen keresztüli magnéziumtrágyázásnak ilyen hatása is volt.

6. kép: Búza csírázásának nyomonkövetése 1. Oszlop képei: alacsony magnézium-ellátás mellett, 2. Oszlop képei: alacsony magnézium-ellátás és 4%-os keserűsós levéltrágyázás hatására 3. Oszlop képei: megfelelő magnézium-ellátás hatására
Forrás: Ceylan et al, 2016

A legfelső sorban a magvak 3 napos korukban láthatóak, ahogy csíráznak szűrőpapíron.
A második sorban 5 napos korukban láthatóak szűrőpapíron.
A harmadik sorban 8 napos korban perlitben.
A negyedik (legalsó) sorban 6 napos korban, földben csírázott magvak láthatók.
Információim szerint Ceylan és társai ebben a kísérletben mutatták be először a világon a magnéziummagvak csírázására gyakorolt hatását. A megfelelő magnézium-ellátás abban is kiemelt szerepet játszik, hogy a növény által megtermelt szénhidrátokat el kell szállítani a magvakba, ezzel is befolyásolva későbbi méretüket és telítődésüket. Ha nem áll elegendő rendelkezésre, az akadályozza a szép nagy szemek kialakulását és telítődését, vagyis végeredményben az ezerszemtömeget és a kalászonkénti szemek számát is.

Az egész történetben az a csalóka, hogy a rejtett (látens) magnéziumhiány felderítetlen maradhat – egészen a szemek telítődéséig.  Emiatt a megelőzésképpen végzett, levélen keresztüli keserűsós permetezéssel történő beavatkozás segíthet megelőzni, hogy legalább a szemek telítődése idején legyen magnéziummal jól ellátva a növény, és ne tudjon érvényre jutni a magnéziumhiány a termés mennyiségére és minőségi paramétereire vonatkozóan.

Dr. Zsom Eszter
SZÍRIUSZ TRADE BT.
a K+S KALI GmbH hivatalos partnere
Mobile: +36 30 232 0154
[email protected]