Zab és tavaszi kalászos vetőmaghiány is kialakulhat

A tavaszi kalászosok árutermelő területének csökkenésével az utóbbi évek során 2500 hektár körül alakult a vetőmag-szaporítás területe, ami az elmúlt évben még mintegy a felére esett vissza, közölte Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A csökkenés ráadásul gyenge, 3,49 tonna hektáronkénti átlagterméssel párosult. A mintegy 65 százalék körüli fémzárolható mennyiség 2400 tonna körüli vetőmagot eredményez, ami 12 ezer hektárnyi terület vetéséhez elegendő, így akár vetőmaghiány is kialakulhat.

A zab árutermő területe is alacsony szinten mozgott az elmúlt években. A vetőmag-szaporítások területe az elmúlt 3 évben 1000 hektár körül alakult, ami 2018-ban mintegy 30 százalékkal csökkent. A 763 hektárról betakarított 2400 tonna nyers termésből 1500 tonna fémzárolt készlet várható, ami biztosan vetőmaghiányt eredményez.

Az átmenő készletek az előző évekhez hasonlóan nagyon alacsonyak. A tavaszi árpa vonatkozásában a vetőmag-szaporítók és a kereskedők többsége szerint a vetőmagkészletek nem lesznek elegendőek. A zab esetében az utóbbi 3 évben folyamatosan növekszik a vetőmaghiányt jósolók aránya.

A Vetőmag Szövetség szakmai bizottsága a várható piaci körülmények figyelembevételével a tavaszi árpa II. szaporulati fokú vetőmagjaira nettó 100 ezer, a tavaszi zab II. szaporulati fokú vetőmagjaira pedig nettó 105 ezer forint tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé.  Az ár zsákban, csávázottan fémzárolt vetőmagra vonatkozik, ami az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő: nem fix, kötött és ajánlott ár, a konkrét szerződéses árat a felek határozzák meg. A vetőmagár tájékoztatása nem jelent árrögzítést.