Magyar farmok lesznek Ghánában

A magyar agrárinnovációs eredmények a legkeresettebb exportcikkek lehetnek – jelentette be Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója Ghána fővárosában, Accrában, miután elindították a két ország közötti mintafarm-programot.

Bíztató első eredmények

Hazánk a következő években hat bemutatófarmot hoz létre a nyugat-afrikai országban, amelyeken magyar növényfajtákat tesztelnek és mutatnak be, továbbá a hazai mezőgazdasági innovációs eredményeket lehet megtekinteni. A bemutatófarmoktól azt várják a szakemberek, hogy piaci lehetőséget teremtenek magyar vállalkozások számára.

Gyuricza Csaba szerint a most elindított farmokon elsősorban dísz- és zöldségnövényeket mutatnak be trópusi körülmények között. Az első eredmények máris biztatóak: a térségbeli gazdálkodók örömmel fogadják a magyar fajtákat és technológiákat, többen érdeklődnek a termelésen túl a feldolgozóipari lehetőségek iránt is.

Nő a népesség, nőhet a magyar jelenlét

Afrika népessége az előrejelzések szerint az elkövetkező két évtizedben megduplázódik. A megnövekvő élelmiszer- és takarmány igény biztosítása külső segítség nélkül nem oldható meg. Magyarország az elkövetkező években nyolc afrikai országban jelenik meg növényfajtákkal és más hazai agrárinnovációs eredményekkel, amelyektől tudományos és gazdasági eredményeket egyaránt remélnek a programok lebonyolítói. A farmok létrehozásának szakmai koordinációját a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ végzi – közölte a NAIK.

Részvétel a gyarapodásban

Az afrikai jelenlétről szeptemberben is hangsúllyal beszéltek az agrár-közigazgatás és -kutatás vezetői: Nagy István szakminiszter a szegedi Gabonakutatónál tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, Afrika a népességnövekedés és a klímaváltozás miatt keresi a magyar agrár-, környezetügyi innovációs, tudományos és kutatási potenciált. A tárca és a NAIK együttműködésének célja, hogy megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a duplájára növeljék Afrika szub-szaharai térségében az előállított élelmiszer mennyiségét. Gyuricza Csaba ugyanott elmondta: a magyar fajták a megváltozott körülmények között is versenyképesek tudnak lenni. Nigériában már két szegedi kukorica fajtát sikerült elismertetni. Ez komoly piaci lehetőség, hiszen az országban a kukorica termőterülete a tizenhétszerese a magyarországinak.

A magyar delegációnak tagja volt Molnár István, az Agrár-Béta Kft. vezetője is, aki tavaly ősszel az Agrárágazatnak nyilatkozva ugyancsak a magyar-afrikai kapcsolatok ígéretes kilátásait méltatta.