Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak ugyanakkor növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, jelen helyzetben azonban a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.

A hazai előállítású nyúlhústermékek 96 százaléka európai piacokon kerül értékesítésre, azonban az egyes országokban elrendelt korlátozások miatt a termékek iránti kereslet drasztikusan visszaesett, emiatt a fogyasztói árak is jelentősen csökkentek. Ennek következtében a feldolgozók kénytelenek árat csökkenteni, ami az élőnyúl-felvásárlási árak csökkentéséhez vezet.

A hazai tenyésztőszervezetek egyik fő bevételi forrása a belföldre és külföldre történő tenyészállat-értékesítés. Azonban a jelenlegi járványhelyzet miatt a tenyészállatok külföldre kiszállítása akadozik, bizonyos esetekben megállt. A felvásárlás bizonytalansága miatt érdemes megfontolni a tenyészállatok szokásos frissítését, illetve a termékenyítést.

A járványhelyzet miatt a takarmányokban használt vitaminok ára drasztikusan megemelkedett, ami a takarmányok árában is megmutatkozik (akár 2-4 Ft/kg áremelkedés), valamint további növekedés várható. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szabad piacon az egyes alapanyagok (pl. szója, olíva, olajpogácsa) hiánya is tapasztalható. Érdemes felkészülni arra, hogy a hosszú távú szerződéssel vagy lekötött készlettel nem rendelkezők várhatóan magasabb áron (akár 10-15 Ft/kg emelkedés mellett) tudnak majd takarmány-alapanyaghoz jutni.

A koronavírus miatt elrendelt korlátozó intézkedések következtében a fuvarozást végző társaságok emeltek díjaikon, illetve a járvány gócpontjának számító, a nyúlágazati export fő piacát képviselő Olaszország felé csak jócskán megemelt díjjal vagy egyáltalán nem vállalják a szállítást. Mindemellett elképzelhető, hogy a feldolgozók a csökkentett ár ellenére sem lesznek képesek eladni áruikat az európai piacokon, így megfontolandó a piac beindulásáig a termékek fagyasztott állapotban tárolása. Ez azonban jelentős többletköltséget és likviditásbeli zavarokat eredményezhet.

Az erősen koncentrált, nagymértékben integrált ágazatokban – mint amilyen a nyúlágazat is – a nehézségek áthidalása érdekében javasolt a felvásárlók/feldolgozók és a termelők közötti szorosabb együttműködés.

Nyúlhúsfeldolgozás, -értékesítés

A nyúlhús feldolgozását végző élelmiszeripari vállalkozások száma a korábbi gazdasági válság következtében jelentősen csökkent, napjainkban már csak két vágó és feldolgozó működik a korábbi hat üzemből. A nyúlhúsfogyasztás elsősorban európai piacokon – főként olasz, német és svájci fogyasztók által kedvelt termék – jellemző, ezért az olaszországi korlátozások jelentősen érintik a termékek exportértékesíthetőségét. A feldolgozott termékek 96 százaléka kerül exportpiacokra, ezért a termékpálya minden szereplője aggodalommal figyeli az olasz, a német és a svájci járványhelyzetet, valamint a fogyasztók étkezési és vásárlási szokásainak változását.

A feldolgozóipari üzemek legnagyobb problémája az értékesítés jelentős mennyiségi visszaesése és az árak folyamatos csökkenése mellett, hogy a hazai termelők hezitálnak a tenyészállatok szokásos frissítése ügyében. Több termelőnek az is kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben végezzen-e termékenyítést, lesz-e folyamatosan felvásárlás, amely a feldolgozható alapanyag rendelkezésre állásának bizonytalanságát eredményezi.

A nyúlhús-feldolgozóipar számára hosszabb távon a magasabb feldolgozottsági fokú termékek (pl. közvetlenül tepsibe vagy serpenyőbe tehető termékek) gyártása jelenti a piacok bővíthetőségét, ehhez azonban jelentős beruházásokra lenne szükségük. A feldolgozást végző vállalkozások számára további fejlődést eredményezhetne, ha a hazai piacon is sikerülne a nyúlhúsfogyasztást népszerűsíteni.

A feldolgozóüzemek tárolási kapacitásai, mélyhűtő tárolói nem alkalmasak a hosszabb idejű készletezésre, illetve saját források terhére a készletek hosszabb távú finanszírozása is jelentős forráslekötést igényelne, amelyhez nincs megfelelő tőkeellátottságuk. A koronavírus-járvány elhúzódása az exportszállítások elmaradását eredményezheti, ami miatt a felhalmozódó készleteket mélyhűtött állapotban szükséges tárolni a piacok megindulásáig. Ez az átmeneti tárolás jelentős többletköltséget és likviditásbeli zavarokat eredményezhet.

(Az elemzés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttműködésében készült.)