Elavult és felesleges terheket ró a gazdákra az őstermelői és családi gazdasági (adó)rendszer. Nagy a várakozás az új szabályokra – mutatjuk, mi a tervezet.
Korszerűtlen, ügyetlen, kaotikus
Ügyeskedés, kényszerű szabálykerülés, ellenérdektelenség a legális jövedelmek növelésére, értelmetlen jövedelmi határ, túlzott adminisztráció, indokolatlan tehertételek, káosz és elavultság – hosszasan sorolja a szakma a mezőgazdasági adózás, az évtizedekkel ezelőtt kialakított őstermelői és családi gazdasági rendszer korszerűtlenségének jeleit, hibáit. A NAK és az Agrár- és Pénzügyminisztérium évek óta erőfeszítéseket tesz a rendszer teljes modernizálására. A cél az, hogy a gazdálkodást családon belül, jogi személyi formában is végezhessék, és a kis és középgazdaságokat támogató adórendszer jöjjön létre. A törvény várhatóan január 1-jén lép hatályba.
Bővítik, nő az értékhatár, új adózás
A most napirendre kerülő tervezettel bővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységek körével (pl. mezőgazdasági bérmunka, falusi és agroturizmus tevékenységekkel).
Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel is megjelenhet a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25%-áig.
Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére nő (966 ezer forint) az a bevételi értékhatár, amit ha nem ér el az őstermelő, akkor nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettsége. Az őstermelők egyébként kétféle adózás közül választhatnak: a tételes költségelszámolás és az átalányadózás. Az előbbi nem, az átalányadózás viszont megújul.
Az átalányadózás új szabályai
A jövőben az átalányadózást 10%-os jövedelem és 90%-os költséghányaddal lehet alkalmazni.
Jelentős kedvezmény, hogy a mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik 2020-as minimálbér értéken számolva. Az átalányadózást az éves minimálbér tízszeresét, azaz megközelítőleg a 21 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők választhatják. A minimálbér alapul vétele amiatt is előny, mert így annak éves növekedésével folyamatosan emelkedik a kedvezményes adózási értékhatár.
Az éves minimálbér ötszörösének, 2020-as minimálbérértéken megközelítőleg 10 millió forintnak megfelelő éves, támogatás nélküli bevételig az őstermelők adómentesek maradhatnak, az ebbe a kategóriába tartozó őstermelők nem fizetnének szja-t és szocho-t.
Azon őstermelők, akik a minimálbér ötszörösét meghaladó, de annak tízszeresét, azaz 2020-as értéken kb. 21 millió forintot meg nem haladó éves támogatás nélküli bevételt érnek el szintén kedvezményes szabályok szerint adóznak. Nekik a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10%-a után kell személyi jövedelemadót fizetni.
Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak. Eszerint azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.
Összevonás: jön az őstermelők családi gazdasága
A magánszemélyek számára jelenleg két működési forma is rendelkezésre áll a mezőgazdasági tevékenység közös folytatására. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. A két működési forma közötti átfedés miatt a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára a jövőben ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága állna rendelkezésre, amivel egyszerűbb és átláthatóbb rendszer alakítható ki.
Ez a működési forma a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság működési formák összevonása. Új őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) alapítása 16 éven felüli őstermelő tagokkal történhet azzal a kedvezménnyel, hogy a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai az ŐCSG-ben is tagok maradhatnak. Az ŐCSG tagja ugyanazon tevékenységre nem lehet egyéni vállalkozó és családi mezőgazdasági társaság tagja.
Az ŐCSG-k adózása a jelenlegi családi gazdasághoz hasonlóan történne, az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi azzal, hogy a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a 4 főre számított átalányadózás értékhatárát, ami kb. 83,5 millió forint.
Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)
Egy új minősítő kategória jönne létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azon gazdasági társaság vagy szövetkezet kaphatja meg, aminek tagjai egymásnak hozzátartozói, illetve csak mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat.
A minősítést a NAK végzi. A javaslat rögzíti, hogy aki a földforgalmi törvény szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaságnak tagja, ne folytathasson párhuzamosan őstermelői tevékenységet is. A CSMT a számviteli kötelezettségeinek a jelenlegi szabályok szerint tesz eleget, azzal, hogy a tervezet alapján nem lenne adóköteles az az összeg, amely nem haladja meg
– a társaság által a tulajdonosnak a termőföld bérletéért fizetett összeget;
– a normatív támogatásként kapott, tagnak átengedett összeget;
– azt az összeget, amit a CSMT azért fizet ki, hogy a magánszemély földtulajdonos azt a földvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-törlesztésre fordítsa;
– azt az összeget, amelyet a CSMT ad a tagjának olyan termőföld vásárlására, amit a CSMT legalább 15 évig használ.
Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot. A mentesített jövedelem viszont a jövőben nem csak a CSMT, hanem minden vállalkozás számára elérhető lesz.
Fontos további, kizárólag a CSMT-knek nyújtott előny, hogy a tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.