Legeltetés „keretek között”

A mezőgazdaságilag hasznosított gyepek kaszálóként, rétként használhatók – kaszálással és legeltetéssel vagy legelőként tisztán legeltetéssel –, de esetenként itt is találkozhatunk vegyes hasznosítással.

A hazai gyepterületek nagysága a különböző felmérések szerint folyamatosan változik: az összes gyepterület mintegy 950 000 és 1 050 000 hektár, ebből – a KSH adatai szerint – a hasznosított gyepterület körülbelül 650 000760 000 ha körül mozog. A hasznosított gyepek kaszálóként, rétként használhatók – kaszálással és legeltetéssel vagy legelőként tisztán legeltetéssel –, de esetenként itt is találkozhatunk vegyes hasznosítással.

A legeltetésnek a gazdasági szempontok mellett a gyepterületek flórájának fajtafenntartásában, kultúrállapotának megőrzésében és a tájalakításban is fontos szerepe van. Ezért a legeltetésnek szigorú agrotechnikai és jogszabályi előírásai vannak. A legeltetés biztonságát és az állatjóléti irányelvek betartását korszerű műszaki berendezések szolgálják. Ezek a berendezések gyakran egyszerű műszaki konstrukciók, de már itt is egyre nagyobb számban találkozhatunk intelligens eszközökkel, GPS-applikációkkal.

Jogszabályi háttér

A ”NATURA 2000” alá tartozó gyepterületek hasznosítására kaszálással és legeltetéssel van lehetőség, ahol csak szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, szamár, ló legeltethető, túllegeltetés tilos. Amennyiben a terület egyben természetvédelem alatt áll, a legeltetésre és nádirtásra október 31. és április 23. között engedélyt kell kérni. A terület legalább 5-10%-átkaszálásonként, változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. A kaszálást hurkolt fordulókkal, sávosan, középről kifelé kell végezni, a kaszálás munkasebességét alacsony, 5-6 km/h értékre kell megválasztani. A vadvédelmi szempontok miatt a kaszálógépek vágószerkezetét ponyvával, illetve vadriasztóval kell ellátni (ide vonatkozó jogszabály a 269/2007. /X. 18./ Korm. rendelet).

A szakaszos legeltetés rendszere

A legelőterületeken – a különböző tartástechnológiának és az eltérő adottságoknak megfelelőn – különböző legeltetési módokat alkalmaznak. A jelenlegi állattartás igényeinek leginkább a közepes vagy ennél kissé intenzívebb gyepek esetében alkalmazott szakaszos legeltetés a legmegfelelőbb. Egyes szakaszokat kerítéssel kell elválasztani, az adagolást pedig villanypásztorral lehet szabályozni. Az intenzív gyepeknél, nagy mennyiségű füveknél a tehenészetek területén alkalmazható a sávos legeltetés, ahol 50-100 cm-es sávokban „előtolással” történik az adagolás.

A szintén intenzív gyepeken, a szakaszváltós legeltetésnél a terület karámokkal két részre van osztva, az adagolás villanypásztorral történik. A rotáció során a fel nem használt termést tartósítják és betakarítják. A legelőn tartásnak elsősorban a húsmarháknál és növendékeknél vagy szárazon állóknál, valamint a juhok legeltetésénél van jelentősége. Ebben az esetben megfelelő műszaki feltételekre – felhajtóútrendszerre, karámokra, pihenőhelyekre, jó minőségű ivóvízre, valamint kiegészítő takarmányozásra alkalmas etetőkre, berendezésekre – van szükség. De nélkülözhetetlenek a stabil vagy áttelepíthető kerítések, a villanypásztorok, kezelők, a stabil vagy telepíthető itatóberendezések, etetővályúk, karámépítő elemek is.

„Villany a drótban?”

Az elektromos kerítések, villanypásztorok – stabil építésben – a legelőterületek, szakaszok körülhatárolását, áttelepíthető változatban pedig a szakaszolást és az adagolást biztosítják. Emellett az állomány őrzését, vadállatoktól való védelmét, természetvédelmi szempontból a védett területek növényeinek védelmét is ellátják, az újabb telepítésű berendezések pedig távfelügyeleti rendszerekkel is kiegészíthetők.

Az elektromos kerítések feszültségimpulzusok keltésével tartják távol az állatokat a kerítéstől. Ennek előidézésére az elektromosimpulzus-gerjesztő készülék, impulzusgenerátor, a különböző tápforrások, száraztelepek, akkumulátorok egyenáram-feszültségét vagy hálózati tápfeszültség váltakozó feszültségét alakítja feszültségimpulzusokra. A készülék kimenő pólusa össze van kötve a villanypásztor, illetve kerítés fémhuzalával vagy a fémszállal átszőtt műanyag szalaggal vagy fémszállal átszőtt zsinórral.

A legelőn tartásnak elsősorban a húsmarháknál van jelentősége

Az újabb telepítésű berendezések távfelügyeleti rendszerekkel is kiegészíthetők

A kerítés fémhuzala, illetve fémmel átszőtt műanyag szalagja – a földdel érintkező oszlopoktól – megfelelő szigetelődiókkal jól el van szigetelve. Az impulzusok a huzal- és a föld között a teljes kerítéshosszon jelen vannak. Az impulzusgenerátor másik pólusa a földdel van összekötve. A földelőrúd min. 1, max. 3 m hosszú, és a biztonság érdekében egyes rendszerek több földelőrudat is alkalmaznak. A fémrudakat szigetelt vezetékkel kell összekötni. A kerítés- vagy villanypásztor-vezetéket az említett anyagból kihúzott vezetéket érintve zárja a vezeték az állat teste és a földpotenciál által alkotott áramkört, ezért a feszültségimpulzusok következtében az állat áramütést kap.

A kereskedelemben különböző felszereltségű villanypásztor impulzusgerjesztő készülékek kaphatóak, melyek különböző csúcsfeszültséget bocsátanak ki, a legeltetett állatok eltérő fiziológiai és élettani adottságai miatt. A csúcsfeszültség 2 000–10 000 V, a kibocsátott 0,001–0,1 sec időtartamú impulzusok sűrűsége pedig 0,75–1,25 lehet másodpercenként a különböző anyagú fém- vagy fémszálas huzalokon, szalagokon. Az impulzus áramerőssége a hálózat legtávolabbi pontján sem lehet kevesebb, mint 100 mA, élettani szempontból a megengedett legnagyobb áramerősség 300 mA, a töltésmennyiség pedig 2,5 mAs.

Egyes villanypásztorok érzékelik a fű-, gyephozamot és az állatok mozgását

A kerítések, villanypásztorok, villamos karámok vezetékei különböző ellenállású és szakítószilárdságú, folyóméter-tömegű anyagokból készülnek, szilárdsági paraméterek tekintetében a legkedvezőbbek: a horganyzott acélhuzal Ø 2,5 mm-es változat, 22-24 Ω/km ellenállású ~ 37 kg/km folyómétersúlyú fémszálbevonatú műanyag zsinórok és szalagok rendelkeznek a legkedvezőbb paraméterekkel, 12–24 Ω/km és 11-13 kg/km. A vezetékeket a biztonságos működtetéshez az őrzött állomány testmagasságának figyelembevételével kell kihúzni. A hatékony őrzés és a hatásos riasztás érdekében a különböző anyagú huzalokat több sorban, egymás fölött kell kihúzni. A vezetékeket, huzalokat a földpotenciáltól el kell szigetelni, ezért a tartóoszlopokhoz és a kapuoszlopokhoz is szigetelt diókkal, gyűrűkkel csatlakoztathatók, a kapufogantyúk szintén szigetelt kialakításúak.

Jelzőrendszerektől a robotokig

A villanypásztorok, kerítések a meghibásodásokat, üzemzavarokat különböző jelző- és riasztórendszerekkel jelzik. Egyes típusokhoz intelligens távfelügyeleti rendszereket is kifejlesztettek, melyeknél a kialakított szoftverek és applikációk segítségével az ellenőrzés okostelefonnal történhet, és ide érkezhet a riasztás is.

A robotok is megjelentek a legelőkön; egyes villanypásztorok érzékelik a fű-, gyephozamot és az állatok mozgását, és ennek alapján mozgatják a villanypásztor adagolókerítését.

Irodalomjegyzék a szerkesztőségben és a szerzőnél elérhető.

dr. Kelemen Zsolt

műszaki szakértő