Az Európai Unió legnagyobb tormatermelője Magyarország a 12 ezer tonna/év mennyiséggel. A hazai tormaterület nagysága lehetővé teszi, hogy egész évben elérhető legyen hazánkban friss, illetve feldolgozott formában is.
A magyar torma nagyrészt exportra megy
A jellemzően feldolgozóüzemek hasznosítják íz-és állagjavítóként tormás készítményekben.
Hazánkban 2021-ben közel 1267 hektár területen folyt a torma termelés, a betakarítási munkálatok októbertől egészen a következő ültetési szezon kezdetéig, azaz márciusig is eltartanak.
A legfrissebb adatok alapján az előző szezonban több mint 12 ezer tonna torma termett idehaza, amely az Európai Unió éves össztermésének közel felét teszi ki.
A hazai felhasználás jelentős, mégis a legtöbb tormát Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba exportáljuk, jellemzően friss, lédig formában.
A torma jelentős vízigényű növény
A tavalyi aszályos idő miatt a betakarított árurizómák méretre átlagosan kisebbek lettek a vártnál, azonban szárazanyag tartalmát tekintve így is felülmúlják a külföldi fajtákat. A szakaszos betakarításnak és a tárolástechnológiának köszönhetően az újtorma betakarításáig nemcsak a hazai, hanem a teljes európai piac kiszolgálására elegendő a magyar termés.
A jól ismert – és a húsvéti időszakban jelentős keresletnek örvendő – reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez (uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika, csalamádé…) ízesítőként is előszeretettel használják.
A torma jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak; fogyasztáskor ezért szökik könny a szemünkbe, illetve az orrunkat is erősen ingerli.
A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma; baktérium- és vírusölő hatású, fokozza a nyálkahártyák vérellátását; hatásos húgyúti- és vesefertőzések, makacs köhögés, rekedtség, légcsőhurut és krónikus hörghurut esetén.
A torma hazánkban őshonos növény
Főbb termesztőkörzetei Hajdú-Bihar megyében, Kiskunfélegyháza, illetve Budapest környékén voltak. Mára – valószínűleg nagy kézimunka igénye miatt – egyetlen termesztőkörzete maradt. Jelenleg Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől délkeletre, Létavértes, Bagamér, Álmosd, Újléta, Vámospércs, Kokad körzetében, található a termőterület 98 százaléka, amely több száz családnak biztosít megélhetést.
A termelők a következő évi szaporítóanyagot is maguk állítják elő, így jellemzően úgynevezett tájfajtákkal találkozunk, mint a Debreceni édes-nemes populáció fajtái (sima felületű, hosszú, bőtermő, igen fűszeres, jóízű, magas szárazanyag- és aromatartalom jellemzi, kiváló ipari felhasználásra és exportra), emellett kiemelkedő a Nürnbergi édes (jóízű, bőtermő), és jelentős területen ültetnek különböző dán fajtákat is.
A gazdáknak nem szabad elfelejteni, hogy a tavalyi évtől a torma is bekerült azon növények körében, melyek kapcsán kötelező szerződést kötni a felvásárlás tárgyában.
Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc
