Ez a teendő, ha kevés az eső, és a szél elfújta a talajt

Ilyen talajverést, deflációt nagyon ritkán látni, mint most január és február folyamán. Elfújta a szél a termőföldet. El kell gondolkodni végre a felszíntakaráson, és egy technológiai váltást kell meglépnie nagyon sok termelőnek. Igaz, ez nem könnyű, mert nagyon sok termelő szemének az a szép, ha a télbe szépen leszántott talaj kerül, de a kérdés most az, hogy mi jön a következő 10-20 évben?! Tudunk-e még termelni vagy sem? A szerencse, ha valaki elindul egy új úton – de az út egyik oldalán levő termőföldet nem nagyon érdekli, hogy a másik oldalon mit csinálnak. Azt mindig tudtuk, hogy a víz az úr. Sokszor megkapjuk, hogy teljesen mindegy, hogy milyen vassal és mennyi tápanyaggal gazdálkodunk, ha nincs csapadék, akkor termés sincs! Ez így igaz. De mit teszünk azért, hogy legalább az a csapadék, ami lehullik, itt is maradjon, és ha egyszerre több jön az isteni áldásból, akkor az helyben is maradjon?

Miután elment a kombájn…

A talajművelés a kombájn mögött kezdődik! Vagy mégsem? Akár vissza lehet nyúlni a vetésig! A vetésnél határozzuk meg, hogy mekkora tömegű szalma lesz, és ezzel majd az aratásnál mit fogunk csinálni. A nyári aratásnál nagyon fontos a szalma-management! Amikor elmegy a kombájn, minél alacsonyabb tarló maradjon mögötte, ill. a szecskázási hossz ne legyen 5 cm-nél nagyobb! Ezt a méretet lehet még visszajuttatni oda, ahonnan lejött a termés.

Nagyon sok helyen ilyenkor tarlóhántást végeznek, vagy nem. Amennyiben tudjuk, hogy sok csapadék jön, akkor művelés nélkül lehet hagyni a tarlót, de ebben az esetben tényleg le kell borotválni a földet a kombájnnal, illetve a pelyvaterítőnek is jól kell működni. Az eső hatására kicsíráznak a kihullott magvak, és így megspóroltunk egy munkamenetet. Egy nagyon sekély talajművelés lehet a nehézgereblye, ami csak annyit csinál, hogy kirázza a magokat a szalma közül. Így a magok az enyhén megkaristolt föld felszínére kerülnek, és a szalmatakaró alatt kicsíráznak. Ezután jön a talajművelés. Ennek a feltétele, hogy legyen egy olyan munkagépünk, mint a Cultro.

Joker-receptek a tarlóhántáshoz

A hagyományos tarlóhántás, közvetlenül a kombájn mögött kell, hogy haladjon. A föld ekkor még könnyebben művelhető. Néhány csapadékmentes, meleg nap az aratás után és a tarló olyan, mintha beton lenne! Nagyon gyorsan ki tud száradni! Ekkor jön az, hogy a sekély művelés is nagyon rögöl, a kihullott magvak nem fognak kikelni, mert nincs talajkontaktus a művelet után – csak nagy rögök. A tarlóhántás minél sekélyebb annál jobb.

Amennyiben rövidtárcsa a tarlóhántó eszközünk, akkor az Joker! Sekélyen átdolgozza a felszínt, intenzíven keveri a szalmát a földdel, szépen, egyenletesen jár és lezár. Mindent tud, amit egy rövidtárcsának tudni kell. A mélységállítása a mellső támasztókerekeken és a hengeren történik. A vonórúd – mint egy pótkocsinál – úszik, így nem billegteti be a tárcsát a traktor. A futómű SoftRide rendszerű csillapítása is nyugodt járást, hullámmentes felszínt biztosít. A mellső opciós késhenger a hosszú, magas tarlót – mint repce vagy napraforgó – ledarálja, és a tárcsák a felszínbe bekeverik a kihullott magvakat. A késhengerrel történő kombináció lehetőséget ad az ultrasekély talajművelésre és akár a kukoricatarlók kezelésére is. A mulcsos technológiában a kukorica tarlón áthúzva a Jokert vagy a Cultro késhengert, felhasítjuk a tarlót. Így a kukoricamoly lárvája kevésbé tud áttelelni, ugyanis a rövid szármaradványban, ill. a felhasított tarlóban kevésbé tud megbújni, kiszárad. A tarlóhántást – legyen az bármikor – minél közelebb végezzük az aratáshoz, annál sikeresebb lesz!

Szász Zoltán; +36-30/743-0302