Az antibiotikum-használat kockázatot jelent

2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak. Az antibiotikumok használatát csökkenteni és racionalizálni kell emberek, állatok, növények esetében is!

Ahogyan az ember esetében, úgy az állatoknál sem mindegy, hogy mikor, milyen betegségre kaphatnak antibiotikumot. Reményt keltő három európai uniós ügynökség közös jelentése, mely bemutatja az antibiotikum-fogyasztás és az antibiotikum-rezisztencia alakulását Európában. E szerint a legtöbb EU-s országban kisebb-nagyobb mértékben csökken az antibiotikumok alkalmazása, némelyekben az élelmiszer-termelő állatok esetében alacsonyabb, mint az embereknél. Magyarországon sajnos a csökkenés inkább kisebb mértékű, és a gazdasági haszonállatok tekintetében, egységnyi állati termékre vetítve az EU-ban az ötödik legnagyobb mennyiségű antibiotikumot felhasználó ország vagyunk. Tehát van tennivalónk.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tavaly nyári közleménye szerint az antibiotikumok csökkenő alkalmazása azt sugallja, hogy a nemzeti szinten hozott intézkedések hatékonyak. A kolisztint is magában foglaló polimixinek nevű antibiotikum-csoport használata EU-átlagban majdnem a felére csökkent 2016 és 2018 között. Ez pozitív fejlemény, mivel a kolisztint kórházakban is alkalmazzák egyes multirezisztens baktériumokkal fertőzött betegek kezelésére. Itt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy hazánkban korántsem ilyen mértékű a csökkenés.

2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak

A multirezisztens azt jelenti, hogy olyan feltételes kórokozó baktériumok (pl. meticillinrezisztens Staphylococcus aureus, közkeletű nevén MRSA, amely az összes penicillin és cefalosporincsoportba tartozó antibiotikumra ellenálló) fognak elszaporodni (kiválasztódni az antibiotikumokra érzékeny baktériumpopulációból), melyek ellen nagyon nehéz vagy lehetetlen hatékony kezelést végezni. Minden élőlénynek – így a baktériumoknak is – célja a túlélés és szaporodás. Minél több antibiotikumot használ az emberiség, annál több kerül ki a környezetbe aktív hatóanyagként, elpusztítva az arra érzékeny baktériumokat, és túlélési előnyt biztosítva az ellenállóknak (rezisztenseknek). A rezisztencia természetes genetikai módosulás következménye, amely átmegy az utódgenerációkba, de ami még ennél is fontosabb, gyakran a sejtmagon kívüli génállományhoz (ún. „plazmidokhoz”) kötött, amelyet akár eltérő fajba tartozó vagy egymással egyáltalán nem rokon baktériumok is átadhatnak egymásnak, biztosítva ezzel a rezisztencia gyors és hatékony terjedését. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az összetettebb szervezetekben (ember, háziállatok) élő óriási baktériumpopuláció részben önálló, behatárolt egységeket alkot (vagyis az embernek, a sertésnek, a kutyának, a tyúknak megvan a saját fajára jellemző baktériumkészlete), de részben össze is függenek egymással, elsősorban a környezetünkben élő baktériumpopuláció közvetítésével. Tehát a rezisztenciáért felelős gének tárháza és kicserélődési, terjedési terepe a környezet is. Más szóval nemcsak abban az emberben, állatban vagy növényben alakulnak ki rezisztens baktériumok, amelyeket konkrétan antibiotikumokkal kezelnek, hanem a környezetben is. Ezért veszélyesek a környezetbe kikerülő antibiotikum-hatóanyagok. A baj akkor tetőzik, ha bármely okból legyengült védekezőképességű emberi (vagy állati) szervezetben a multirezisztens feltételes kórokozó baktérium elszaporodik és betegséget okoz. Legyengült immunrendszer pedig sok mindentől jelentkezhet: egyéb fertőző betegség (pl. influenza, Covid), daganatos betegségek, transzplantáció, egyes gyógyszerek (pl. szteroidok) tartós alkalmazása. Ilyen esetekben a multirezisztens baktérium által okozott betegséget nem lehet antibiotikumokkal meggyógyítani a rezisztencia miatt, és végül a beteg meghal. Mindez oda vezethet, hogy 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta bármilyen betegség lehet a vezető halálok az egész világban. Végső soron az ember, az állat és a környezet egészsége egy – ezt mondja ki helyesen a „One Health” kezdeményezés, amelynek egyik célja 2030-ra az antibiotikum-felhasználás felére csökkentése.

Mire adható antibiotikum?

A vírusokra nem hatnak az antibiotikumok, vírusfertőzés esetén legfeljebb abban az esetben indokolt a használatuk, ha szinte biztosra vehető, hogy van bakteriális felülfertőződés is. Csakis a bakteriális eredetű fertőző betegségek gyógykezelésére adható antibiotikum. A megelőző kezelés csak nagyon ritka esetekben indokolt, például egy nagyobb operáció előtt.

– Még 100 év sem telt el a penicillin felfedezése óta, ebből látszódik, mennyire gyorsan változik az orvostudomány is. Az állatgyógyászattal párhuzamosan a humán gyógyászatban is egyre inkább az lesz a „trend”, hogy nem adnak azonnal antibiotikumot. Nagyon fontos, és nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy csak akkor kell szedni az antibiotikumot, ha nagyon szükséges. Állategészségügyi Diagnosztikai Laboratóriumként mi beálltunk a mögé a rendelet mögé, hogy biztosított legyen laborháttér, és minél több vizsgálat valósuljon meg annak érdekében, hogy tudatos és célzott antibiotikum-használatról beszéljünk. Célzott alatt értjük, hogy a megbetegedést okozó baktérium ellen nagyon hatékony, de lehetőleg nem túl széles hatásspektrumú készítményt használjunk. A sörétes puska nem engedélyezett a céllövöldében – mondta Branduse László, a VetControll ügyvezetője.

Antibiotikum – nemcsak a szervezetben, hanem a környezetünkben is

– A folyamatot úgy kell elképzelni, hogy az elhullott állatból a diagnosztikai labor minden esetben kitenyészti a kórokozót. Erre a kórokozóra egy antibiotikumrezisztencia-eredményt fog adni, más szóval: meghatározza, mely antibiotikumokat milyen adagban, milyen időtartamban a legcélszerűbb használni ahhoz, hogy a legkevesebb antibiotikum felhasználásával a többi állatnál eredményes legyen a gyógyulás. Sok esetben olyan mennyiségben adják az antibiotikumot, hogy nem is szükséges akkora dózis az adott állatállománynak, sőt, lehet, hogy egyáltalán nem is kell antibiotikumot adni. A túlzott mennyiség viszont kárt okoz, bekerül a szennyvízbe, a kiszórt szerves trágyába, ezáltal bejut a környezetünkbe is. Az EU-s rendelet éppen ezt akadályozza meg, azzal, hogy megelőzés céljából nem adható antibiotikum – hívta fel a figyelmet a VetControll ügyvezetője, aki szerint az állattartók között egyre jelentősebb az erre való törekvés.

Az állattenyésztésben, állategészségügyben régóta szigorúan szabályozott, hogy csak antibiotikum-mentes állati terméket (hús, tej, tojás) szabad emberi fogyasztásra forgalomba hozni. Ezt célozza az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, ami minden antibiotikum-készítményre megszabja, hogy utolsó alkalmazása után mennyi ideig nem kerülhet emberi fogyasztásra az állati termék. Ennek betartását az élelmiszerek maradékanyag-vizsgálatával szigorúan ellenőrzik, ezért a valós, jelentős veszélyt az emberre nézve – a közhiedelemmel ellentétben – nem az antibiotikumokat tartalmazó állati termékek fogyasztása jelenti, hanem egyrészt az embergyógyászatban fennálló nem eléggé megalapozott és körültekintő antibiotikum-használat, másrészt a fentebb elmondott környezeti antibiotikum-szennyezés és ennek nyomán terjedő rezisztencia. – Nagyon fontos, hogy az emberek (mint gyógyszer-, illetve állatitermék-fogyasztók, valamint társállattartók) szemét felnyissuk, felhívjuk a figyelmüket a körültekintő, megfontolt antibiotikum-használatra: ne adjunk sem embernek, sem haszonállatnak, de még társállatnak se antibiotikumot anélkül, hogy ne végeztettünk volna mikrobiológiai vizsgálatot. Ez egy új irány, de ez az egyetlen járható út a hosszan tartó egészségért – mondta Branduse László.

A EUROFINS VETCONTROL-ról

Az EUROFINS VETCONTROL Kft. laboratóriuma több mint 20 éve kezdte meg működését, akkor még M.A.H. FOOD CONTROLL néven. Állategészségügyi diagnosztikai tevékenységük keretében kezdettől fogva olyan komplex szolgáltatást nyújtanak, amely képes hozzájárulni az állatállomány egészségügyi állapotának javításához, csökkenti az elhullást, javítja az immunizáltságot. Ennek keretén belül sertés-, szarvasmarha- és baromfi-, valamint juh-, kecske- és lófajták betegségeinek diagnosztikájával kapcsolatos feladatokat látnak el. 2021-óta a EUROFINS cégcsoport laboratóriumi hálózatához csatlakozva nyújtanak nemzetközi színvonalú szolgáltatásokat a magyar állattartók számára. A mikrobiológiai laboratóriumi tevékenységet az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerint kialakított és működtetett rendszerük szabályozza. A labor 2000 óta rendelkezik a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által igazolt folyamatos akkreditációval.

Branduse László
Dr. Földi József