A 2022 az aszály éve, fel kell készülni arra, hogy az ideihez hasonló szárazság akár két-, három- vagy ötévente is megismétlődhet Magyarországon – mondta Áder János, volt köztársasági elnök a Corvinus Egyetemen tartott előadásában.
A Kárpát-medencében az éghajlatváltozás hatásai hamarabb és erősebben jelentkeznek
Magyarország szerepe a globális fenntarthatósági és klímacélok elérésében című tantárgy részeként tartott előadást a volt köztársasági elnök a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A klímaváltozás hatásainak mintegy 80 százalékát a vízen keresztül lehet érezni; magyar kutatók már a 1990-es években arra figyelmeztettek, hogy a Kárpát-medencében az éghajlatváltozás hatásai sokkal hamarabb és sokkal erősebben fognak jelentkezni, mint a kontinens egyéb részein – hivatkozott a kutatókra Áder János.
A korábbi két aszályos esztendő és a csapadékhiányos tél miatt a talaj felső 80-100 centimétere teljesen kiszáradt, a felszíni és a felszín alatti vízkészletek radikálisan csökkentek.
Drasztikus a hatás a mezőgazdaságban
Ötszázezer hektáron teljesen megsemmisült a napraforgó- és kukoricatermés, az Alföldön hektáronként „egy kilót sem” tudnak betakarítani a gazdálkodók, a kevésbé aszályos Dunántúlon a hektáronkénti átlag hat tonna helyett mindössze két tonna lesz a termés – kerültek sorra a szélsőséges példák. Több mint egymillió hektárnyi területre jelentettek be aszálykárt a gazdák, amelynek jelenlegi becsült mértéke 750-1000 milliárd forint között van.
Áder János felhívta a figyelmet arra is, hogy idén ötvenezer hektár szántó, erdő és bozótos égett le Magyarországon, ami tízszer több, mint az előző években.
Az aszály az erdőket is károsította; a szárazságot nehezen tűrő fafajták levelei megégtek, és az még kérdéses, hogy ez milyen hosszútávú következményekkel jár. Az utóbbi években telepített mintegy 24 ezer hektár erdő valószínűleg tönkre fog menni, így várhatóan újra kell ültetni.
Az idei aszályban Magyarországon mintegy százhúsz folyó, vízfolyás és tó teljesen kiszáradt, ami ott a vízi élőlények teljes pusztulásával járt.
A nemzetközi helyzet sem jobb
Az európai helyzetre térve példaként említette, hogy az alacsony vízállás miatt ellehetetlenült a víziszállítás a németországi Rajnán, Olaszországban a Pó folyó egyes helyeken teljesen kiszáradt, az oda telepített vízierőművek termelése visszaesett, a dél-európai országot, valamint Franciaországot erdőtüzek is sújtották.
Áder János ezen a ponton idézte az Európai Bizottság aszállyal kapcsolatos állásfoglalását, amely szerint a kontinenst az elmúlt ötszáz évben nem tapasztalt extrém szárazság sújtotta idén.
Közölte azt is, hogy az Egyesült Államok jelentős kukoricatermő vidékén, a Közép-Nyugaton is aszály van, Kínát a történelemben eddig soha nem tapasztalt mértékű hőhullám sújtja már hetven napja.
Afrikára térve arra figyelmeztetett, hogy Etiópiában és Szomáliában negyvenmillió embert fenyeget az éhhalál, ha nem jutnak elegendő gabonához. Ezt az ukrajnai háború miatt előállt helyzet is nehezíti, ugyanis az afrikai országok jelentős része hagyományosan Ukrajnából és Oroszországból vásárol gabonát.
A jelenlegi gyakorlat nem teszi lehetővé a folyamat megállítását
A világ jelenleg messzebb van a 2015-ös párizsi klímacsúcs azon célkitűzésétől, hogy két fok alatt tartsa a felmelegedést, mint az aláírása pillanatában. Érdemi előre lépésre csak akkor lehet számolni, ha a két legnagyobb kibocsájtó, az Egyesült Államok és Kína radikálisan csökkenti a környezetszennyezést. Amennyiben a G7-es országok vezető nagyvállalatai nem változtatnak a jelenlegi gyakorlatukon, akkor három fok felett lesz a felmelegedés.
Arról, hogy az emberek miként tehetnek ezen folyamatok ellen, Áder János a többi között a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón résztvevő cégek által bemutatott módszerekből és technológiákból ismertetett néhányat, hangsúlyozva a takarékos vízfelhasználásnak és az ételpazarlás megelőzésének fontosságát is.
Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc
