A csoportos kocatartás kulcsfontosságú elemei

A vemhes kocákat évtizedeken keresztül szabadon tartották, és ilyen környezetben fialtak. Később a termelők felismerték az ellenőrzött környezet előnyeit a sertésnevelés során, ezért a vemhes kocákat zárt térbe vitték, és külön kutricákban helyezték el a teljes vemhesség idejére.

Bár ennek a gyakorlatnak számos előnye volt (a kocákat egyénileg etették és az irányítás egyszerű volt), az állatjóléti aggályok arra késztették a termelőket, hogy fontolóra vegyék a vemhes kocák csoportos tartási lehetőségeit. Ám ezeknek az alternatíváknak is lehetnek hiányosságai az állatjólét területén. Mindazonáltal vannak ajánlások arra vonatkozóan, hogyan tervezzük meg a csoportos tartást, hogy az sikeres legyen, és továbbra is ellenőrizhető legyen az egyes kocák takarmányfelvétele.

A csoportos kocatartás takarmányozási rendszere: melyiket válasszuk a gazdaságunk számára?!

A vemhes kocák elhelyezésére vonatkozó döntés meghozatalakor számos lehetőség kínálkozik a kocák takarmányozására (takarmányozási rendszer), a padozat típusára, a csoportszerkezetre és a csoportképzésre vonatkozóan. Így a lehetőségek számtalan kombinációjából választhatunk.

Általánosságban elmondható, hogy a vemhes kocák csoportosításának tervezése során meghozott döntések többsége az állatok takarmányozási módján múlik. Ha a vemhes kocákat nem takarmányozzák megfelelően, más területeken fokozódnak a problémák (kondíció, egészségi állapot, agresszió). Ezért az optimális kocatakarmányozási rendszer meghatározása kulcsfontosságú.

Amint már említettük, számos takarmányozási megoldás létezik, kezdve a padlóról etetéstől a kocák térfogat-adagolós vagy kézi adagolású egyéni etetésén át az elektronikus etetőig (ESF). A kocát azonban etetés közben célszerű elkülöníteni. Az alábbiakban a csoportos kocatartással kapcsolatban felmerülő leggyakoribb témákat, kérdéseket elemezzük.

1. A méret a lényeg

A helyigény és a csoport mérete két fontos tényező, amelyet figyelembe kell venni a csoportban tartott vemhes kocák számára alkalmas épület tervezésekor. Bár a kutatások eltérő eredményűek, a legtöbben egyetértenek abban, hogy a csoportban tartott állatok minimális helyigénye kocasüldők esetében 1,64 m², kocák esetében pedig 2,25 m²felett van.

A vemhes kocák csoportos tartása esetén az egyik legnagyobb probléma az agresszió, amely könnyen súlyosbodhat, ha az állatoknak nincs elég helyük. Ha a kocasüldőknek és kocáknak több helyet biztosítunk, kevesebb agresszióval és kevesebb sérüléssel kell számolnunk – ezzel javítva a kocák termelékenységét és élettartamát.

A helyigényhez hasonlóan a csoportlétszámot is meg kell határozni a csoportos tartás tervezésénél. A csoportméretek széles skálájából választhatunk, és ezek mind sikeresen menedzselhetők. Általában a kocák nagy csoportokban kevesebbet veszekednek, mint a kis csoportokban.

Ez a különbség az agresszióban azzal magyarázható, hogy a nagy csoportoknak több helyük van, valamint a kocák nem tudják felismerni az összes falkatársukat, és ennek eredményeként kevesebbet harcolnak. A nagyobb azonban nem mindig jelent jobbat. Például egy kocát megtalálni egy több mint 100 állatot befogadó kutricában minden bizonnyal időigényes és nehéz feladat. Így a vemhes kocák csoportméretére vonatkozó ajánlások a rendelkezésre álló hely, technológia, a munkaerő és a menedzsment függvényében változnak.

2. A vemheskoca-csoport összetétele

A csoportlétszámon és a helyigényen kívül az is fontos, hogy a kocákat hogyan csoportosítjuk, mivel korábbi kutatások kimutatták, hogy a csoport összetétele hatással lehet az agresszióra. A kutatások konkrétan azt javasolják, hogy a fiatal állatokat (süldők és első fialású kocák) különítsük el az idősebb kocáktól, hogy minimalizáljuk az agressziót, de a kocákkal együtt tartásnak is vannak előnyei bizonyos esetekben. A rendelkezésre álló takarmányozási rendszertől függően ez a csoportosítási stratégia lehetővé tenné a termelők számára, hogy különböző takarmányokkal vagy keverékekkel etessenek fiatal és idős kocákat, jobban kielégítve tápanyagszükségleteiket.

A kocasüldőket nem mindig lehet elkülöníteni a kocáktól. Ennek gyakran az állomány mérete vagy az az oka, hogy a süldőkutricák túl kicsik a megfelelő működéshez, ezért a kocasüldőket anyakocákkal kell csoportosítani. Ebben a helyzetben módosítani kell a vemheskocaszállás kialakítását és elrendezését. Gyakran több etetőt helyeznek el az ólban, növelik az állatonként megengedett alapterületet stb. A JYGA 3G szabad hozzáférésű etetőrendszer azonban ilyen heterogén csoportok esetében is biztosítani tudja a különböző táplálóanyag-tartalmú takarmányok etetését. Egy ilyen rendszerben a süldők keverése kisebb testű második fialású kocákkal szintén előnyt jelenthet az etetők használatát egyedül tanuló süldőkszámára.

3. Implantáció előtt vagy után csoportosítsunk!

A csoportosítást az implantáció előtt (a vemhesség 4. napja) vagy azt követően (35. nap körül) javasolt elvégezni. A kutatások egyetértenek abban, hogy az implantáció ideje alatt nem szabad keverni az állatokat; a kutatás azonban nem konzisztens azzal kapcsolatban, hogy melyik csoportosítási stratégia jobb a fent említettek közül.

4. Ne feledkezzünk meg az elkülönítőkutricákról sem!

A csoportos tartás tervezésekor úgy tűnik, hogy az elkülönítőkutricák nem számítanak elsődlegesnek. Kutatások és tapasztalatok azt mutatják, hogy a csoportos tartásban is sérülhetnek a vemhes kocák.

A sérült kocákra vonatkozó terv elkészítése elengedhetetlen a termelékenység és az állatjólét megőrzéséhez. Egy sérült, több mint 220 kg súlyú kocát elvezetni a legközelebbi egyedi kutricáig nagy kihívás lehet. Ezért a csoportos kocaszállásra szánt épületet úgy kell megtervezni, hogy az alapterület 3-5%-át az elkülönítőkutricák tegyék ki.

5. Vemheskocaszállás tervezése: statikus vagy dinamikus csoportot válasszak?

VÁLASZUNK: EZ EGY termelésIRÁNYÍTÁSI DÖNTÉS.

A dinamikus kocacsoport kialakítás több installációt igényel. A dinamikus rendszer különböző csoportokban kezeli a kocákat, amelyek különböző időpontokban fialnak ugyanabban a fiaztatóteremben. Tehát ugyanabban a teremben vannak a 40. vemhességi napjukon járó kocák és mások, amelyek készen állnak a fiaztatóba való áthelyezésre. Ezért a kocák dinamikus csoportjának megfelelő kezeléséhez ideális esetben válogató- vagy jelölőrendszerre van szükség. Ez az a hely, ahol az intelligens adagolók és etetőállások nélkülözhetetlenek, mivel képesek a kocákat RFID chip alapján felismerni. Az ilyen típusú kocaetető felismeri az etetőhöz érkező állatot, és azonosítja, például festékszórójelzéssel, vagy ha szükséges, leválogatja egy elektronikus/pneumatikus kapurendszerrel.

A statikus rendszerekkel az állatokat csoportokba különítik el ugyanabból a batch-ből. Ezért mindegyiket egyszerre kell a fiaztatóba telepíteni. A statikus rendszereket is felszerelhetjük intelligens adagolókkal és etetőállásokkal. Ilyen rendszer például a JYGA 3G szabad hozzáférésű etetőrendszere, amelynek etetőállása egy egyszerű, önnyíló kivitel, kombinálva egy precíziós etetőberendezéssel, amely szintén RFID chip alapján ismeri fel a kocákat. Ez az etetőállás nem igényel elektronikus/pneumatikus ajtókat.

A csoportos kocatartás eredményes lehet

Összefoglalva, a vemhes kocák csoportos elhelyezése sikerrel járhat, de ez egy többdimenziós változó, amelyet jelentősen befolyásol a takarmányozási rendszer, a helyigény, a csoport mérete és összetétele, valamint a csoportosítás ideje.

A megfontolások listája az eddigi áttekintés keretein kívül folytatódik, beleértve a csoportszerkezetet (statikus vagy dinamikus), a kutrica kialakítását (itatók, elválasztófalak stb.), a padlóburkolatot (rácspadozat, részleges rácspadozat stb.) és az alomanyagokat (gazdagítás). Fontos, hogy ismerjük ezeket a részleteket, hogy megteremtsük a legjobb környezetet és a legjobb lehetőséget a sikerhez.

A csoportos kocatartás optimalizálásának ajánlott módja: A JYGA 3G egy szabad hozzáférésű etetőrendszer, amely egyesíti a csoportos tartás és az elektronikus etetőrendszer előnyeit, azok hátrányai nélkül. A Jyga Technologies által kifejlesztett rendszer, amelynek fejlesztői maguk is sertéstartók, megbízható, és nagyszerű eredményeket tesz lehetővé a vemhesség során anélkül, hogy a kocákat több órán keresztül tréningezni/betanítani kellene egy etetőállásba.

Tehát mindenkiben felmerül a kérdés: elektronikus etetőrendszert válasszunk vagy sem?

A HATÁROZOTT VÁLASZUNK: az előbbit!

Az intelligens etetőrendszerek megbízhatóak és jövedelmezőek. Lehetővé teszik az egyes állatok takarmányfelvételének jobb kezelését, csökkentik a takarmányozási költségeket, sőt jobb szaporodási teljesítményt tesznek lehetővé kondíciószabályozással. Számítsa ki, ha évente kocánként 30-40 kg takarmányt tud megtakarítani, az indokolhatja az okosetetőkbe való befektetést.

A minősített etetőrendszer kiválasztása

Ha úgy dönt, hogy különböző intelligens adagolókat vagy ESF-et keres, javasoljuk, hogy keressen IP66 tanúsítványt és Nema 4X-et. Ezenkívül meg kell vizsgálnia az etetőrendszereket, előnyben részesítve azokat, amelyekben a lehető legkevesebb mechanikus alkatrész található.

Megbízhatóak ezek a rendszerek? A JYGA több mint 25 éve van a piacon. A termékeiről ismert, hogy nagyon ellenállóak. Víz-, por- és ammóniaállóak, és a tulajdonos 2200-as kocatelepén tesztelik őket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy jól teljesítenek és kitartanak a telepi helyzetekben.

Ezeknek a technológiáknak a gazdaságban történő alkalmazása elbizonytalaníthatja vagy elriaszthatja a termelőket. Azonban nézze meg, hogyan néznek ki most a kommunikációs rendszereink és a farm szellőztetése. A technológia itt marad, és tovább fog fejlődni. Nem szabad megijedni. Alkalmazása gyakran egyszerűbb, mint amit első pillantásra gondolnánk.

A továbbiakban bizonyosan felmerül még néhány kérdés a csoportos kocatartással kapcsolatban:

Milyen költségekkel jár a csoportos kocatartásra történő átállás?

VÁLASZUNK: MOST OLCSÓBB, DE HOSSZÚ TÁVÚ DRÁGÁBB VAGY MOST KICSIT DRÁGÁBB, DE NYERESÉGESEBB.

Ez az a kérdés, amit a leggyakrabban kapunk. Annyi változó van az egyenletben, hogy akár 10 cikket is írhatnánk erről a témáról. Ne feledje, hogy tökéletes rendszer nem létezik, de néhány nagyon közel áll hozzá!

Egyrészt egyes csoportos tartási rendszerek, mint például a térfogat-szabályozós etetős vagy a padlóról etetős rendszer telepítése olcsóbb. Közép- vagy hosszú távon azonban drágábbak lesznek. Másrészt egy olyan elektronikus etetőrendszer (ESF), mint a JYGA 3G, az előbb említettekhez képest kezdetben kicsit drágább lesz, de rövid, közép- és hosszú távon jövedelmezőbb lesz. Ugyanakkor a JYGA 3G etetőrendszer telepítése jelentősen olcsóbb azoknál a csoportos kocaszállásoknál, amiket kosaras egyedi etetőállással kombinálnak.

Javasoljuk, hogy olyan rendszert keressen, amely megfelel a szigorodó előírásoknak, és munkatársai is jól érzik magukat, mivel ez hosszú távú befektetés. Az is fontos, hogy megbizonyosodjon arról, hogy Ön nem lesz technológiailag magára hagyva. Túl gyakran láttuk, hogy a berendezéskereskedők felhagytak az üzlettel, és magukra hagyták a felhasználókat a technológiájukkal, tartalék alkatrészek és támogatás nélkül.

Lesznek verekedések, és szükség lesz a kocák selejtezésére? Illetve, hogyan csökkenthető a kocák közti agresszió vagy más káros viselkedésformák?

VÁLASZUNK: TERMÉSZETESEN. DE A KIVÁLASZTOTT ETETŐRENDSZER NÖVELI VAGY CSÖKKENTI A PROBLÉMÁT.

Természetesen lesznek harcok az állatok között. Ez teljesen normális, mert a kocáknak hierarchiát kell kialakítaniuk a csoportban, és a verekedések a folyamat részét képezik. A disznóknál nincs demokrácia. Ott a dzsungel törvényei uralkodnak!

Szerencsére a verekedések súlyosságát, gyakoriságát és hatásait csökkenthetjük jó kutricatervezéssel és bizonyos elemek (elválasztófalak) hozzáadásával. A nem kompetitív etetőrendszerek, mint például az ESF vagy a szabad hozzáférésű etetőállomások, mint a JYGA 3G, szintén segíthetnek kiküszöbölni az evés közbeni sok veszekedést. A hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy jól kialakított kutricában, amit kombinálnak egy intelligens etetővel, mint a JYGA 3G, az agresszió szintje alacsony marad.

Romlani fog a termelékenység?

VÁLASZUNK: HA MINDENT HELYESEN CSINÁLUNK, NEM! AKÁR növekedést is elérhetünk!

Igen és nem. Ha a közzétett adatokat nézzük, akkor egyes állományokban csökkent az egy kocánkénti választott malacok száma évente, másokban viszont nőtt. A legbiztosabb az, hogy a korábban átállást végrehajtó termelők többsége nem térne vissza az egyedi állásokhoz. Kocacsoportjuk viselkedése teljesen más, mint korábban, és jó irányba változott. Az állatok nyugodtabbak, jobban táplálkoznak, nagyobb teljesítményt érnek el, és jellemzően jobb egészségi állapotban vannak. Ez azonban ismét közvetlen összefüggésben van a kiválasztott takarmányozási rendszerrel és a kiválasztott csoport típusával.

Ha a termelékenység csökken, és a fent említett pontok mindegyike optimális, akkor a veszteség csak átmeneti lehet, amíg az állomány alkalmazkodik új tartási helyéhez.

A cikk az alábbi két publikációból készült: