Mozgalmas évet hagytunk magunk mögött: infláció, háború, energiakrízis, aszály és az ezek következményeként megtapasztalt extrém ármozgások kezelése feladta a leckét a gabonapiaci szereplőknek. Egyelőre csak reméljük, hogy a 2023-as évben valamivel kiegyensúlyozottabb periódus következik.
Kukorica
A 2022-es év elején a globális gazdaság szereplőinek várakozásai felől érdeklődve döntő többségük válaszában a bizakodás, az erősödő konjunktúra projekciója köszönt vissza. Valóban, a piaci prognózisok a koronavírus-válságból épp kilábaló világgazdaság, a felfutó termelés, a logisztikai láncok újrarendeződése még a visszapattanásból fakadó, fokozódó inflációs nyomás ellenére is egyöntetű optimizmusra adott okot. A februárban kirobbanó orosz-ukrán háború azonban alapjaiban rajzolta át a várakozásokat: a megugró piaci kockázatok, az energiaválság, az emelkedő globális kamatkörnyezet és az infláció eszkalációjából fakadó recessziós félelmek elkerülhetetlenül rányomták a bélyegüket a nemzetközi és az európai gabonapiacokra is.
A fenti folyamatokon túl a háború a gabonafélék kínálatában is sokkszerű változást hozott, hiszen mindkét érintett fél a világ legnagyobb mennyiségben exportáló országai közé tartozik. Az ukrán kikötők leállása több millió tonnás azonnali árualap-kiesést okozott az exportpiacokon, egekbe rántva az addig sem alacsony árakat. Ezt követően az év második felében megindult egy lassú konszolidációs folyamat. A háború eddigi egyetlen, két ellenséges fél közötti megállapodásának (valójában nem közvetlen megállapodás – Ukrajna és Oroszország az Egyesült Nemzetek Szervezetével és Törökországgal állapodott meg) eredményeként létrejött korridoron keresztül több nagyobb ukrán kikötő elkezdett exportra szánt árut feladni. A legfrissebb prognózisok alapján a kukorica termésmennyisége nem állított be új rekordot a világban, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) legutóbbi, január 12-én megjelent előrejelzése 1,155 milliárd tonnányi globális kukoricatermést riportált, amely a második legmagasabb adat az elmúlt 5 évben. Miután a felhasználás érdemben nem emelkedett, alapvetően nem tekinthető szűkösnek a kereslet-kínálat globális aránya.
A két irányadó tőzsde (CBOT – chicagói árutőzsde; MATIF – párizsi árutőzsde) árai az elmúlt hónapokban vagy oldalaztak, vagy csökkentek. Az árak korrekciójának mértéke az európai piacon látványosabb, a májusi 370 euró szintet elérő kukorica határidős jegyzések 2023 januárjára a 290 eurós sáv alá csúsztak, köszönhetően egyrészt az elérhető ukrán importnak, másrészt a csökkenő keresletnek. Az euróval szemben gyengülő dollár sem segített az árakon, hiszen az erős euró az európai exportpozíciókat rontja, a kedvezőbb importárazást segíti.
A dollárjegyzések alakulásának további következménye lehet az amerikai kukorica nemzetközi versenyképességének javulása. Ebben szerepet játszhat a brazil és argentin export esetleges kiszáradása is, tény azonban, hogy az Egyesült Államok készletei 2022. december elsején 195 millió tonna körül alakultak, mely jelentős, mozdítható árualapot jelent.
Ukrajna exportaktivitásában nincs érdemi változás: a korridoron keresztül 17 millió tonna gabona hagyta el a kikötőket, melynek közel fele (8 millió tonna) kukorica. A 2022-es termés a korábbi várakozásokkal szemben jól alakult, az USDA jelentése szerint 27 millió tonna kukoricát takarítottak be Ukrajnában, amely bár elmarad a háború előtt megszokott mennyiségektől, mégis jelentős árualapot biztosít a kivitel 2022-es évi szinten tartásához. A KSH fontosabb szántóföldi növények betakarított területével, termésmennyiségével és a hozamokkal kapcsolatos adatsora várhatóan február elején frissül, ekkor jelenik meg az első hivatalos adat a hazai kukoricaterméssel kapcsolatban. A piaci konszenzus változatlanul 3 millió tonna alatti mennyiségekkel kalkulál.
Ugyancsak a KSH január első napjaiban tette közzé az importstatisztikákat: a szeptemberi 252 ezer tonnát követően október hónapban 244 ezer tonna kukorica érkezett Magyarországra, az áru forrása döntően Ukrajna volt. Úgy tűnik, a belföldi piacon tapasztalható csökkenő kereslet kielégítésére a magyar termés, kiegészülve a fenti importmennyiséggel elégséges lehet, feltételezve, hogy a következő betakarításig a 200 ezer tonna feletti átlagos havi importdinamika megmarad.
Búza
Még ha jelentéktelen mértékben is, az előző havi prognózishoz képest az USDA felfelé korrigálta a globális búzamérleget. Az összes jelentős búzatermesztő ország eredményei jól alakultak, míg a várható felhasználásban a kukoricához hasonlóan a búza esetében sem körvonalazódik érdemi emelkedés.
Az elmúlt időszak legnagyobb piaci aktivitását mutató Oroszország a meglehetősen komplex kiviteli vám- és adórendszerét folyamatosan felülvizsgálva, a díjtételeket hétről hétre csökkentve igyekszik fenntartani az exportra szánt búza versenyképességét, mely jelenleg a legkedvezőbb árazással rendelkezik a nemzetközi piacon. Ausztráliában, közeledve a betakarítás végéhez, továbbra is rekord mennyiséget várnak. A piacra kerülő új termésnek a jelentős távol-keleti vevőknél (Indonézia, Dél-Korea, Japán, Vietnám) az orosz búzával kell versenyeznie, mely további korrekciót eredményezhet az árakban.
Az Európai Unióban található készletek lassan apadnak, az október óta tartó trendszerű árcsökkenés eredményeként az eladók kivárnak, bár jelenleg nem látszik olyan tényező, amely alapvetően megfordítaná az árak alakulásának irányát. Ráadásul a kukorica esetében már említett erős euróárfolyam az exportárazásra kedvezőtlenül hat, így nyomás alatt tartja az árakat.
A belföldi búzapiac – hasonlóan az előző hónapokban tapasztaltakhoz – kifejezetten csendes, a belföldi vevői ajánlatok igazodnak a csökkenő európai árakhoz, melyen gyakorlatilag nincsenek eladók. Az elvetett állományok jó képet mutatnak, a szokatlanul enyhe idő azonban okozhat még fejfájást, amennyiben a növények téli nyugalmát megzavarja a tartós meleg. Az esetlegesen meginduló fejlődésre érkező fagy akár jelentős károkat is okozhat.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
