Nyártól már indokolni kell, ha a hektáronkénti ár 10 százaléknál magasabb, mint a tavalyi átlag. Kivéve, amikor az állam adja el a földjeit: ott nincs limit.
Bizonyítani kell, hogy miért drágább
Májustól új földértékesítési szabályok vannak érvényben. A 2013. évi földforgalmi törvény szerint az erdőnek nem minősülő földeknél a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jogosult vizsgálni a szerződés szerinti vételárat. A legfontosabb újdonság az, hogy a föld eladási ára 10 százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg az előző évben helyben kialakult szokásos és átlagos árat. Ez alól a limitálás (toleranciasáv) alól akkor kaphat kivételt – vagyis akkor adatja drágábban földjét – az eladó, ha igazolni tudja, hogy az adott terület objektív mércével mérve is értékesebb. Ilyen értéknövelő tényező például a jobb minőség, az öntözhetőség, az elhelyezkedés, a méret stb.
E limitálás alól az állami földek is kivételek. Mint az Agrárágazat.hu-n írtunk róla: idén várhatóan újabb nagy földértékesítési program indul. Mivel azzal a cél az állami bevételek növelése, ezért állami földek értékesítésénél nincsen átlagalapú árplafon – hangzott el a Portfolio Agrárium 2023 konferencián.
Termőföld-öröklés – idén már ez is máshogy van
Ugyancsak idei újdonság a földtulajdon-öröklés rendjének átalakítása. Az állam évekkel ezelőtt megkezdte az osztatlan közös birtokok kaotikus viszonyok felszámolását, ennek a folyamatnak része az is, hogy a néhai tulajdonos elhalálozása után se keletkezzenek újabb földdarabolódások, osztatlan résztulajdonok. Tavaly év végéig a földterületek az örökösök közös tulajdonába kerülhettek, ha nem volt köztük más megállapodás. Az így létrejövő osztatlan birtokok nemcsak a föld értékesítésében, hasznosításában, de technológiai fejlesztésében is akadályt jelent(ett).
Az új szabályok igyekeznek az osztatlanságot kizáró megegyezés felé terelni az örökösöket: ha nem tudnak megegyezni, az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot az örököstársak a törvényes öröklés szabályai szerint öröklik meg azzal, hogy azt öt éven belül egyben értékesíteniük kell, az egyikük tulajdonába kell adniuk, az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk vagy az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont meg kell szüntetniük (például kisajátítás útján). Ha mindezt nem teszik meg, akkor a határidő lejártával a tulajdoni hányad kényszerértékesítésére kerül sor.
