Egyre nagyobb az igény a hazai prémium galambtermékekre, főként a külső piaci értékesítési területeken. Szükséges a húsgalambágazat fellendítése, ezért szeptemberben újra megnyitják a tenyészgalambok vásárlását segítő pályázatot – nyilatkozta az agrárminiszter.
Szárnyal a hazai húsgalambágazat
Az idén áprilisban Szingapúrral, majd májusban Japánnal kötöttek megállapodás nagy mennyiségű magyar galambhús exportjáról. Mindezek kiszolgálásához kiemelkedő fontosságú a Görbeházán épülő, megfelelő technológiai színvonalú vágóhíd és feldolgozóüzem, amely segítségével magas hozzáadott értékkel állíthatók elő és világszerte értékesíthetők ezek a luxusminőségű, Magyarországon előállított termékek – jelentette ki Nagy István, a Galambtenyésztők Szakmai Napján, Hajdúböszörményben.
A tenyészgalambok vásárlását segítik
A tárcavezető felidézte, hogy 2018 decemberében indult el az a kezdeményezés, amely a hazai húsgalambágazat újjászervezését és fellendítését tűzte ki célul. Az egységes testméretű, magas hasznoshúsarányt produkáló, előhűtött galamb ugyanis kifizetődő exportcikk lehet a megfelelő piacképes árualap biztosítása mellett.
A miniszter hozzátette, ennek nyomán indult el mintaprojektként a Nemzeti Húsgalamb Program, „Szárnyaló gazdaság” elnevezéssel. Ehhez az agrártárca 2019 óta nyújt vissza nem térítendő átmeneti támogatást, amely haszongalamb vásárlására fordítható. Az elmúlt négy évben összesen 55 kérelmet nyújtottak be 38 322 húsgalamb vásárlásához, amely támogatási értéke több mint 190 millió forint. Nagy István jelezte, szeptemberben újra megnyitják a tenyészgalambok vásárlását segítő pályázatot.
„A galambokkal való foglalkozás közösségépítő erő”
A tárcavezető kifejtette, a támogatás célja a húsgalamb-termékpálya fejlesztése és az egységes árualap megerősítése mellett hozzájárulni az ezzel foglalkozó magyar családok megélhetéséhez, a vidék népességmegtartó erejéhez. A galambokkal, kisállatokkal való foglalkozás ugyanis közösségépítő erő, a közös szenvedély, a közös sikerek és emlékek pedig olyan erős köteléket hoznak létre, amelyben tradíciók, kulturális értékek öröklődnek nemzedékről nemzedékre. Hozzátette: ez a közösség olyan értékeket hordoz, mint a szolidaritás, a felelősség egymás, a természet és a környezet iránt. – Azért is tartjuk tehát támogatandónak ezt az ágazatot, mert a fejlesztések és az innovációk révén itt is megőrizhetők és megújíthatók az agráriumhoz kötődő gazdag hagyományaink, a tapasztalatokra és szakmai tudásra épülő szellemi örökségünk – részletezte Nagy István.
Forrás: AM, Sajtóközlemény
