Nem lehet felkészülni azokra a gyakori változásokra, amelyek a mezőgazdasági termelőket érték az elmúlt két évben. Az idei nyáron a gabona és olajosnövény felvásárlási árak rendkívül alacsony szintje okoz kihívásokat – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a IV. Szentlőrinci Mezőgépnapok megnyitóján.
Árak az egekben, majd a mélyben
A gabonakereskedelem piaci szereplőitől magyarázatra lenne szükség a hazai felvásárlási árak és az irányadó párizsi árutőzsdei gabonajegyzési árai között óriásira nőtt különbözetről – reagált az államtitkár a hullámzó gabonaárakra. Mint fogalmazott, a gabonapiacot az orosz-ukrán háború, az Ukrajnának biztosított teljes vámmentesség, a fekete-tengeri kikötők blokádja miatti szállítási lehetőségek folyamatos változása rendkívüli módon felbolygatta, amely a gabona és olajosnövény árakat először az egekbe, majd a mélybe lökte.
A szakember szerint mindehhez lehetetlen egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. A termelők érdekében ezért kellett először nemzeti, majd uniós hatáskörben korlátozni a térségbe érkező ukrán gabonaimportot. A korlátozás működik, a tranzitáru elhagyja az országot, és az importtilalmat a különböző gabonából és olajosnövényekből készült daráknak álcázva sem játsszák ki – állította az államtitkár.
Az elmúlt években a búzánál az irányadó párizsi árutőzsde, a MATIF jegyzési árai és a magyar felvásárlási árak között kialakult 5-15 ezer forint/tonna árkülönbség Magyarország tengeri kikötőktől való távolsága miatti szállítási költségekkel akár alá is támasztható. Most viszont a párizsi jegyzési árak és a kereskedők által meghirdetett felvásárlási árak között legalább 30 ezer forint/tonna árkülönbség van. Az államtitkár szerint ezt már nem indokolja sem a szállítási költség, sem a kereslet alakulása, éppen ezért a magyar gabonakereskedelem piaci szereplői részéről világos magyarázatot vár, mert a háborús események piaci és kereskedelmi hatásai, a szeptember 15-e után is fenntartani kívánt importkorlátozás vagy éppen a forint-euró árfolyam alakulása ezt nem támasztják alá.
Feldman Zsolt reméli, hogy a kereskedők hozzáállása nem egyfajta elégtétel azért, mert 2022-ben a magyar termelők egy része megemelkedett termelési költségeikre tekintettel magasabb árszinten kívánták értékesíteni gabonájukat.
Nem állt le a gabonaexport: tavaly, a rendkívüli aszály ellenére mintegy 5,8 millió tonna; ebben az évben eddig már 2,5 millió tonna gabona és olajosnövény hagyta el az országot.
Az új KAP kapcsán változott a támogatási rendszer – az idei tanulóév
Az államtitkár az új uniós Közös Agrárpolitika közvetlen támogatási rendszerével kapcsolatban azt mondta, hogy az idei év tanulóév, az új uniós elvárások a termelőktől jelentős alkalmazkodást követelnek meg. A mezőgazdasággal kapcsolatban állók számára fontos rávilágítani, hogy az agrártámogatások nem ajándékot jelentenek, mögöttük olyan követelményeknek kell megfelelni, amelyek pluszköltségekkel vagy termeléscsökkenéssel járnak, a rendszer ezt próbálja meg kompenzálni, de több területen a magyar agráriumnak is alkalmazkodnia kell a megváltozott viszonyokhoz.
Feldman Zsolt három ilyen területet nevezett meg: a költségek csökkentése érdekében közös inputanyag beszerzés, a gazdálkodók termelési szerkezetének nagyobb hozzáadott értéket jelentő kultúrák felé történő alakítása és a hatékonyság növelése.
Az alkalmazkodáshoz a 2027-ig tartó támogatási ciklusban a vidékfejlesztési támogatások minden gazdálkodó számára segítséget tudnak nyújtani. A szaktárca az új pályázatok menetrendjét szeptemberben állítja össze.
Precíziós gazdálkodásra történő átállás folyamata
Az államtitkár a Szentlőrinci Mezőgépnapok apropóján arról is beszélt, hogy az Agrárminisztérium precíziós gazdálkodásra történő átállását segítő pályázati felhívásával a gazdálkodók 6000 helyspecifikus munkavégzésre alkalmas traktort, 5700 munkagépet és 1300 kombájnt tudnak beszerezni.
Forrás: AM Sajtóiroda
Összeállította: Barna Ferenc
