A korlátlan mennyiségben érkező ukrán baromfihús és tojásimport nemcsak az uniós termelés jövőjét, Európa önellátó-képességét veszélyeztetik, hanem élelmiszerbiztonsági szempontból is aggályosak – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Baromfi Termék Tanács (BTT) közös közleményében a szomszédból érkező agrártermékek megállításának, a probléma kezelésének fontosságra.
Itthon szigorú előírások érvényesülnek a termelésben
Míg az uniós baromfiágazat szereplői szigorú élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és állatjóléti szabályok betartása mellett termelnek, addig az ukrán gazdákra nem vonatkoznak az EU előírásai.
A közlemény szerint Európai Bizottság ukrán importra vonatkozó vámot és kvótát érintő hatályos intézkedései miatt az elmúlt hónapokban jelentősen nőttek az ukrán szállítások.
A liberalizáció előtt érvényben lévő uniós kvóta évi 90 ezer tonnára korlátozta az Ukrajnából származó baromfihús importját. Az uniós statisztika szerint 2022 júniusa, vagyis a mennyiségi korlátozás eltörlése óta eltelt egy évben az EU több mint 218 ezer tonna baromfihúst importált Ukrajnából.
A tojásimport számai még „hajmeresztőbbek”
2022-ben négyszeres mennyiségű étkezési tojás érkezett Ukrajnából 2021-hez viszonyítva, 2023 márciusában pedig csaknem 100 millió ukrán étkezési tojást importált az unió, majdnem annyit, mint a 2021-es év egészében. Az idei első fél évben 204 százalékkal több tojást importált az EU Ukrajnából, mint egy évvel korábban.
Az agrárkamara és a terméktanács álláspontja szerint a háború sem indokolhatja, hogy az EU olyan politikai kedvezményt biztosítson Ukrajna számára, amely megengedi, hogy az uniós előírásoknak és követelményrendszernek meg nem felelő termékek juthassanak be a közösségbe.
Élelmiszerbiztonság szempontjából elvárható
Az EU-ba érkező minden importtermékre vonatkozóan kötelezőnek és ellenőrzöttnek kellene lenniük mindazon jogszabályoknak, amelyeket az unió termelőinek be kell tartaniuk. Ez nemcsak a tisztességes és egyenlő verseny, hanem élelmiszerbiztonság szempontjából és a fogyasztók érdekében is elvárható – támasztja alá a közlemény a kontroll fontosságát.
Az EU élelmiszerrendszerében a becslések szerint 38 milliárd euró termelési értékkel és évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet a baromfiágazat, amely több mint 370 ezer embernek biztosít munkát és megélhetést. Európa-szerte 25 ezer családi gazdaságban nevelnek magas színvonalon csirkét, pulykát és kacsát. Az ő érdekükben is fontos, hogy a gabonára bevezetett importkorlátozást az Európai Bizottság mielőbb kiterjessze a baromfihúsra és a tojásra is – határozta meg a következő lépést a kamara és a tanács.
Korlátozás hiányában fájó szerkezetátalakulás veheti kezdetét az érintett ágazatokban
A szakemberek szerint, amennyiben a következő években nem sikerül kivezetni az ukrán termékeket a belső piacról, akkor tartósan és jelentősen át fog alakulni az uniós szántóföldi növénytermesztés és a baromfiszektor szerkezete. Ezzel gyorsan és fájdalmasan hárulna el a mezőgazdasági akadálya Ukrajna uniós integrációjának.
A hazai baromfitartók még a múlt évben – magas áron – megvásárolt takarmányt etetik az állománnyal, a magas termelési költségeket azonban – az európai túlkínálat miatt – nem tudják az árakban érvényesíteni.
Az ágazat teljesítménye dinamikusan nőtt ez elmúlt évtizedben, a hazai szükségletet 30-40 százalékkal meghaladta a termelés. Így válhatott az agrárium egyik kiemelkedő exportteljesítményű ágazatává, aminek – a jövője a jelenlegi helyzetet tekintve – kérdéses.
![altevekenyseg[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/altevekenyseg1-375x250.jpg)
