Már az EU is sürgeti a génszerkesztés-tervek felgyorsítását

Még a nyári európai uniós választások előtt véglegesítenék az EU génszerkesztési technológiával kapcsolatos terveit . Miközben a bio-ökoszektorok élesen bírálják ezt a menetrendet, már nemcsak tudományos körök és a mezőgazdasági gyakorlat ágazatai, hanem a politikusok zöme is fontos előrelépésnek tekinti az új technológiák bevezetését. Máskülönben Európa növénytermesztése lemarad a kihívásokkal és konkurensekkel vívott versenyben.

Más tészta, és még sosem volt ilyen fontos

A génszerkesztés, a precíziós nemesítés, az új géntechnológiák olyan tudományos eszközök, amelyek külső gének bevitele nélkül, egyfajta gyorsított nemesítéssel érnek el módosulásokat a haszonnövényekben. E módosulások a hagyományos nemesítési eljárásokkal is elérhetők lennének, csak sokkal lassabban, mint ahogyan az időjárási és piaci, gepolitikai-gazdasági kihívások utolérik a gazdaságokat. Európa és benne Magyarország konzekvensen ragaszkodik a hagyományos GMO-k elutasításához – ám a génszerkesztés más tészta, így nem csoda, hogy az Európai Bizottság is olyan előterjesztést készített, amely e technológia jövőbeni kezelését segítené elő. Az Eu-ban azzal érvelnek, hogy még sosem volt olyan fontos és sürgető új technikákat találnunk, és olyan növényeket előállítani, amelyek ellenállóbbak, piacképesek. Ez vonatkozik mind az éghajlat-változásra, mind a gabona- és más haszonnövény-piacok hektikus voltára. Illetve arra, hogy számos nagy növénytermesztő régióban már előrehaladott állapotban van a GM és az NGT-k alkalmazása, így félő, hogy Európa versenyhátrányban marad.

Még a bio-öko-körök is megosztottak

A Bizottság javaslata szerint az NGT-alapú növényeket, amelyek nem különböztethetők meg a hagyományos nemesítéssel nyert növényektől (1. kategória), a hagyományos megfelelőikhez hasonlóan kell kezelni, míg a „komplexebb módosításokat” tartalmazó növényekre (2. kategória) szigorúbb követelmények vonatkoznának.

A lépéssel szemben indulatosan felszólalt az európai biogazdálkodók szövetsége, az IFOAM, akik hangsúlyozták, hogy a két rendszer, a hagyományos és új nemesítési technológia együttélése lehetetlen. Ugyanakkor elismerik, hogy a biogazdálkodók is megosztottak ebben a kérdésben.