Bár nem mindenhol fogadják el a minősége miatt, az orosz búza tovább növelte részesedését a globális búzaexportban.
Nőtt a részesedés
Amennyiben hinni lehet a nem mindig szavahihető orosz hivatalos információforrásoknak, az Orosz Mezőgazdasági Piackutató Intézet (IKAR) szerint Oroszország részesedése a globális búzakereskedelemben a jelenlegi szezonban 25%-ra nőhet a korábbi 22%-ról. Összehasonlításképpen, az EU részesedése 11%, az USA és Kanada részesedése együttesen 20%, míg Ausztrália, Argentína és Ukrajna részesedése együttesen 22%. Az orosz gabonaexport a várakozások szerint a szezon első felében (július-december) elérte a történelmi csúcsot, majdnem 37 millió tonnát (a tavalyi 30-cal szemben), ebből 27 millió tonna búza, 4,4 millió tonna árpa, 2,7 millió tonna kukorica az ICAR becslése szerint. A szövetségi statisztikai szolgálat év végi jelentése szerint a gabonafélék és a hüvelyesek összes kategóriájában a bruttó termés 2023-ban nettó 142,6 millió tonna volt (a tavalyi 133-mal szemben). A búzatermés 93 millió tonna körül alakult.
Stratégia, zabrálás, minőség
Az orosz gabonaexportot ellentmondásos jelenségek övezik. Egyrészt az orosz állam geopolitikai játszmáiban fontos eszköz a fekete-tengeri gabona-kiszállítások befolyásolása. Ez fokozta például a 2015-ös menekültválsághoz is vezető destabilizációt a Közel-Keleten, így Szíriában. Másrészt az Ukrajna ellen folytatott agresszió keretében jelentős mennyiségű ukrán terményt orosz kereskedők adnak el. Harmadrészt Kína – a világ egyik legnagyobb gabonaimportőreként is – például még tavaly sem engedélyezte az orosz eredetű búzák és árpák behozatalát. Bár Kína és az oroszok tavaly februárban állapodtak meg abban, hogy bővül a Kínába irányuló orosz búzakivitel, a búza és árpa kereskedelme ma sem ér el számottevő szintet: a fő akadály a minőségi kifogások, azaz a kínai növény-egészségügyi követelmények.
