Már 4 éve megjósolták, miért nagyon veszélyes a műhús

A legkisebb probléma az, hogy gyanakvóak vagyunk a laboratóriumban tenyésztett húsokkal szemben. Az igazán nagy fenyegetések a gazdaságokat, a munkahelyeket érik, bár tény, hogy növekedés is várható a tenyésztett húsok iparágától.

Egy kis laboratóriumi áttörés

A napokban egy izraeli vállalat előzetes engedélyt kapott az egészségügyi hatóságoktól, hogy a világ első, tenyésztett marhahússejtekből készült steakjeit árulják – jelentette be lelkendezve Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki „globális áttörésnek” nevezte a fejlesztést. Mindez azután, hogy az Egyesült Államokban tavaly jóváhagyták a laboratóriumban termesztett csirkehús feldolgozását. Az izraeli cég egy termesztett „petite steak” (franciául és angolul „kis hússzeletet”) vezet be az izraeli vendéglőkben. A marhahúst egy kaliforniai farmon élő Lucy nevű Black Angus tehén megtermékenyített petéjéből származó sejtekből fogják termeszteni. A szükséges végső ellenőrzések, azaz még hónapok múltán lehet esetleg a terméket felszolgálni a vendéglőkben. Izrael egyébként globálisan vezető szerepet tölt be az alternatívhús-ágazatban a hal- és csirkehúsok terén.

Beláthatatlan következmények

Ugyanakkor messze nem csak ízlésbeli kérdéseket vet fel „műhúsok” kérdése. Egyrészt világos, hogy a fermentált, precíziós biológiai eljárással előállított húsok előállításához nincs szükségük olyan mezőgazdasági apparátusokra, logisztikára, mint a hagyományosnak. ha ezek piaca növekedésnek indul, és kiszorítja a tradicionális termékeket, annak beláthatatlan következményei lesznek a hagyományos gazdálkodásra, hiszen nem kellene (annyi) szántóföld, annyi takarmánynövény és -gyártó, állattenyésztő és -tartó, vágóhidak. Azaz világszerte milliószámra szűnnének meg munkahelyek. Egy lapunkban is idézett kutatás azzal számol, hogy 2035-ig az amerikai marhahús- és tejtermelésben, valamint az ahhoz kapcsolódó iparágakban dolgozó 1,2 millió ember felének a munkahelye elvész. Igaz, a feltörekvő amerikai precíziós fermentációs húsipar 2030-ra legalább 700 ezer, 2035-ig pedig legfeljebb 1 millió munkahelyet teremt.

Heti program háziasszonyoknak: kenyérsütés, húsnyomtatás

Ugyancsak elgondolkodtató ezzel összefüggésben a technológia majdani terjedése. Ma még sokéves kutatás áll egy-egy új termék mögött, ám lehetséges, hogy 5-10-15 év múlva egy kis községi laborban is nagy mennyiségben, ad absurdum otthoni precíziós technológiával előállítható lesz egy pulyka-, sertés- vagy harcsaszelet. Kiszámíthatatlan, hogy az élelmiszer-előállítás ilyen fokú diverzifikációja, társadalmasítása milyen hatással járna az így is versengő globális húspiacokra. De még kis régiók szintjén is jelentős átalakulás volna, ha a hústermelés nem lesz összetettebb feladat, mint az otthoni kenyérsütés… Sőt, a „műhúsok” ára is idővel nyilván mélyen a természetes termékek ára alá fog süllyedni, a becslés szerint költségük legalább 50-80%-kal alacsonyabb lesz, mint az állati termékeké.

Csak óvatosan azzal a tápértékkel!

Az idézett kutatás szerint  a precíziós biológia termékeinél sok hátrányos vonás (hizlaló, nehéz, ízetlen stb.) kiküszöbölhető lesz, az előnyös vonások (tápanyagtartalom stb.) pedig erősíthető. Nagyobb esély nyílik a túlművelt, túlterhelt talajok javítására vagy más (például erdészeti, iparinövény- stb.) célú hasznosítására kisebb talaj- és környezetterheléssel, kevesebb vízfelhasználással. Mint akkor is hozzátettük: a magyar szarvasmarha-ágazat egyik legelismertebb, neve mellőzését kérő szakértője nem ért egyet azzal, hogy ezek az élelmiszerek „táplálóbb, egészségesebb, jobb ízű” élelmiszerek lesznek. A ’táplálóbb’ kifejezés kifejezetten hibás, az ’egészségesebb’ pedig nem bizonyított. A növényi eredetű élelmiszerek emészthetősége általában gyengébb, mint az állati eredetűeké, ezért pedig a táplálóértékük kisebb, és a szervezeten belüli hasznosulásuk is gyengébb, ami tovább rontja a táplálóértékét. Az elhízó társadalmakban lehet előnye a kisebb energiatartalmú vegán étrend kedvezőbb hatásának, ami ráadásul több prebiotikumot szolgáltat a bélflórának.

A földárak is bezuhanhatnak

Ezek a modernnek nevezett, mesterségesen előállított hústermékek ma még inkább tudományos érdekességek, mintsem egész gazdasági ágazatokat érintő gazdasági hatások. De ez megváltozhat hamarosan. Már az említett, 2020-ban kiadott tanulmány megjósolta, hogy 2021-23-ban a folyamat felgyorsul, és átalakítja a termékláncot. A jóslat időzítése korainak bizonyult, de a trendet jól kirajzolta. Így remélhetőleg odébb van még a legijesztőbb előrevetítés, miszerint a tehéntejipar 2030-ra csőd közelébe kerülhet, a takarmánytermesztő és -előállító gazdaságok bevételei több mint 50%-kal csökkennek, a termőföldek értéke 40-80 százalékkal eshet.