Agrárpolitika: a gazdák vészfékeztek, nem Brüsszel

Egyre bürokratikusabb a Közös Agrárpolitika, és ez az ágazati szerveződés minden szintjére igaz. A csatatérré változott Brüsszelből hazatérő dr. Juhász Anikó helyettes államtitkárral beszélgettünk arról, hogy remélhetik-e a gazdák az agrártámogatási rendszer egyszerűbbé válását.

Féleredmények félidőben

Március közepén járunk, amikor az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a legújabb fejleményekről informálhat. Ekkor már tudjuk, hogy a Bizottság ismét derogációt adott a 4%-os parlagterület alól, ami nem sok vizet zavar egy olyan gazdasági helyzetben, amikor eleve sokan tervezték az ennél is nagyobb területre kiterjedő területpihentetést. Másrészt egyes tagállamokban az Agro-ökológiai Programban (AÖP) is szerepel a 4%-os parlagarány, ebből a programból pedig nem lehet kihúzni ezt az elvárást.

Sokkal fontosabb fejlemény, hogy levették a napirendről a növényvédelmi rendelet keresztülvitelét, ami 2030-ra 50%-kal csökkentette volna a 2015–2017-es évek átlagára jellemző szerhasználatot. Ebben a tervben még az sem volt tisztázott, hogyan súlyozzák a számoláskor a kiadott szermennyiséget és a hatóanyagok veszélyességét, illetve tagállami szinten vagy egy közös standard szintjén kell-e érteni a csökkentést. Egy dolog volt bizonyos: újabb mérésekre, ellenőrzésekre és adminisztrációra lenne szükség a cél betartásához.

A gazdatüntetések egyik fontos mozgatórugója pedig éppen a túlzott mértékű zöldelvárások teljesítése és ezek vég nélküli dokumentálása, ráadásul egy olyan nemzetközi környezetben, amelyik nem az uniós termelés játékszabályai szerint működik. A különbségek kompenzálására persze ott vannak az agrártámogatások, ám ezek a mostani, vészterhes időkben elégtelennek bizonyultak.

Az a fajta „vészfék” pedig, amit a bizottság egyes „érzékeny” termékek ukrajnai behozatalára felállított, aligha lassít a robogó vonaton. Eszerint a vámmentes import csak addig áll fenn Ukrajnával szemben, amíg a baromfihús, a tojás és a cukor behozott mennyisége nem haladhatja meg a 2022-ben és 2023-ban – bőséges mennyiségben – beáramlott átlagos szintet. A gabonapiac szabályozásáról továbbra sincs szó, de a tagállamok elvi engedélyt kaptak saját hatáskörben intézkedéseket tenni súlyos zavarok esetén.

Frissítés: A vészfék-mechanizmus kiegészült a zabbal, a kukoricával, a gabonadarákkal és a mézzel. A referenciaidőszakba pedig beleszámít 2021 második féléve is.

Így rakódott minden egymásra

„A mostani bajoknak több forrása van, amik egyetlen nagy viharrá álltak össze” – kezdi a helyzet megvilágítását Juhász Anikó. A koronavírus-járványt még egészen jól átvészelte az ágazat, és 2021 is még jó eredményt hozott a növénytermesztésnek, de már megbomlott a piaci egyensúly az egyes alágazatok és az értéklánc szereplői között. 2022-ben egyszerre tört ki a háború és pusztított az aszály, mindkettő súlyos következményekkel járt az ukrán piachoz közeli, gabonatúlsúlyos magyar mezőgazdaságban.

Fokozta a helyzetet, hogy el kellett kezdeni az új, 7 éves pénzügyi ciklust is, melynek agrártámogatási rendjét áthatják a Zöld Megállapodás (Green Deal) célkitűzései. „Ennek szellemében a mostani KAP stratégia tervek végleges formájába számos más bizottság is beleszólt Brüsszelben, nemcsak a mezőgazdasági. Elsősorban a környezet- és természetvédelmi vonal lett nagyon erős.” Még lényegesebb változás – sorolja Juhász Anikó –, hogy eredményszemléletű lett a támogatáspolitika. Míg korábban a támogatási feltételeknek való megfelelésre kaptunk forrásokat, most a támogatott művelet végeredményére.

Hozzáteszi: „Ez elvileg szép cél, de sokkal több ellenőrzéssel, nyomon követéssel, bürokráciával jár. Azzal kecsegtettek minket, hogy majd a műholdak elvégzik az ellenőrzést. Aztán láttuk, hogy milyen eredménnyel sikerült ezt megvalósítani… A Területi monitoringrendszer (TMR) annyi helyen jelzett potenciális meg nem felelést, hogy a helyszíni ellenőrzések aránya a korábbi 3–5%-ról 35–50%-ra nőtt, emellett tagállami szinten is megtöbbszöröződött az auditok száma. Mi magunk is úgy érezzük: lehetetlen megfelelni Brüsszelnek. Ha sok hibát találunk a gazdáknál, az éppúgy baj, mintha keveset.”

Ami a nemzetközi szabadkereskedelmi egyezményeket illeti, azok kívül esnek Juhász Anikó szakterületén, de ő egy fontos momentumra rávilágít: a gazdatüntetések elérték azt, hogy legalább alaposabb hatástanulmányok készüljenek egy-egy termék kapcsán a vámmentes kereskedelem lehetséges következményeiről. Ezen a ponton áttérünk arra, hogy a támogatáspolitikában milyen eredményeket értek el a gazdák és a tagállamok küldöttei Brüsszelben.

Kiszámítható rendszer 2027-ig

„A 27 tagállam több mint 500 módosító javaslatot küldött be a KAP-hoz, ebből mi, magyarok 44-et. Ezek döntő többségét most viszont is láttuk a módosított tervezetben, ami a kollégák felkészültségét dicséri. A tagállamok többsége egészen a Közös Agrárpolitika alapjáig visszanyúlna a rendszer javítása érdekében, mi több, egy fontos javaslatot az európai gazdák és gazdaszervezetek szövetsége (Copa-Cogeca) ajánlására is megfogadott a bizottság. Eszerint mindaz, ami szabályozza az uniós támogatásainkat, maradjon is meg 2027-ig. Épp elég 7 évente támogatási terveket alkotni, ne egy robogó kocsin akarjunk kereket cserélni.”

Az agrártámogatási rendszerre az egyik legnagyobb veszélyt az jelentette, hogy a Green Deal később indult, mint a KAP, és hosszabb időre, 2030-ig tervez. Olyan „erős” jogszabályok kapcsolódnak hozzá, mint a már említett növényvédőszer-használati vagy a talajmonitoringot és a nitrátszennyezések elleni védelmet előíró rendeletek. Ezek alapvetően határozzák meg a helyes környezeti állapottal (HMKÁ) kapcsolatos támogatási elvárásokat. A bizottsági javaslat révén, ha bármit ezek közül módosítanak (egyelőre 2025 után), azt nem kell átvezetni a KAP stratégiai tervekbe, és újabb jogszabályok sem szivároghatnak be az agrárpolitikába. Erre a tervezhető állandóságra most nagy szüksége van az ágazatnak.

„A Green Deal keretében tett, korábbi tagállami vállalások továbbra is állnak” – hangsúlyozza Juhász Anikó. Magyarország 10%-os öko-területarányra vállalt kötelezettséget 2030-ig, ami megvalósíthatónak tűnik. Az összes többi cél esetében nem rögzítettünk vállalást a KAP stratégiai tervünkben. Apropó: ökoterület. Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az Agro-ökológiai Program (AÖP) is tartalmaz zöldvállalásokat.

„Személy szerint némileg zavarónak is tartom, hogy az egyes és a kettes pillérben is megjelennek önkéntes zöldvállalások, amelyek a részleges átfedés miatt óhatatlanul bonyolítják a rendszert. Az egyes pillérben elegendő lett volna a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó kötelező gyakorlatokra fix jövedelemtámogatást fizetni, míg a magasabb szintű, fenntarthatósági vállalásoknak a kettes pillérben, többéves, mérhető eredményt hozó programokban lett volna a helyük. De ez fel sem merült lehetőségként, így már csak a végrehajtás lehető legélhetőbb kialakítása a célunk. Az eredményalapú támogatási rendszer működtetése pedig minden résztvevő számára munkaigényes feladat. Sok adat gyűjtését és elemzését igényli, még akkor is, ha ebben a távérzékelés és a mesterséges intelligencia fokozatosan egyre több segítséget nyújt” – fűzi hozzá a szakember.

A támogatottak fele mentesül az ellenőrzés alól

„Ha már az ellenőrzésnél járunk, fontos eredménynek tartom azt az általunk benyújtott és minden jel szerint a bizottság által is támogatott javaslatot, hogy a 10 hektár alatti üzemek a feltételességi szabályok ellenőrzése és szankciója alól mentesüljenek. Ez azért lenne különösen fontos, mert a támogatást kérelmezők mintegy fele ebbe a méretkategóriába esik, miközben az általuk használt mezőgazdasági terület csak az összterület 7 százaléka. Magyarán, megfeleződik az ellenőrzési munka, és gyorsul a kifizetés. A parlagoltatást előíró HMKÁ 8 előírás esetén nagy az esélye annak is, hogy azt minden termelő számára el lehet engedni, ha az adott tagállamban az AÖP tartalmaz ezzel egyenértékű gyakorlatot, ami hazánk esetében fennáll” – sorolja Juhász Anikó.

Hozzáteszi: „Az Európai Parlament április végén feloszlik. Eddig kell elérnünk a lehető legtöbb előnyös változást a KAP alaprendeleteiben. Ha őszre csúsznak át tárgyalások, az a gazdálkodók számára már nem kedvező, hiszen az őszi munkák tervezéskor legalább a HMKÁ kapcsán tudniuk kell, hogy mire számíthatnak. Az a javaslatunk, hogy ha nyárig nincs előrelépés az alaprendeleteket érintő változásokban, akkor egy rövid távú megoldásként ugyanezekben a kérdésekben egy 2025-revonatkozó átmeneti derogációt vezessen be a bizottság.”

Megnyugtatásként kiemeli: a turbulens politikai helyzet ellenére a 2024-es egységes kérelemhez időben elkészülnek a hazai jogszabályok. Az AÖP-ben lesznek újabb választható gyakorlatok is, és a programhoz nem kell elektronikus Gazdálkodási naplót vezetni. Elég lesz az egységes kérelem felületén évente egyszer bejelenteni a tervezett agro-technológiai műveleteket, és megtenni a szűkített növényvédelemre vonatkozó bejelentést. Az AKG-, ÖKO- és Natura programok esetében szintén nem lesz kötelező a Gazdálkodási napló elektronikus vezetése, ám a Permetezési naplóban – élelmezés-biztonsági okokból – továbbra is 24 órán belüli elektronikusan rögzíteni kell a rovarölős kezeléseket minden 10 hektár feletti szántóterületen gazdálkodó üzemnek.

Tenni magunkért

Juhász Anikó még egy fontos dologra felhívja a figyelmet: a mezőgazdasági termelők a globális piaci kihívások közepette is sokat javíthatnak a pozícióikon az együttműködések erősítésével, minőségbiztosítási rendszerekhez csatlakozással, nemzetközi marketinggel. Ezeket még messze nem használjuk ki. Szövetkezéssel és fegyelmezett technológiával megfelelő árualapot és brandet lehet építeni. Ehhez megvannak a támogatások is. De már egy stabil integrációs kapcsolat is költséghatékonyabb és minőségibb termeléshez vezet, és drasztikusan csökkenti a termelő értékesítési kockázatát.

„Az Agrárminisztérium minden lehetséges eszközzel küzd Brüsszelben a Közös Agrárpolitika uniós szabályainak egyszerűsítéséért. A gazdálkodók egy uniós online felmérés keretében április 8-ig közvetlenül jelezhetik Brüsszel felé, hogy a támogatásokhoz kapcsolódó mely eljárásokat és szabályokat nehéz megvalósítani, mely terheket érzik a legsúlyosabbnak. Az „Egyszerűsítés – a mezőgazdasági termelők nézőpontja” elnevezésű kérdőív ezen a linken: ec.europa.eu/eusurvey/runner/Public_Consultation_EU_Simplification_2024rs_point_of_view_2024 érhető el. A magyar nyelvű változat a képernyő felső kék sávjának jobb sarkában választható ki. A kitöltése legfeljebb 20 percet vesz igénybe” – fordul támaszért a gazdálkodókhoz a helyettes államtitkár.

Gönczi Krisztina