fbpx

A mezőgazdasági és szabadtéri tüzekről és teendőkről

Írta: Agrárágazat-2024/4. lapszám cikke - 2024 április 08.

A szabadtéri tüzek előfordulása Magyarországon két időszakban különösen jellemző: tavasszal, illetve a nyári hőség idején.

Tavasszal a tűz továbberjedését elősegíti, hogy a növényzet még nem zöldült ki, még nem indult meg a növényekben az intenzív folyadékáramlás, illetve az előző évről nagy mennyiségű elszáradt növényzet, lomb található a területen. Ez a tavasszal kezdődő kerti munkák és az emberi gondatlanság miatt könnyen meggyulladhat. A nyári időszakban, amikor csapadékmentes és meleg az időjárás, az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott gallyak, ágak teljesen kiszáradnak, és könnyen lángra kapnak. Az esetek túlnyomó többsége ekkor is emberi gondatlanságra vezethető vissza. A legtöbb ilyen eset július és szeptember között történik. 2023-ban 6646 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat Magyarországon.

Tűzesetek hazai előfordulása az utóbbi négy évben
(forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)

A szabadtéri tüzek megfékezése

A szabadtéri tüzek esetében mindig elsődleges feladat a lángok mihamarabbi körülhatárolása, azok terjedésének megakadályozása, ám ez nagy terület esetén nem könnyű. Amennyiben a tűz környezetében települések vannak, a tűz terjedési irányában élőket értesíteni kell, ha pedig elkerülhetetlenné válik, ki is kell telepíteni őket.

A tűzgyújtási tilalom nem véletlenül van…

Ilyen tilalmat akkor rendelnek el, amikor az erdő talaján lévő lehullott növényi részek nedvességtartalma nagyon alacsony. A tűzgyújtási tilalom azt jelenti, hogy tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek 200 méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakó helyeken is. A katasztrofavedelem.hu oldal főoldalán, egy Magyarország-térképen jelöljük, hogy hol van elrendelt tűzgyújtási tilalom. Nem egységes az ország abból a szempontból, hogy szabad-e égetni a kertben: van, ahol szabad, van, ahol tilos kerti zöldhulladékot égetni. Ez attól függ, hogy az önkormányzatnak van-e kifejezetten a kerti zöldhulladékégetésről szóló rendelete. A hazai települések 80 százaléka engedélyezi az avar és egyéb növényi eredetű hulladék időszakonkénti elégetését. Ahol nincs ilyen rendelet, ott tilos. Ott sem szabad tetszés szerint égetni, ahol nincs általános tiltás; kizárólag a rendeletben meghatározott időben és módon szabad égetni.

Szabadtéri tűzesetek során leégett területek aránya (hektár/eset) (forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)

A tüzet soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Mindig legyen a közelben egy szerszám, amellyel kordában lehet tartani a tüzet, és néhány vödör víz vagy a kerti slag, amellyel el lehet oltani. Ha feltámad a szél, az égetést abba kell hagyni. Minden évben előfordulnak olyan, kerti gazégetésnek induló tüzek, amelyek komoly égési sérüléssel vagy halálesettel végződnek. Külterületen zöldhulladékot égetni tilos. Egy-egy száraz növénykupac elfüstölésével nemcsak bosszúságot okozunk a szomszédoknak, hanem a saját magunk, a családunk és az egész lakókörnyezetünk egészségét is károsítjuk. Érdemes tehát meggondolni, hogy megéri-e elégetni a száraz növényeket. Tűz- és környezetvédelmi szempontból egyáltalán nem javasolt a kerti zöldhulladék elégetése. Megoldást jelenthet a komposztálás. Egy komposzthalom gondozása nem igényel sokkal több időt, mint a zöldhulladék elégetése. Aki ennek ellenére nem akar a komposztálással vesződni, az elszállíttathatja a keletkező zöldhulladékát. A saját kertjében persze mindenki grillezhet, bográcsozhat, azonban ilyenkor is ügyelni kell arra, hogy a tűz ne tudjon továbbterjedni. A grillt vagy bográcsot egyetlen percre se hagyjuk felügyelet nélkül.

A szabadtéri tüzek megelőzése szempontjából fontos, hogy a dohányzó autósok ne dobják ki az égő cigarettacsikket az autóból, mert az út menti száraz növényzet nagyon könnyen meggyulladhat. A kirándulók ne szemeteljenek, mert az üveg- és fémhulladék amellett, hogy szennyezi a környezetet, a nap sugarait összegyűjtve tüzet is okozhat.

És a mezőgazdaságban előforduló tüzek…

A mezőgazdasági szezonra kellő körültekintéssel kell felkészülni, ezért különösen fontos a munkálatokban részt vevő erő- és munkagépek, illetve a létesítmények tűzvédelme.

A kalászos termény betakarítási, bálázási munkáiban csak olyan erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát az üzemeltető elvégezte, és el van látva legalább 1 darab 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. Ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén annak tervezett időpontját tíz nappal előbb írásban be kell jelenteni a tűzvédelmi hatóságnak (katasztrófavédelmi kirendeltség). A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni. A gép kezelője munkavégzés előtt, után és a munkavégzés szüneteiben köteles a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni, szükség esetén megtisztítani.

A tartalék üzem- és kenőanyagot a járműtől, géptől, kazaltól, gabonatáblától legalább húsz méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. A járműveken, gépeken olyan javítás, karbantartás, amely nyílt láng használatával vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és rostnövénytároló területén nem végezhető. Munkaszünet idején a gépet, járművet a lábon álló kalászos terménytől, tarlótól, kazaltól legalább tizenöt méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha ez nem biztosítható, akkor három méter széles védőszántáson kívül kell ezeket elhelyezni. Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni. A gépet kezelője üzemeltetés közben nem hagyhatja el.

A kazalozást végző erőgép a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy égésterméke vagy annak csöve ne jelentsen tűzgyújtási veszélyt. A gépeket a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.

Dohányozni gabonatáblán még a járművek, gépek vezetőfülkéiben is tilos!

Szárítótüzek

A katasztrófavédelem évek óta nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági tűzesetek megelőzésére, ezért több éve együttműködik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, tűzvédelmi szaktanácsadással segítve az érintetteket.

Mezőgazdaságban történt tűzesetek a főszezonban

A mezőgazdaságban keletkezett tűzesetekhez képest elenyésző a szárítókban keletkezett tüzek száma, mégis milliós károkat tudnak okozni. A mezőgazdasági betakarítási munkákkal összefüggő káresetek megelőzésére évek óta felkészíti a gazdákat országszerte a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, valamint az Országos Tűzmegelőzési Bizottság. A hatóság kiemelt hangsúlyt fektet a terményszárítókban kialakuló tűzesetek megelőzésére. A terményszárítás tűzveszélyes technológiai folyamat, de a tűz megelőzhető, a károk mértéke jelentősen csökkenthető. Ha mégis izzást, füstölést tapasztalunk, akkor a leghatékonyabb védekezési módszer a szárító azonnali leürítése, az izzó részeket pedig már a szárítón kívüli területen kell eloltani. A későn megkezdett vagy lassú leürítés sok esetben még ront a helyzeten, mert az izzó, összeégett darabok lejjebb is meggyújtják a terményt, ami még nagyobb károkat okoz.

A termény szárításakor keletkező tűzesetekben szintén szerepe van az időjárásnak, csak itt éppen az jelent fenyegetést, ha csapadékos időben magasabb nedvességtartalmú szemek kerülnek a szárítókba. Ilyenkor ugyanis magasabb hőmérsékletű levegővel indul a szárítás, és mivel még a szemekben is zajlanak biológiai folyamatok, azok „megizzadnak”, könnyen összeragadnak, és megszorulnak a szárítóban. A beragadt termény 400 oC-on már lángra kaphat. Onnan már csak percek kérdése, hogy károsítsa – alumíniumból készült szárító esetén 660 fokon akár megolvassza – magát a berendezést is.

Mezőgazdasági tüzesetek megoszlása (2024. 06. 01.-2024. 08. 31.) (forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)

Az állattartással összefüggő tűzesetek leggyakrabban a fűtési időszakban és a fertőtlenítési, takarítási munkálatok idején fordulnak elő. Az istállókban sok az éghető anyag, mint például fa, szalma, takarmány vagy levedlett szőr, az ilyen környezetben pedig fokozott kockázatot jelentenek a meghibásodott vagy gondatlanul beszerelt fűtőalkalmatosságok. Nagy hangsúlyt kell fordítani a villamos berendezések felülvizsgálatára, a villámvédelemre, ugyanis évről évre visszatérő probléma, hogy elektromos tűz miatt gyulladnak ki hodályok, szalmabálák semmisülnek meg.

Öngyulladás

A növényi anyagok öngyulladását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A halmokba rakott szénában, szalmában, fűrészporban vagy akár a szerves trágyában bekövetkezhet az öngyulladás. A növényi anyagok öngyulladásának alapvető feltétele a legalább15–20%-os nedvességtartalom és a megfelelő aprítottság. A megfelelő tűztávolság és a helyes tűzvédelmi szabályok betartásával a károk, sérülések mértéke csökkenthető.

A tűzoltás nehézségei

A szabadtéri tüzek oltásakor a tűzoltók számára a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az erdőkben, mezőkön nem áll rendelkezésre oltóvíz. Egy településtől, mindenféle természetes vízfolyástól és tótól távol fekvő területre egy tűz esetén el kell juttatni a megfelelő mennyiségű oltóvizet. A tűzoltóautókon van bizonyos mennyiségű oltóvíz, azonban egy nagyobb kiterjedésű szabadtéri tűz esetén külön vízszállító járművekkel kell a helyszínre juttatni az oltóvizet. Egy kigyulladt erdőben, tarlón, mezőgazdasági táblán a tűz közelében akár 100 oC is lehet a hőmérséklet. A nagy nyári melegben ilyen körülmények között igazán emberpróbáló feladat órákon át védőruhában nehéz fizikai munkát végezni. Egy-egy nagyobb, szabadban keletkezett tűz oltása órákat, akár napokat is igénybe vehet.

Technikai felszereltség

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 63 különféle, kifejezetten erdőtüzek oltására is alkalmas, európai uniós forrásból beszerzett gépjárművel, illetve 30 erdőtűzoltó felszerelésekkel is ellátott vízszállító gépjárművel rendelkezik. Emellett 37 darab komplex (kifejezetten erdőtűzoltásra is alkalmas) tűzoltó gépjárműfecskendő került a rendszerbe. Továbbá rendelkezik 3 erdőtűzoltó konténerrel, valamint erdőtűzoltó szerek kiszolgálására is alkalmas2 üzemanyag-szállító gépjárművel. A speciális tűzoltójárművek elosztása hazánk földrajzi adottságaihoz igazodik. Azokban a tűzoltólaktanyákban, amelyek működési körzetében nagyobb erdős, mezős területek is találhatók, a gépjárműfecskendők mellett speciális erdőtűzoltó és vízszállító járművek is készenlétben vannak. Több járművünk akár menet közben is képes maga előtt a vizet permetezni, ez a képesség a nagyobb kiterjedésű szabadtéri tüzek esetén hasznos. A járműparkunkban rendelkezésre állnak kifejezetten erdő- és szabadtéri tüzek oltására kialakított pickupok is. Vannak olyan konténereink, amelyekben erdőtűzoltáshoz szükséges szerszámok és eszközök vannak. Ezeket konténerszállító járművel tudjuk a helyszínre juttatni.

Mi okoz tüzet a mezőgazdaságban?

A mezőgazdasági gépek tüzeinek számos lehetséges oka lehet. Ezek közé tartoznak:

• mechanikai hibák: például az erőátvitel vagy mozgó alkatrészek kopása, súrlódása vagy meghibásodása tüzeket okozhat.
• Elektromos hibák: sok modern mezőgazdasági gép elektromos rendszereket használ, és az elektromos hibák, például rövidzárlatok vagy túlmelegedés, tüzekhez vezethet.
• Üzemanyagrendszer meghibásodása: a szivárgás az üzemanyagrendszerben tüzeket okozhat.
• Forró felületek: a gépek egyes részei forróvá válhatnak a működés során, és ha ezek a forró felületek olyan anyagokkal érintkeznek, amelyek könnyen meggyulladnak, az tüzet okozhat.
• Nem megfelelő karbantartás: a nem megfelelő karbantartás vagy a gépek alkatrészei rendszeres tisztításának és ellenőrzésének az elmaradása megnövelheti a tűz kockázatát.
• Rendellenes működés: például a motor túlmelegedése, a hűtőfolyadék vagy olajszivárgás következtében kialakuló gyulladások.
• Külső tényezők: idetartoznak az időjárási viszonyok, például a nagy szárazság vagy a magas hőmérséklet, valamint a gépek üzemeltetése során fellépő szikrázás vagy nyílt lángok.

Fontos, hogy a mezőgazdasági gépek üzemeltetői rendszeresen ellenőrizzék és karbantartsák a gépeket, valamint betartsák az üzemeltetési és biztonsági előírásokat annak érdekében, hogy minimalizálják a tűz kockázatát.

Mezőgazdasági tűzesetek megoszlása (2024. 06. 01.– 2024. 08. 31.) (forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)

Teendő tűz esetén

Aki szabadtéri tüzet észlel, a füsttel ellenkező irányba hagyja el a területet, és haladéktalanul hívja a 112-es segélyhívó számot.

A szabadtéri tüzekre is igaz, hogy azokat egyszerűbb megelőzni, mint megfékezni. Néhány egyszerű szabály betartásával minimálisra csökkenthetjük a számukat. Kerti zöldhulladékot csak ott szabad égetni, ahol ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi. Ilyen esetben is csak a rendeletben meghatározott időben szabad égetni.

• Ha az önkormányzatnak nincs a kerti zöldhulladék égetésére vonatkozó rendelete, akkor az tilos. Budapest teljes közigazgatási területén tilos a zöldhulladék-égetés.
• A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyják felügyelet nélkül, és minden esetben gondoskodjanak megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
• Mindig legyen helyben a tűz oltására alkalmas kéziszerszám, és csak akkora tüzet gyújtsanak, amekkorát folyamatosan felügyeletük alatt tudnak tartani.
• Erdőben csak a kijelölt tűzrakó helyen szabad tüzet gyújtani, és csak akkor, ha nincs elrendelve az adott területre tűzgyújtási tilalom.
• A sütögetés után a tüzet fedjék be legalább öt centiméternyi földdel, hogy a tűz ne tudjon újra meggyulladni.
• Ha feltámad a szél, azonnal hagyják abba az égetést, és oltsák el a tüzet.
• Autóból, vonatról ne dobjanak ki égő cigarettacsikket, mert az út menti száraz növényzet pillanatok alatt meggyulladhat.
• Erdőben, füves területen álló autó motorját ne járassák, mert a kipufogó hőjétől is meggyulladhat az aljnövényzet.
• Műanyag, üveg- vagy fémhulladékot se hagyjanak az erdőben, réten, mert egyrészt szennyezi a környezetet, másrészt ezek a nap sugarait összegyűjtve nagyítóként képesek meggyújtani a növényzetet.

A tűzvédelmi bírság mértéke mindig az okozott kár és veszély mértékétől függ: ez húszezertől akár három millió forintig is terjedhet.

Automatikusan működésbe lép, és megelőzi az újragyulladást is a motortérben lévő oltórendszer
Előbb-utóbb a mezőgazdasági gépekre vonatkozó szabályozásban is előírásosak lesznek a korszerű tűzvédelmi, tűzoltó berendezések – vetíti előre az európai és hazai jogszabály-változások alapján a nagy nyomású vízpárás, tűzmegelőző, tűzvédelmi és tűzoltó rendszer elengedhetetlen létjogosultságát a Fogmakert forgalmazó J & J (PSV) Kft. üzletágvezetője.
A Fogmaker-technológia eredetileg az autóversenyzés világából ered, de ma már a tömegközlekedésben és az ipar számos területén használt járműveknél alkalmazzák. – Európában csak 3-4 cég gyárt és forgalmaz olyan tűzvédelmi rendszert, amely megfelel a mind szigorúbb előírásoknak. A Fogmaker ilyen – mutat rá Schmalbach József. A Fogmaker-technológia lényege, hogy a motortérbe utólag is felszerelhető berendezés érzékeli a motortér felmelegedését, vagyis a tüzet, majd haladéktalanul, 110 bar kezdeti nyomással 50 μm méretű cseppekből álló párát bocsát az adott térbe. A finomszemcsés vízköd kiszorítja az égéshez szükséges oxigént, ráadásul hűti is a teret és a felületeket, sőt, a tartályokból 45–60 másodperces kiürítési idővel is csökkenti az újragyulladás esélyét, továbbá azzal is, hogy a kiporlasztott vízben lévő habosító adalék hártyavékony „filmréteget” hoz létre a térben lévő tárgyak felületén. A Fogmaker ezzel olyan gépészeti terekben is alkalmazható, ahol a kézi oltás lehetetlen vagy veszélyes. E komplex technológia épp azokban a kritikus másodpercekben lép működésbe, amelyek döntőek a végkimenetel, a további nagyobb károk megelőzése – a gép teljes kiégése, az értékes gabonatábla leégése – szempontjából. A hatékonysága továbbá nem függ az emberi hozzáférés lehetőségétől, és nem is kockáztatja a személyi biztonságot. Sőt, nem függ az adott jármű vagy gép elektromos rendszerétől sem, így ha a tűz éppen a kombájn, a traktor vagy más gép elektromos rendszerét támadja, vagy emberi jelenléttől távol (gépszínben, a telephely távoli pontján) alakul ki, a Fogmaker akkor is működésbe lép, ezzel más gépeket is megóv a lángoktól az év minden napján, minden pillanatban.

Gyors, közeli megoldás: hidraulikus nyomással működő oltóberendezés a traktor orrában

Miután a mezőgazdasági géptüzeknél (is) a legnagyobb probléma, ha távol van az oltóeszköz, így a legjobb nyilván az megoldás, amely éppen akkor van kéznél, amikor szükség van rá. Széplaki Tamás peresztegi agrárvállalkozó két tűzesete után dolgozott ki megnyugtató megoldást arra az esetre, ha legközelebb újra felcsapnának a lángok, és négy éve már gyártják is a Fields Fireman szántóföldi tűzoltó berendezést.

A traktor mellső hárompont-függesztésére kapcsolható tűzoltó berendezés 28–30 százalékos hidraulikakapacitással üzemeltethető, és így 5 bar nyomással képes oltóanyagot a tömlőn keresztül a tartályból a lángokra lövellni. Ekkora nyomáskapacitás mellett körülbelül 15–16 percen keresztül lehet oltani vele, de alacsonyabb nyomás esetén akár 18–20 percig is folyamatosan képes a tűzoltásra. A hidraulikus szivattyúval megvalósított folyadékszállítás és nyomásképzés révén amíg csak az oltóanyag rendelkezésre áll a tartályban, folyamatosan azonos nyomásteljesítményt lehet biztosítani. A 650 literes oltóanyagtartály a tetején lévő tömlő-gyorscsatlakozón keresztül néhány perc alatt újratölthető. Az oltást egy 20 méter hosszúságú tömlővel végezheti a felhasználó, melynek szórófeje különböző vízsugárfunkcióba állítható.

Ha a traktoros úgy látja, hogy habbal oltásra van szükség, egy csap nyitásával a vízzel oltó berendezést habbal oltóvá alakíthatja. A tavalyi évtől habképző berendezéssel is kiegészítették a Fields Firemant: a habképző anyagot a fő tartályban tárolt vízhez adagolva a tűzoltási hatékonyság jelentősen növelhető, ha például égő olaj tüzét kell megfékezni.

Bár a Fields Fireman berendezés a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet által bevizsgált és engedélyezett, az eddig eladott több száz darabnak sajnos csak alig több mint 10 százaléka talált hazánkban gazdára. Pedig 2,5 millió forintos árával a kisebb gazdaságok számára is megfizethető eszköz, különösen ahhoz mérten, hogy a gyors, hatékony tűzoltás milyen horribilis kárt képes megelőzni.

Dóka Imre tű. őrnagy
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Kommunikációs Szolgálat
szóvivő helyettes