Még az angol király is kiállt azért, hogy Nagy-Britannia legye az első európai állam, ahol betiltják az élőállat-kiszállítást. Csak éppen a piaci szereplők nem örülnek ennek: túlkínálat, a kis- és középgazdaságok csődje lehet a vége.
A király szerint is várták már ezt a szabadságot
Május 20-ától új tilalom lépett életbe az élő állatok exportjára Nagy-Britanniában, miután a király is jóváhagyta az állatjóléti törvény állatállomány-exportra vonatkozó módosítását. Az angol király tavaly ősszel azzal érvelt az élőállat-kivitel betiltása mellett, hogy a – máskülönben Anglia számára számos területen roppant hátrányos – Brexit után végre az Egyesült Királyság lehet az első, ahol ilyen szigorú tiltás születik. A jogszabály megtiltja az élő állatok, köztük a szarvasmarhák, juhok és vágó- és hizlalás céljából történő kivitelét Nagy-Britanniából (kivétel például a sport- vagy kiállítási célú állatszállítás).
Tény, hogy a hosszabb utakon az állatok sok esetben szenvedésnek, hőmérsékleti, elhelyezési és más hatásoknak vannak kitéve. Hajón például kétszer nagyobb az esélye az állomány teljes pusztulásának, mint szárazföldi utakon. Igaz, mint minden másban, az európai kultúra az állatjólét terén is a világ leginkább humánus régiójának számít.
Túlkínálat, profit- és piacvesztés
Az iparág kezdettől aggodalommal reagál a szigorításra. A walesi Farmers’ Union (FUW) szerint a tilalom túlkínálatot okozhat az Egyesült Királyság piacain, ami alacsonyabb árakhoz vezet, ami a gazdák jövedelmezőségének, bevételeinek csökkenését okozza majd. Maga a Defra is úgy becsüli, hogy a tilalom évi 6,6 millió fontjába kerülne az iparágnak, de a szakma szerint ennél sokkal többről van szó. Ez az alacsony brit kormányzati becslés ugyanis csak egy feltételezett, 15 százalékos árkülönbséget néz, holott a kis- és középvállalkozások, gazdaságok piacok elvesztésével, a költségek növekedésével és profitjuk csökkenésével néznek szembe.
