Miközben aszály-témában elsősorban az öntözésre, néha világ-összeesküvésekre, az agrometeorológiára koncentrálunk, a problémakör egyik döntő tényezőjét figyelmen kívül hagyjuk. Míg az időjáráson nem, a talajművelésen tudunk alakítani úgy, hogy a mezőgazdaság csökkentse a klímaválság hatásait.
Új szemlélet: a vízmegtartás döntő
Az aszályról és a szélsőséges időjárásról szóló közbeszéd szinte kizárólag a klímaváltozásra és a csökkenő csapadékra összpontosít. Egy friss tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a probléma másik fele sokkal közelebb van hozzánk: a talajban és a táj állapotában. A szerző szerint számos térségben azért mélyül az aszály, mert a táj elveszítette természetes vízmegtartó képességét. A túlzott vízkivétel, a lecsapolások, a leromlott talajszerkezet és a növényborítás csökkenése miatt a lehulló csapadék egyre kisebb része szivárog be a talajba, és egyre nagyobb része távozik gyors lefolyással vagy párolgással.
Lásd ezt a cikkünket: Beszédes kép, ugyan mitől zöldell a kukorica ezen a táblán?!
A jó talaj nemcsak termel, hanem vizet is tárol
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a talaj és a növényzet nem passzív elszenvedője az időjárásnak, hanem aktív alakítója a vízkörforgásnak. Az egészséges, szervesanyagban gazdag talaj, a folyamatos növényborítás és a természetes vízpufferek képesek mérsékelni az aszály és az árvizek hatásait is. A szerző szerint ugyanannyi csapadékból egészen eltérő eredmény születhet attól függően, hogy a víz beszivárog-e a talajba vagy gyorsan elfolyik. Ezért a talaj vízmegtartó képességének javítása legalább olyan fontos alkalmazkodási eszköz lehet, mint az öntözés fejlesztése vagy az új növényfajták bevezetése – írja Kökény Attila and Ali Bin Shahid a Talajmegújító Mezőgazdaság (TMMG) portálján.
A megoldás a gazdák kezében is ott van
A szerző szerint a klímaváltozás hatásainak mérséklésében a legnagyobb lehetőség éppen azokban a tényezőkben rejlik, amelyeket a gazdálkodók is befolyásolni tudnak. A talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a talajbolygatás csökkentése, a takarónövények alkalmazása, a felszíni növényi maradványok megőrzése és a természetes vízvisszatartás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy több víz maradjon a tájban. A tanulmány szemlélete szerint az alkalmazkodás kulcsa nem kizárólag a kibocsátások csökkentése, hanem az élő talaj és a táj vízmegtartó képességének helyreállítása, amely viszonylag rövid idő alatt is mérhető eredményeket hozhat.
Érdemes elolvasni még az Agrárágazat e cikkét: Így felkészítheted, védheted a talajodat az aszályban
Agrárágazat Tudástár: talaj vízmegtartó képessége – A talaj vízmegtartó képessége azt jelenti, hogy a talaj milyen hatékonysággal képes a csapadékot befogadni, tárolni és a növények számára fokozatosan rendelkezésre bocsátani. Ezt elsősorban a talajszerkezet, a szervesanyag-tartalom, a talajművelés módja és a növényborítottság befolyásolja. A jó vízmegtartó képességű talaj csökkenti az aszály káros hatásait, mérsékli a felszíni lefolyást és az eróziót, valamint hozzájárul a mezőgazdasági termésbiztonság növeléséhez a változó éghajlati viszonyok között.
