A mennyiséget kell növelni? Vagy többről van itt szó?

Ma jelenleg a piacon 40-nél is több „baktériumtrágya” szebb nevén mikrobiológiai készítmény van forgalomban. Ezek közül vannak olyanok, amelyek a kezdet-kezdete óta jelen vannak, de akadnak mindig új versenyzők is. Egy dologban hasonlítanak egymásra csak, méghozzá abban, hogy valamilyen mikroszervezete(ke)t tartalmaznak. Eltérő az összetételük, a fizikai jellemzőik, a felhasználásuk és persze az eredményességük is.

Melegből hidegbe

Nagyjából egy évtizeddel ezelőtt elkezdődött egy számháború, ami azóta is tart. Ez a készítményekben lévő sejtek számára vonatkozik, azaz, hogy 1 ml-nyi készítményben hány milliárdnyi élő sejt található? Érdekes kérdés. Egyrészt olyan számokról beszélünk, amiket halandó ember fel nem foghat pl. 6×10⁷. Tudja valaki, hogy ez mit jelent? Páran biztosan, de a felhasználók többségét nem is érdekli. És ez így van rendjén. Másodszor ezek a számok mindig csak a gyártóüzemben, a mikroorganizmusok számára mesterségesen létrehozott ideális körülmények között. Kikerülve a „kegyetlen” nagyvilágba bizony többen nem tudják felvenni a harcot az elemekkel. Amikor egy ilyen készítményt kora tavasszal kijuttatunk a termőföldre, ami alig 6-8°C-os, elég nagy stressz éri őket, tekintve, hogy addig ideális nagyjából 35°C-os hőmérsékleten szaporították őket. Ilyen hideggel még nem találkoztak, és a hirtelen majd 30°C-nyi hőkülönbség végzetes lehet. Hogy ilyen esetben mennyi mikroorganizmus pusztul el? Nehéz megmondani, sok mindentől függ. Tételezzük fel, hogy a negyede elpusztul és a maradék a túlélésért küzd.

A mikrobiológiai készítmények mindegyike azon az elven alapul, hogy a bennük lévő mikroszervezet(ek) anyagcsere folyamataik (szaporodásuk) révén közvetlen hatással vannak a talajra, és a benne lévő növénykultúrára is közvetetten. Viszont, ha az adott mikroorganizmus a túlélése érdekében felvesz egy vegetatív állapotot és nem szaporodik akkor nem is hat. Persze csak egy ideig, pár hétig adott esetben míg a körülmények optimalizálódnak és az életfeltételeik javulnak. Addig viszont mindegy, hogy 6×10⁷ számú sejtet jutattunk ki vagy fele ennyit sokkhatás nélkül. Miért?

A baktériumok szaporodása

A többsejtű szervezetektől eltérően a baktériumsejtek méretének növekedése és osztódása szorosan összefügg egymással. Egész pontosan ok-okozati összefüggés áll fenn. A baktériumok egy bizonyos méretig növekednek, majd kettéosztódnak ezt a folyamatot ivartalan szaporodásnak nevezzük. A baktériumok esetében ezt hasadásnak szokás nevezni. Optimális körülmények esetén a baktériumok rendkívül gyorsan növekednek és osztódnak, akár 9,8 perc alatt is megduplázódhat egy baktérium-populáció, és a sejtosztódás során két azonos, teljesen egyforma utódsejt keletkezik. Itt nem beszélhetünk sejtöregedésről, vagy ehhez hasonló, a saját életünkből vett fogalmakról. Osztódáskor nincs idősebb vagy fiatalabb sejt. Ebből következik, hogy hiába juttatunk ki soksok milliárdnyi mikroorganizmust, (pl.: baktériumot) ha számukra a körülmények kedvezőtlenek. Ellenben kevesebb, de alkalmazkodóbb (kisebb stressznek kitett) mikroba kijuttatása eredményes, tekintve, hogy szaporodásukkal a kívánt eredményt lassan, de biztosan produkálni fogják. Ugyanakkor ez a folyamat sem játszódhat a végtelenségig. Az adott környezetben jelenleg is vannak mikroszervezetek, rendkívül széles spektrumban és egyedszámban. Mégis azt javasoljuk, hogy azok számát növeljük kijuttatással. De! Ha ilyen gyorsan szaporodik egy-egy baktériumsejt, akkor miért nem képes az adott területen még inkább elszaporodni? Mert valami akadályozza ebben és gátolja a további szaporodásukat. Ezért szükséges az évenkénti, vagy évente többször is javasolt kezelés mikrobiológiai készítménnyel. Adott esetben hiába juttatunk ki pluszban mikroorganizmusokat a célunk érdekében, ha nem gondoskodunk a gátló tényezők megszüntetésével, akkor a természet – mint mindig, most is – rendet tesz és visszaállítja az egyensúlyt. Mindenképpen szükséges, hogy a kijuttatott sejtszám mellett gondoskodjunk az életterükről is.

A talajoltás sikerességét befolyásoló tényezők

Hőmérséklet: A mikroorganizmusok hőmérsékletigénye és hőtűrőképessége korlátozott. Minden fizikai és környezeti tényezővel szemben az egyes fajok különböző módon viselkednek. Ha az illető környezetei faktort megváltoztatjuk, és ennek függvényében vizsgáljuk a mikroorganizmus aktivitásait, (mint például a szaporodás sebessége) akkor többé-kevésbé szabályos harang alakú, úgynevezett optimum görbét kapunk. A külső fizikai tényező (vagy más néven ökológiai faktor) azon értéke, ahol a megfigyelt élettevékenység a legintenzívebb, az optimum, az a felső és alsó határ pedig, amelynél ezen életfolyamat még éppen kimutatható, a maximum ill. a minimum. Azt, hogy a maximum és a minimum közötti intervallum, (az ún. tűrési sáv) milyen széles, a mikroorganizmus sajátosságától és minőségétől függ.

Csapadék: A talaj mikroszervezeteinek vízigénye megegyezik a magasabb rendű növényekével. A talaj 70-80%-os víztartalma a legoptimálisabb a baktériumok számára. Az ettől magasabb víztartalom megbonthatja a már beállt aerob-anaerob viszonyokat.

A fény és a sugárzások hatása: A látható fény rendkívül nagy fontossággal bír az egész élővilág szempontjából, hisz nélküle a bioszféra szén utánpótlása – a fotoszintézis révén – nem valósulhatna meg. A fotoszintézis egyes reakciói és a mikrobiális fotoszintézis jellegzetességei a biokémiai tárgykörébe tartoznak. Van viszont a látható fénynek egy érdekes, első pillantásra meglepő sajátossága: a mikroorganizmusokra akár destruktív hatást képes kifejteni.

pH: Valamennyi mikroorganizmusnak egy optimum ponttal rendelkező pH- szaporodás görbéje van. Általános törvényszerűség, hogy a gombák inkább a savas pH (3-5), míg a baktériumok a pH 6-8 tartományt kedvelik. Azonban mindkét csoportban vannak kivételek. A baktériumokra és gombákra jellemző sajátság, hogy környezetük pH-ját aktívan szabályozzák, és olyan pH tartományba tolják el, amely növekedésükhöz optimális. Valamennyi mikroba viszont arra törekszik, hogy citoplazmájának pH-ját közel a neutrálishoz (semleges pH 7) tartsa. Teszik ezt azért, mert bennük igen sok olyan vegyület van, amely érzékeny az erősen savas vagy lúgos értékekre.

Összegzésként

A fentiekből látszik, hogy nem elég csak kipermetezni néhány liternyi anyagot a talajra. Ezek nem csodaszerek. Oda kell figyelni és a technológiákat mindig be kell tartani. Ha azt írja egy készítmény, hogy azonnal beforgandó akkor az úgy is van, ha azt hogy nem akkor nem. De mielőtt a bármilyen készítményt is vásárolnánk, legyünk körültekintőek: olvassuk el, mi van rá írva mind a készítmény címkéjére, mind a hozzá adott szakmai anyagban. Mert az utóbbi hiába javasolja, hogy 5°C-tól kijuttatható, egyrészt biztos, hogy talajhőmérsékletre gondolt és nem léghőmérsékletre, továbbá előfordul, hogy a csomagolóanyagon pedig az az utasítás áll: 10°C alatt ne tárolja…

Magyar Nikolett