A terméseredményekben jelentős visszaesés következett be

A kalászos gabonák terméseredményeiben jelentős visszaesés következett be, ennek oka – az előző évhez hasonló, de szélsőségesebb – csapadékhiányban és a nyár folyamán többször jelentkező hőhullámokban kereshető – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén is felmérte a mezőgazdaság e szegmensében is a terméseredményeket.

A nagy szárazság főként az ország keleti megyéire volt jellemző

A dunántúli hegyvidékeken és a délnyugati országrészben közel átlagos mennyiségű eső esett. Ennek következtében a Dunától keletre általában jelentős volt a terméskiesés, míg a dunántúli megyékben kisebb mértékű volt a visszaesés, vagy közel azonos termésmennyiséget takarítottak be a gazdák, mint egy évvel ezelőtt.

2022-ben az öt fő kalászos növényünk (búza, árpa, rozs, zab és tritikálé) betakarított mennyisége nem érte el a 6 millió tonnát, a termőterület nagysága 1,4 millió hektár alatt maradt. Összességében a termésátlag 4,4 tonna volt hektáronként.

Legjelentősebb kalászos növényünk, a búza

Betakarított területe 6,5 százalékkal 951 ezer hektárra nőtt a tavalyi évihez képest. Termésmennyisége 4,2 millió tonna, mely 21 százalékos csökkenés 2021-hez viszonyítva.

Az országon belül a termésmennyiség és ennek változásai tekintetében jelentős különbségek alakultak ki. Tolna megyében három éve nem látott mennyiségű búzát, több mint 300 ezer tonnát takarítottak be. Ez a mennyiség 6,8 százalékkal magasabb volt, mint tavaly. A betakarított termés hozama Zala megyében is nőtt.

A 2021-es év legjobb termésátlagával rendelkező keleti megyékben (mint például Hajdú-Bihar és Békés) a csapadékhiány miatt közel felére csökkent a hozam, ellenben a magasabb víztartalommal rendelkező talajokon még termésátlag-növekedés is tapasztalható volt.

Mind mennyiségében, mind arányaiban a legnagyobb visszaesés Jász-Nagykun-Szolnok megyében következett be, ahol lényegében felére csökkent a termésmennyiség, holott a betakarított búza területe az országos átlagnál is nagyobb, 16 százalékos mértékben növekedett.

2022-ben az összes búzatermésből az őszi búza betakarított mennyisége 4,0 millió tonna volt, amely az előző évinél közel 1,1 millió tonnával kevesebb. Ez a mennyiség a 2021. évitől és az előző öt év átlagától egyaránt 21 százalékkal marad el. A 2022. évi hektáronkénti 4,5 tonnás termésátlag a 2021. évinél 25 százalékkal, az előző öt év átlagánál 19 százalékkal alacsonyabb.

2021-ben az árpa betakarított területe és termése is kiugróan magas volt

Az idei 10 százalékos termésmennyiség-csökkenés elsősorban a magasabb bázissal magyarázható. Azonban 5 évet vizsgálva – vagyis 2017–2021 átlagához viszonyítva – 7,8 százalékkal, több mint másfél millió tonnára növekedett a betakarított mennyiség, melyhez az utóbbi évek második legnagyobb őszi árpa termése járult hozzá.

Az árpa betakarított összes termése a Dél-Dunántúl minden megyéjében, illetve másik három megyében is növekedett 2021-hez képest.

A rozs, zab és tritikálé termésátlaga rendre 9, 22 és 24 százalékkal csökkent az előző évhez képest:

• rozsból 19,1 ezer hektáron 57,6 ezer tonnát -;
• zabból 15,8 ezer hektáron 37,6 ezer tonnát -;
• tritikáléból 50,1 ezer hektáron 171,6 ezer tonnát takarítottak be.

Nem csak hazánkban, Európa több országában is gondokat okozott az aszály

A Magyarországtól keletre fekvő országokban – Romániában, Moldovában, Ukrajnában –, továbbá Olaszországban és Franciaország délkeleti területein is az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott. A jelenleg rendelkezésre álló 15 európai ország adatai alapján az aszállyal érintett Romániában és Horvátországban is jelentős mértékben csökkent a gabonafélék betakarított mennyisége.

Ezzel ellentétben az északi, nedvesebb klímával rendelkező országokban – mint Dánia, Finnország és Svédország – jelentős termésmennyiség-növekedés figyelhető meg.

Az összességében – a kedvezőtlen kalászos termésadatok ellenére is – biztosított a megfelelő hazai ellátás. Az elmúlt évek trendjei alapján a teljes fogyasztás (humán és ipari fogyasztás, állati takarmány, egyéb felhasználás) nem éri el az adott évben megtermelt mennyiség felét sem.

Forrás: KSH/Sajtóközlemény