Izmosodott a hazai agrár-külkereskedelem tavaly, csakhogy…

…ez elsősorban a drágulásnak kösz9önhető: mennyiségben már jócskán alámentünk a 2022-as adatoknak. A kedvező agrár-külkermérleget még a legeslegfőbb piacunkon, Európában is megtartottuk.

Értékben növekedés, mennyiségben csökkenés

Tavaly a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke és importértéke is egyaránt 1,3 százalékkal nőtt a 2022-eshez képest. Az egyenleg 1,5 százalékkal javult tovább, miután a kivitel értéke megközelítette 13,4 milliárd eurót, a behozatal értéke pedig csak 9,9 milliárd eurót tett ki. Ezzel az agrár-külkereskedelmi aktívum 3519 millió euró volt, ami 51 millióval több, mint 2022-ben. Kevésbé örömteli a kép, ha hozzávesszük, hogy mindezt elsősorban az áremelkedések generálták, ugyanis a mennyiségi adatok csökkenést mutatnak: az agrár- és élelmiszeripari termékek kivitelének nagyságrendje 5,4, a behozatalé 9,4 százalékkal esett 2023-ban. Az exportárindex 7,1 százalékkal, az importárindex 11,8 százalékkal emelkedett. Ez egyben a cserearány-mutató (0,96) romlását is mutatja: vagyis az agrár-külkereskedelmi cserearány romlott 2023-ban – állapítja meg az Agrárközgazdasági Intézet friss jelentése.

Továbbra is Európából élünk

A magyarországi agráregyenleg döntő hányadát (34 százalék) a gabonafélék tették ki 2023-ban. Meghatározó részesedéssel (14–21 százalék) bírt az állati takarmány, az ital, szesz, ecet, a húsfélék, valamint az állati és növényi zsír és olaj, árucsoport. A feldolgozatlan termékek, vagyis alapanyagok terén különösen megfigyelhető volt a kukoricaexport hanyatlása: 2022-ban az aszály vitte el a kiviteli mennyiséget, tavaly pedig olyan gyenge ára volt, hogy sokan inkább kivártak az eladással.

Az agrár-külkereskedelem 85,7 százalékát továbbra is az uniós országokkal bonyolította Magyarország 2023-ban. Az Európai Unión kívüli, harmadik országokkal folytatott agrár-külkereskedelmi export 2,7 százalékkal emelkedett 2023-ban.