Már állati hullából és vágóhídi hulladékból is hiány van

Amilyen nagy bajban vannak a sertés- és víziszárnyastartók, olyan nagy veszteséget kénytelenek elkönyvelni az állati tetemek és vágóhídi melléktermékek feldolgozói is. Elfogytak az állatok, így súlyosan visszaesett feldolgozandó alapanyag is. És ez még csak a kezdet…

Ha nincs állat…

A lényegében egy éve tartó és az egész országra kiterjedő madárinfluenza, illetve a sertéspestis, továbbá általában az állattartás kritikus állapota (veszteséges működés, sertéspestis) drámaian érinti a szektor másodlagos feldolgozóiparát. Az állati eredetű tetemek és a vágóhídi hulladékok feldolgozásával foglalkozó kisebb-nagyobb magáncégek abból élnek, amit a telepekről, illetve a vágóhidakról elszállítanak. Ha nincs állat, akkor nincs elhullás és vágóhídi hulladék sem – vagyis nincs mit feldolgozni.

Visszafelé is inputot adnak

Ezek a feldolgozók az utóbbi években jelentős fejlesztéseket végeztek. A Dél-Magyarországon egyik legismertebb ilyen vállalkozás, a Csali-Hungária Kft. nemcsak horgászati célú termékeket állít elő az elhullott tetemek vagy melléktermékek feldolgozásával. Korszerű, biomasszával és napelemekkel működtetett üzemükben hasznos inputanyagokat, például jó foszfáttartalmú növénykondicionáló szert, komposzttá alakítás során szervestrágyát, talajjavítószert, illetve takarmány-alapanyagot is gyártanak.

A járvány enyhül, a félelem nő

Az utóbbi bő egy év járványai, állat-járványügyi intézkedései, a rendkívüli mértékű takarmány- és energia-áremelkedések köztudottan visszavetették a sertés- és víziszárnyastartást. Egymást érik a telepbezárások, egyre több kis- és középgazdaság függeszti fel vagy fejezi be a tevékenységét. Bár a nyár derekára enyhültek a madárinfluenza miatti korlátozások, és elindulhatott az export is, a víziszárnyastartók jó része a vándormadarak őszi átvonulásától tartva nem mer belevágni a szabadon tartott állatok betelepítésébe.

Súlyos visszaesés

A Csali-Hungária adataiból jól követhető az állatszámcsökkenés aránya. Míg például 2020-ban 2,4 ezer tonna telepi állattetemet és ugyanennyi vágóhídi hulladékot dolgoztak fel, addig tavaly ez 2, illetve 1,7 ezer tonnára csökkent. A cég illetékese szerint az idei mennyiségek még ennél is jóval alacsonyabbak lesznek. – Tavasszal szinte leállt az állatfeldolgozás. Sok vágóhídi partnerünk egy-kéthetente indította be az üzemet, akkor is a szokott mennyiségek töredékével. Ebből is sokat elvisz a pet food ágazat, ami pedig marad, az nálunk a korábbi mennyiség harmadát is alig teszi ki – mondja Rigó Róbert. Hozzáteszi: nehéz helyzetet teremt a szektorban, hogy a szigorú intézkedések miatt, az elhullott és vágóhídi sertések feldolgozását nem tudják végezni.

Nélkülözhetetlen szolgáltatás

Magyarországon legfeljebb 10 olyan vállalkozás van, amely e területen mozog. Ám olyan, amely állattartótelepi tetemek elszállítását is végzi, csupán 3-4 lehet. Ha ezek tönkremennek, nemcsak az ott dolgozók kerülnek bajba. Hanem azok a kis- és középgazdaságok is, amelyektől a biztonságos, higiénikus elszállítást ezek a cégek biztosították. E szolgáltatás stabilitása különösen azért fontos, mert a szabálytalanul „kezelt” – például a telep környékén elásott – állati tetemek komoly higiéniai és járványügyi fenyegetést jelentenek a gazdaságra, a környezetre.