Értékesítési bizonytalanság, a termelési költségek növekedése – az orosz-ukrán háború és annak következményei rövid idő alatt megszakították a magyar mezőgazdasági termelés elmúlt évtizedben megerősödött piaci és termelési biztonságát, de ez csak egy tényező a sok közül.
Gazdaság és biztonság
Az Észak-Balatoni Polgári Klub és a Debreceni Egyetem Nyári Egyetemén a „Gazdaság és biztonság, a vidékfejlesztés kihívásai és válaszok 2023” címmel megtartott konferencián Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára beszélt azokról a főbb kockázatokról és kezelésükről, amelyeket egy mezőgazdasági termelőnek eredményesen kell kezelnie a termelékenység és versenyképesség érdekében.
A termelési, piaci és pénzügyi kockázatok között említette:
- a szélsőségesebbé váló klimatikus környezetet;
- a termelési költségek intenzív változását;
- a hitelfinanszírozás költségeinek alakulását;
- az ukrán termékek vámmentessé válása miatt az EU-ba érkező több tízmillió tonna mezőgazdasági terményt;
- az ágazati munkaerőhiányt;
- a termelési körülményeket szigorító uniós előírásokat (gyakran szakmai megalapozottság nélküli megváltoztatása);
- az uniós élelmiszerkereslet csökkenése.
- ét szintén kockázati tényezőként azonosította a magyar agrárium szempontjából.
Fontos szerepe van az agrártámogatási rendszernek
Feldman Zsolt szerint a legfontosabb, de messze nem az egyetlen és kizárólagos eszköz e folyamatok kezelésére a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben 2027-ig megtervezett agrártámogatási rendszer.
A piaci fundamentumokat, a felvásárlási vagy fogyasztói árakat ez természetesen nem változtatja meg, de a terület- és állatalapú támogatásai egyfajta biztonsági hálóként segítenek a gazdálkodás pénzügyi kiegyensúlyozásában az ár- és költségszintek jelentős nagymértékű kilengése idején is.
Kiemelte az agrárforrások szerepét, amely révén a kormány a munkaerőhiány részbeni orvoslására a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-előállítás automatizálására tud támogatást nyújtani. Hangsúlyozta a vidéki kistelepülések infrastruktúrájának és szolgáltatási hátterének fejlesztésére fordított kormányzati programok eredményeit, hiszen a működő vállalkozások mellett élhető kistelepülésekre van szükség, amelyek a mezőgazdasági vállalkozások számára képesek megtartani a helyben élő munkaerőt.
Gazdálkodói alkalmazkodás elengedhetetlen a versenyben maradáshoz, a biztonság megőrzéséhez
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy gazdaságaink megmaradása, és a hazai forrásból történő élelmiszerellátás biztonságának megőrzése érdekében a mezőgazdasági termelés növekvő kockázatainak kezelésére mind gazdálkodói, mind országos szinten nagy súlyt kell fektetni.
Ez nem lehet eredményes gazdálkodói alkalmazkodás nélkül. Például akár a talaj vízmegtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával, akár a már bekövetkezett károk utólagos pénzügyi enyhítésében elérhető konstrukciókban való részvétellel, de a nemzeti szinten működő kockázatkezelési eszközök nélkül sem, mint a kárenyhítési alap, a biztosítási díjtámogatás vagy a jégkármérséklő rendszer.
Jelenleg is zajlik az a munka, amely a többi uniós tagállam gyakorlatainak elemzése és a magyar tapasztalatok alapján újításokra készül ebben az eszközrendszerben – fogalmazott Feldman Zsolt.
Forrás: AM Sajtóiroda
