A nagy múltú Göbölyös család burgonyáját veszi a Hírös térség

A ma embere, aki autóban és íróasztal mellett él, el sem tudja képzelni, hogy 14 kilométert gyalogoljon csak azért, hogy 10–20 liter tejet és némi zöldséget eladjon a piacon. Azt sem tudjuk már, milyen teljesítmény a semmire – vagyis 6 hold homokra – felépíteni egy virágzó, a környéken máig híres, 90 hektáros gazdaságot. A Göbölyös család gazdasága ilyen: védjegyes burgonyájukat máig előszeretettel vásárolják a Kecskemét környékiek, és ha van tőről metszett példája a széles családi összefogásnak, akkor az övék egész biztosan az: a család minden felnőtt tagja egy irányba húzza a közös szekeret.

Egykor a kemény munka önmagában elegendő volt

Göbölyös Károly és felesége, Edit a 90-es évek legelején, többé-kevésbé kényszerből fogott bele a gazdálkodásba. – A szüleim idősek voltak, betegeskedtek: hiába kezdtünk építkezni a feleségemmel a faluban, itt kellett lennünk, a tanyán. Ha már itt kell lennünk, hát itt voltunk, és végül itt ragadtunk. A gyerekek után már Edit sem ment vissza a munkahelyére – fejti fel a történet első szálait Göbölyös Károly. Szülei is gazdálkodtak, de csak úgy, mint a késő Kádár-rendszerben a legtöbb vidéki: pár holdas kis földjükön 2-3 tehén, ló, szőlő, gyümölcs, paprika, burgonya. – De látja, ez is elegendő volt akkoriban hozzá, hogy tisztességgel megéljenek, felneveljenek, iskoláztassanak három gyereket – teszi hozzá a ma már nagyapaként visszatekintő gazdaságalapító. – Hogy mi a kulcsa? – reagál visszakérdezéssel önkéntelen kérdésünkre. – A munka: keményen kellett dolgozni. Én szolgáltatóként dolgoztam a környékbeli gazdáknak úgy, hogy ez után a munka után fogtunk neki a saját feladatunknak. A házakat kalákában építettük, mindenki számíthatott a tanyasi közösségre, és ezek az erős kötelékek máig megmaradtak. Például pár éve elszabadult az egyik gazdaságban egy bika: nem kellett hozzá húsz perc se, tucatjával gyűltek össze a helybeliek, hogy segítsenek befogni, és hazavinni…

Amikor egy falka hízó egy új MTZ ára volt

– Akkoriban még nem volt ennyi import, nem voltak ilyen gyengék a termelői árak, sokkal nagyobb volt a gazdák biztonsága. Január elején tudtam, hogy mennyiért fogom majd leadni a disznót a vágóhídon decemberben… És akkoriban egy falka disznóért, 60-70 hízóért megvehettem egy új MTZ-t. Ma mit kapunk 70 db hízóért…? Szóval akkor még bele mertünk vágni a gazdaság fejlesztésébe, növelésébe – mutat rá Göbölyös Károly. A család három évtized alatt saját erőből 3-ról 90 hektárra növelte a gazdaság földterületét. Az ifjabbik Göbölyös Károly elmondása szerint a hagyományos szántóföldi növények, árpa, búza, kukorica, lucerna mellett ma is az egyik húzótermékük a burgonya. – A vetésforgótól függően 10–15 hektáron termesztjük. Ez az egyik legismertebb terméke a tanyagazdaságnak, a Gömbi Burgonya, amely védjeggyel ellátott, a környéken a minősége révén nagyon ismert, szeretik, vásárolják az emberek – veszi át a szót az alapító fia. Érdekesség, hogy az ellátási lánc szinte minden szegmensében árulják burgonyájukat: nagykereskedőtől közvetlen a fogyasztóig.

– Kedden és pénteken szállítunk ki a vevőknek, köztük a lakosságnak, és elég előtte nap leadni a rendeléseket telefonon – mutat a közvetlen értékesítés előnyeire és részleteire Karesz.

Ügyelni az egészségre és a környezetre

Persze, a burgonyatermesztés a mai, extrém változékony piaci és időjárási viszonyokat teremtő időszakban nem mindig könnyű. – Csak a szaporítóanyag, a fémzárolt vetőburgonya belekerül több mint 1 millió forintba is hektáronként. Ha hozzáveszem az öntözést, ami nélkül ezen a vidéken nem lehetne ezt a vízigényes kultúrát eredményesen termeszteni, és ha hozzászámolom az inputanyagokat, a növényvédelmet, akkor egy hektár önköltsége a mai árak mellett eléri a 2 millió forintot. Úgyhogy kell az a 25–30 tonnás hektáronkénti átlaghozam ahhoz, hogy rentábilis legyen ez a szegmens, de ez nálunk a normál évjáratokban szerencsére megvan – összegzi a gazdaság agrármérnök végzettséggel is bíró tagja. A technológia itt sem tér el a hagyományostól: a gazdaságban a műveletek gépesítve vannak az ültetéstől a manipulálási folyamatok végéig. Az okszerűen végzett növényvédelemnek köszönhetően a kémiai anyagokat minimális mértékben használják a termelés során, ügyelve az egészség védelmére és a környezetterhelés csökkentésére. Göbölyösék egyébként, szemben a burgonyatermesztés „beugró” szereplőivel, inkább a késői fajtákra koncentrálnak. – Miután nőtt a burgonya termelői ára, most sokan megint belevágtak. Félő, hogy csalódni fognak, ha a mostanában rendkívül szeszélyes termelői és felvásárlói árak, az emelkedő költségek vagy az időjárás keresztülhúzza a számításaikat, és rossz lehet a termés minősége vagy kevés a mennyisége – figyelmeztet az agrár-szaktanácsadóként is dolgozó szakember.

Több lábon állni a gyenge talajokon

A Göbölyös családi gazdaság sokszínű portfóliója egyben támogatja a vállalkozás stabilitását is. – Eleve az állandó, régi és újabb vásárlók jelentette vevőkör biztosítja, hogy kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a piaci dömpingnek. Másrészt a sokféleség, a több lábon állás, mint minden más diverz vetésszerkezetű gazdaságban, nálunk is erősíti a stabilitást: olyan ritkán van, hogy minden jól vagy rosszul menne a szezonban. Egyébként pedig ezen a 10 aranykorona alatti minőségű talajon, öntözés mellett a burgonya szinte az egyetlen, ami relatíve jövedelmező – mutat rá Károly, utalva a gabonák utóbbi években tapasztalható hektikus árszintjére, jövedelmezőségére.

A Göbölyös gazdaságban egyébként nem is elsősorban piacra, hanem a saját állatok etetésére termelik a gabonanövényeket: a termény jelentős része a sertések takarmányozására szolgál. Ez a fajta felhasználási mód biztosítja a szükséges mozgásteret, a felesleg pedig értékesítésre kerül. A gazdaság egyébként jelenleg is 15-20 anyakocával, almos tartásban folytatja az állattartást, aminek a végtermékét a közeli vágóhídon értékesítik.

Aki csak teheti, vonja be a fiatalokat!

Köztudott, hogy a gazdálkodás és az agráradminisztráció mennyi időt, energiát emészt fel, így azt is megkérdezzük a fiatal agrármérnöktől, hogyan és miért vonta be tevékenységi körébe az agrár-szaktanácsadást is. – Úgy érzem, kezdettől azért képeztem magam több szakirányban is, hogy ha már a saját gazdaságunkban úgyis el kell végezni ezeket a feladatokat, akkor a környékbelieknek is tudjunk tanácsot adni. Van agrár-vidékfejlesztési, növényvédelmi és precíziós szakmérnöki végzettségem. Feleségem, Ági ugyancsak agrármérnökként falugazdász volt, így széles körben van rálátásunk a gazdálkodás számos szektorára a saját gyakorlatunk mellett.

Van is dolga – derül ki a tapasztalatai összegzéséből. – Az elöregedő mezőgazdasági társadalomnak nem könnyű felvennie a szükséges tempót, alkalmazkodni a gyorsan változó elvárásokhoz, feltételekhez. Ez elsősorban az informatikai technológiai és adminisztratív feladatokat jelenti. Mindenkinek azt tanácsolom, aki csak teheti, mielőbb és minél inkább vonja be a fiatalokat a tevékenységekbe, hozzájuk közelebb állnak a digitális és farmenedzsment szoftverek alkalmazása, így könnyebben meg tudnak felelni a feladatoknak. Olyan szakembereket neveljünk gyerekeinkből, akik képesek eligazodni a digitális feladatok között, és átlátják a gazdaság napi feladatait, működését, kezelni tudják a gépeket, eszközöket.

Ebből persze adódik az a kérdés is, van-e nemhogy fiatal, de egyáltalán bármilyen bevonható munkaerő a mezőgazdaságban. – Ez sajnos mindenütt probléma. A fő tevékenységeinket elvégezzük mi, de tény, hogy például a válogatóba vagy néhány nagyobb kézimunka-igényű feladatra nehezen találunk embert, pedig a fizetések ebben a szektorban is sokat nőttek. Érzem is a súlyát annak, hogy a mi családunk milyen szerencsés: nálunk, ha napirenden volna is a generációváltás, úgy menne végbe, mint ahogy minden mást is csinálunk: közösen, együtt. Itt együtt dolgozunk a szüleinkkel, a húgommal és a sógorommal, mindenki aktív, ráadásul úgy, hogy a szüleink sohasem erőltették, hogy válasszuk ezt a szakmát, vagy hogy maradjunk a családi gazdaságban.

Egyensúly – és jellemző kérdések

A fiatalabb Károly ma is úgy érzi, belenevelődött a szakmába. – Nekem egyenesen kikapcsolódás a természetben, a szabadban végzett munka. A tanulmányaim és a szaktanácsadói munka révén benne vagyok az irodai, számítógépes folyamatokban is, de az igazi az, amikor szabadban dolgozom, növényvédelmet végzek akár este is. Úgy érzem, fontos és jó ez a kétoldalúság, fontos az egyensúly a szellemi és a fizikai munka között. A tanácsadás szempontjából pedig különösen előnyös benne lenni a gyakorlatban is, hiszen csak úgy adhatok igazán működő, hasznos javaslatokat, ha magam is csinálom, amiről beszélek – teszi hozzá. Így aztán valóban nemcsak gyakorlati, hanem adminisztratív kérdésekben is tud segíteni, sőt, komplex – a pályázatírástól a projekt- és farmmenedzsmentig – megbízásokat lát el a Gömbi Agro Kft. keretein belül – Jellemző módon ma a gazdáktól érkező kérdések zöme adminisztratív jellegű. Ez nem annyira jó, mert burkoltan arra is utal, hogy a mostani helyzetben a támogatások túlzottan fontos bevételi tényezőt jelentenek, amik nélkül nagyon sok gazdaság nem volna jövedelmező, talán még önfenntartó sem.

A kérdések másik nagy csoportja a különféle technológiai átállásokra vonatkozik. Miután Göbölyösék maguk is kísérletező ambíciójú gazdálkodók, ilyenkor általában azt javasolják gazdatársaiknak is: ne próbáljanak egyik évről a másikra, szélsőséges radikalizmussal váltani, a technológiai átállásoknak időt kell hagyni, a tapasztalatokat megszívlelve kell előre lépni.

Kohout Zoltán