Idén nő a búza piaca, de az oroszok mindenütt ott lesznek…

Kínától a Közel-Keleten át Észak-Afrikáig mindenütt új piacokra tör be a nem mindig kifogástalan minőségű, de olcsó orosz búza. Ezzel nemcsak ukrán, hanem európai exportőröket is kiszorít.

A kínai vámhivatalok jelentései szerint az idei év első 4 hónapjában Kína hatalmas mértékben gabonafelvásárlásait Oroszországból. Búzából bő 25 millió dollárnyit importálták, míg egy éve ugyanebben az időszakban csak 1,5 millió dollárnyit. Árpából még többet, 70,5 millió dollárnyit vettek, ami durván 7-szer annyi, mint tavaly ilyenkor. Gabona-kiskultúrákból is többet vettek: hajdinát és a kölest háromszor, zabból bő kétszer annyit vásároltak az oroszoktól. Mindez egyrészt azért érdekes, mert Kína korábban minőségi, élelmiszerbiztonsági okokból utasított vissza orosz árut. A másik érdekesség, hogy a kínai oroszkukorica-import meredeken csökkent (58-ról 15,7 millió dollárra), és 135 millió dollárra csökkent az orosz szójabab importja a tavalyi év első négy hónapjában mért 218 millióról, továbbá repcéből is szűk fele annyit vettek csak.

Az orosz gabonák – elsősorban a búza – térhódítása így is súlyos kihívás az európai és ukrán exportőröknek. Mint többször írtunk róla, a klímaváltozással hatalmas területeken válik művelhetővé az orosz föld, másrészt az olcsó orosz áru sorban szorítja ki az európai és ukrán árut (részben ez az Ukrajna elleni háború egyik döntő kiváltó oka). Ezért ellentmondásosak a magyar és európai exportőrök számára azok a hírek, amik a Földközi-tenger nagy régióiban a búza iránti kereslet növekedéséről szólnak. Korábban ezekbe az államokba (Törökországtól Egyiptomon át Észak-Afrikáig) rengeteg európai áru utazott. Ezeket a piacokat fokozatosan átveszi az orosz áru. Mint írtuk, idén ráadásul terméscsökkenés várható mind az EU, mind Ukrajna búza-termőterületein, ezért bár az orosz termés is kisebb lesz, a trend aligha fordul meg a 2024-25-ös szezonban.