Itthon gyorsabban drágul a földbérlet, mint a németeknél

Míg Németországban az utóbbi 10 évben 50, addig nálunk 100-150 százalékkal drágult a földbérlet költsége. Az okokban a tulajdonviszony-arányok is szerepet játszanak.

Függ a tulajdonviszonyoktól

Németországban a bérleti díjak 10 év alatt 50%-kal emelkedtek. 2023-ban országosan átlagosan 357 euró volt az egy hektár termőföld éves bérleti díja. A német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) tavalyi felmérése szerint ez 9%-os növekedésnek felel meg 2020-hoz képest (329 euró). 2023-ban Németországban a mintegy 16,6 millió hektár mezőgazdaságilag használt földterület körülbelül 60%-a bérelt föld volt (10 millió hektár), és körülbelül 38%-a minősült a gazdaságok saját földjének (6,6 millió hektár). A bérelt földek többsége szántó (69%), ezt követi az állandó legelő (27%) és az egyéb bérelt földek (4%). A legmagasabb bérleti árakkal rendelkező szövetségi állam Észak-Rajna-Vesztfália 560 eurós hektáronkénti átlaggal, a legolcsóbb Mecklenburg-Vorpomeránia és Szász-Anhalt, ahol 320-305 eurót kérnek hektáronként. A nagyon eltérő bérleti árak egyik oka valószínűleg az, hogy a szövetségi államokban regionálisan nagyon eltérő a bérelt földek aránya. Minél kisebb földterület van a gazdálkodók tulajdonában, annál több földet foglalhatnak el tőlük a bérbeadók, vagy egyszerűen csak több pénzt kell fizetniük a bérletért, hogy tovább műveljék.

Az erdő drágult legjobban itthon

Idehaza a KSH adatai szerint a földbérleti díjak emelkedése minden művelési ágban gyorsabban nőtt, mint a németeknél. A legnagyobb mértékben a gyümölcsösöknél: 2014-ben az átlag éves díj 48, 2022-ben 110 ezer forint volt. A második legnagyobb növekedést az erdőbérletek produkálták ugyanilyen összevetésben: 19 ezerről 40 ezer fölé ment a drágulás.  A legkevésbé a gyepek drágultak (21 ezer – 38 ezer), a szántókon pedig durván duplázódott a bérköltség: 43 ezerről 82 ezer közelébe.

Magyarországon egyébként a mezőgazdasági földterületeknél nem történt jelentős birtokviszony-átrendeződés. A saját tulajdonú területek aránya 2010-ben s 2020-ban is 41-45 százalék körül alakult, a saját tulajdonban művelteké 50-54 százalékban – olvasható ki az Agrárcenzus 2020-as kimutatásaiból.