Bezárás

A folyékony értékünk megőrzéséhez fenntartható módszerek

Írta: Barna Ferenc - 2022 március 23.

A Víz Világnapja alkalmából a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívta a figyelmet a felszín alatti vizek fontosságára, valamint a korszerű, energiahatékony és víztakarékos, illetve fenntartható öntözési módszerek fontosságára, hiszen ezt az értéket meg kell őrizni.

Felszín feletti víz, mesterséges tó
Alapvető cél, hogy a felszíni vizekből minél több hasznosuljon (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

„Felszín alatti vizek – láthatóvá tenni a láthatatlant!” – ez a jelszava az idei világnapnak

A földtani tömbben tárolt felszín alatti vizek ugyan láthatatlanok, de jelentőségük annál nagyobb, hiszen az édesvízkészlet legnagyobb része felszín alatti víz.

Kiemelt szerepet játszik az ivóvízellátásban, a mezőgazdaságban, az ipari tevékenységekben és az ökoszisztémák életében.

Magyarország vízkészleteinek három forrása van:

  • a csapadék;
  • a felszín alatti vízkontingensek;
  • a felvízi országokból beérkező felszíni vizek.

Alapvető cél, hogy a felvízi országokból érkező felszíni vizekből minél több hasznosuljon hazánkban. A klímaváltozás miatt különösen indokolt a nagyszabású öntözésfejlesztési programok végrehajtása.

Ezek nélkülözhetetlen része, hogy növeljük a felszíni vízkészletekhez való hozzáférést, ami kiegyensúlyozza a vízhiány-víztöbblet egyenetlenségeket, javítja az éghajlatváltozással szembeni ellenálló-képességet, növeli a talaj víztározási kapacitását. Mindezzel csökkenthetjük a felszín alatti vízhasznosításokat, védve a stratégiai fontosságú ivóvízbázisokat. Ugyanakkor mérsékelhető a klímaváltozásból fakadó kockázatok, károk, veszteségek is, A helyes vízgazdálkodás kék-zöld infrastruktúrával alakít ki olyan puffertereket, amelyekből öntözési vízigények, vízszükségletek is kielégíthetőek.

Öntözni hazánkban elsősorban felszíni vízből lehet

A felszín alatti vizek hasznosításánál tekintettel kell lenni arra, hogy egyes területeken a felhasználás mértéke meghaladhatja a felszín alatti utánpótlás mértékét, így a felszín alatti vizek mennyiségi rendelkezésre állása bizonyos helyeken korlátos lehet.

Az öntözés tekintetében a hazai szabályozások is ezen elv mentén kerültek kialakításra. Öntözni hazánkban elsősorban felszíni vízből lehet, és csupán ennek hiányában felszín alattiból. Hiánynak minősül az is, ha a felszíni víz rendelkezésre állása kizárólag aránytalanul nagy költséggel biztosítható.

A felszín alatti vízből való vízkivételt is lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani. Mindössze felszíni víz és talajvíz hiányában lehetséges a rétegvízből öntözés. Az erre a célra szolgáló kútra csak mikroöntözés esetében adható ki vízjogi engedély – annak érdekében, hogy a felszín alatti vízutánpótlás biztosított legyen.

Öntözés
Öntözni elsősorban felszíni vízből lehet (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Talajvíznek nevezzük az első vízzáró réteg feletti vizeket

A mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkútnak nevezzük a maximálisan 50 méter talpmélységű, kizárólag talajvíz igénybevételével, öntözési, halgazdasági vagy állatitatási célú vízhasználatot szolgáló kutat.

Fontos a kutak szakszerű kiképzése. A szennyezett területeken történő mélyfúrások esetében egy szakszerűtlenül kivitelezett kút összenyithatja a szennyezett sekélyebb vizeket a mélyebb és tiszta, felszín alatti vízbázisokkal, és elszennyezheti azokat. A mélyebb vízbázisainkban történő vízminőségromlás pedig negatív hatással lehet egyéb mezőgazdasági vízhasznosításokra, nem utolsósorban ivóvízbázisainkra, amelyek védelme kiemelten fontos, hiszen hazánkban a közműves ivóvízellátás több mint 90%-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt.

Forrás: NAK/Sajtóközlemény

Összeállította: Barna Ferenc