A megbeszélés döntsön
Július elsejével változnak a gazdaságátadási szerződéssel kapcsolatos, eredetileg másfél évvel ezelőtt hatályba lépő szabályok. A MAGOSZ közlése szerint a korábbiakhoz képest kedvezőbb előírások várhatóak mind az átadóval, mind pedig az átvevővel kapcsolatban. Mindemellett jelenleg folyik a gazdaságátadást elősegítő támogatási pályázat feltételrendszerének a kialakítása is. E lépéseket nem pusztán a gazdatársadalom elöregedése, hanem a meglévő törvényi lehetőséggel szemben kivárás is indokolja, pláne végrehajtási részletszabályok hiányában. Neves szakértőket is megszólaltatva mutatjuk be mind a korábban már hatályos, mind pedig a friss rendelkezéseket, kedvcsináló gyanánt.
Sok idős, kevés fiatal
A Világbank szerint 2022-ben a mezőgazdaság a világ GDP-jének 4%-át állította elő, amely, más számokra átfordítva 8 milliárd amerikai dollár bevétel megtermelését és a világ népessége negyedének munkához juttatását eredményezte. Ennek ellenére számos problémával néz szembe az ágazat: kezdve a termőterület méretének, illetve az öntözővíz mennyiségének csökkenésével, illetve azzal az ellentmondással, hogy minél fenntarthatóbb módon kellene élelmezni minél több embert. Az agráriummal kapcsolatban további, világviszonylatban fennálló, legalább ekkora probléma a gazdatársadalom elöregedése. A 2017-es amerikai agrárcenzusból kiderült, hogy a gazdák átlagéletkora több mint 57 év, azaz öt év alatt közel másfél évvel emelkedett. 2016-ban Európában a 65 évesnél idősebb gazdák aránya 35% volt, míg a 40 év alattiaké mindössze 11%.
A hazai statisztikai hátteret a 2020as Agrárcenzus tárta fel legutóbb: a 65 évesnél idősebb gazdálkodók aránya 25% körüli, míg a 40 évesnél fiatalabbak aránya nem haladja meg a 15%-ot. A gazdaságirányítók életkora 2010–2020 között nőtt, a 65 év alattiak aránya kicsit még csökkent is; 2020ban a gazdaságirányítók fele gyakorlati tapasztalatok alapján gazdálkodó, 40 évnél idősebb személy volt. Egy a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar foglalkoztatáspolitikai problémáit számba vevő 2022-es kiadvány leszögezi, hogy a mezőgazdaságban dolgozók korszerkezete – az idős korosztály kimagasló aránya miatt – jelentősen eltér más szektorokétól. A gazdaságok vezetőinek átlagéletkora Békésben a legmagasabb, és Borsodban a legalacsonyabb.
Az adminisztráció a legfőbb akadály?
Bár 2010–2020 között 20%-kal csökkent a képzettség nélkül gazdaságukat vezetők aránya, de még mindig 150 ezer gazdaságot mezőgazdasági végzettség nélküli személyek irányítanak. Mindezen kedvezőtlen folyamatokra – amelyeket tetézett, hogy a 65 év feletti gazdálkodók fele még nem is gondolkodott gazdasága jövőjét illetően – válaszul született 2021 végén a gazdaságátadásról szóló törvény. Nyugat-Európában több száz évre visszamenőleg találunk olyan előírásokat, amelyekből kitűnik a jobbágytelkek egyben tartásának igénye. Kialakulásukban közrejátszott a föld-birtokos nemesek körében érvényesülő öröklési szabályokhoz való igazodás, valamint az ipari és kereskedelmi szektor munkaerőt felszívó hatása. Napjainkban a legtöbb nyugat-európai országban az esetek kétharmadában a mezőgazdasági üzem átadására még a tulajdonos gazda életében sor kerül gazdaságátadási szerződés formájában, sőt az üzem alapját képező birtoktestek a további erőforrásokkal egységet képeznek a nyilvántartásokban. Hazánkban nem pusztán a jogi szabályozottság hiánya és a kulturális különbségek játszottak szerepet abban, hogy a gazdaságátadás eddig elenyésző formában ment végbe. Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) társelnöke szerint az érintettek számára a legnagyobb nehézséget az adminisztrációs feladatok jelentik, kezdve a hatósági engedélyek módosításától egészen a támogatások átadásáig, átvállalásáig. A legkevésbé nehezítő körülményt átadás-átvételkor a gazdaságot átvevő felkészületlensége jelenti. Ezen a problémán a törvényi szabályozás mellett leginkább az agráréletpálya modell segíthetne, egy olyan agrárstratégia, amely közép- és hosszú távon kijelöli azt, hogy várhatóan hol lesz a magyar mezőgazdaság helye az európai és a világtermelésben.
Szabályozás van, de még nem az igazi
Arra a kérdésre, hogy melyik európai uniós ország tekinthető sikeresnek az agrár-generációváltás terén, Weisz Miklós megjegyezte, hogy azokra az országokra gondol, ahol a gazdálkodói szándékokat nem akadályozza, hanem segíti a szabályozás. A generációváltás soktényezős folyamat, sikere múlik az érintetteken, a jogi-szabályozási környezeten, a hozzá kapcsolódó ösztönzőkön, támogatásokon és nem utolsósorban az ágazat piaci viszonyain, kilátásain. A hazai szabályozás, ha jól sikerül kidolgozni a részleteket, akár mintául is szolgálhat más tagállamoknak, például a fiatal gazdák arányát tekintve rosszul álló déli államoknak.
Amit átadunk, avagy az agrárgazdaság nem agrárüzem
Az AGRYA társelnöke az Európai Uniós tagállamok szabályozását két alapvető csoportra osztja. Egyes tagállamokban az egész gazdaságot egységként kezelik: földek, gépek, eszközök, ingatlanok, vagyoni értékű jogok mind-mind az egész részét képezik megkönnyítve az átadás folyamatát. Ugyanakkor vannak olyan tagállamok is, amelyek nem ilyen módon szabályoznak. Nyugat-Európa 16 államából 12 esetében van érdemi agráröröklési szabályozás (hazánkban 2021 végéig nem volt) mégis jellemző, hogy a mezőgazdasági üzem átadására még a tulajdonos gazda életében sor kerül gazdaságátadási szerződés formájában. Nyugaton a mezőgazdasági üzemet szabályozzák, vagyis az üzemet tartják egyben. A támogatási jogosultság felől közelítő uniós agrárszabályozás középpontjában az agrárüzem áll. Az agrárüzem termelési erőforrásainak köre kiterjed magára a termőföldre (saját tulajdon, vagy bérelt), az állatállományra és annak tartási helyére, a gazdasági épületekre és eszközökre, a készleten lévő, egy gazdasági évben felhasználásra kerülő forgóeszközökre. Továbbá a vagyonba bele kell foglalni a nem dologi minőségű javakat (jogosultságokat) és a kötelezettségeket (tartozásokat) is.
A vagyonösszesség fogalmának az agrárüzem egészének értékesítése, illetve öröklése esetén van különös jelentősége. Az agrárüzem mint vagyonösszesség magába foglalja az üzemhez tartozó, leltárba vett termelési erőforrások (dolgok) összességét; valamint az üzemhez kapcsolódó mezőgazdasági vagyoni értékű jogokat, továbbá az egyéb kötelezettségeket és jogosultságokat is. Vagyoni értékű jognak minősülnek a támogatási jogosultságok, az üzem által hasznosított kvóták, a szőlő újratelepítési jog, illetőleg a vadászati és halászati jog is. Egyéb jogosultságok lehetnek például a folyamatban lévő hatósági engedélyezési eljárások eredményeként született építési engedélyek, illetőleg, ha az agrárüzem valamilyen védjegy vagy földrajzi árujelző használatára jogosult. Nem tartozik azonban ebbe a csoportba, tehát nem adható el, illetve nem örökölhető olyan jogosultság, melyet az üzem tulajdonosa csak személyesen gyakorolhat. Kötelezettségnek minősül többek között az agrárüzem működtetésére, fejlesztésére felvett hitel visszafizetése, illetve ezzel összefüggésben az agrárüzemre mint felajánlott fedezetre bejegyzett jelzálogjog is. Az agrárüzem mint vagyonösszesség tehát több különálló, de egy közös gazdasági cél szolgálatára rendelt, különböző fajtájú dolgok, illetve jogosultságok és kötelezettségek forgalmi egységként való összefogását jelenti.
A 2021. december 21-én elfogadott hazai törvényi szabályozás viszont nem agrárüzemről, hanem agrárgazdaságról rendelkezik. Gazdaságnak minősül gazdaságátadó mező-, erdőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó vagyon, amely kiterjed a mező-, erdőgazdasági célú földekre, a mező-, erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges ingatlanokra és ingóságokra, a mező-, erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, a mező-, erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó gazdasági társaságok vagyonából való részesedésre, valamint mindezekhez kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre. A gazdaság részét képezi a gazdaságátadó tulajdonában vagy használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld is. Tehát a gazdaságátadás kiterjed a föld és az ingóságok (gépek, felszerelések, termény és a jószág) átadására, de vonatkozik meglévő szerződésekbe foglalt pozíciók (jogutódlás), engedélyek, valamint támogatások átadására is.
Fontos, hogy a 300 hektáros földszerzési maximum a gazdaságátadás esetén is szerepet játszik. Az ebből fakadó problémák legalább részben elkerülhetők azzal, hogy az átadó megtartja a termőföldterületek tulajdonjogát, az átvevőnek csak a használati jogot adja át majd. A gazdaságátadási szerződésnek tartalmaznia kell a gazdaság elemeinek pontos meghatározását és értékét (azon ingóságok és ingatlanok tekintetében mindenképpen, amelyeket hatósági nyilvántartások tartalmaznak, forintban meghatározott értékben), a feleket megillető jogokat és kötelezettségeket, továbbá a gazdaság egyes elemeihez kapcsolódó fennálló polgári jogi szerződéseket. Ezen kívül szót kell ejteni a szerződésben a folyamatban lévő támogatásokról, engedélyekről, a benyújtott és még el nem bírált támogatási kérelmekről (valamint a létrejött támogatási jogviszonyok létesítő okiratairól).
Mindebből következik, hogy bár az érintettek már az év második felére betervezett – a KAP Stratégiai Tervben szereplő – anyagi ösztönzők megjelenését várják, és bár a törvényi szabályok finomítása folyik, a jogalkotó egyelőre adós a végrehajtási rendelettel, illetve bizonyos eljárási részletszabályokkal. Weisz Miklós ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy sajnos nagyon sok „pályázatíró” már próbál halászni a zavarosban, és folyamatosan hirdetik az ezzel kapcsolatos információkat, de fontos hangsúlyozni, hogy véglegesen kész szabályozás még nincs. Az AGRYA társelnöke kéri tehát az érintetteket, hogy ne „dőljenek be” az ilyen hirdetéseknek. Ugyanakkor az sem mondható, hogy az érintetteknek ölbe tett kézzel kellene várniuk. A lapunk által megkérdezett Göbölyös Károly szaktanácsadó, a 2023-as Az Év Agrárembere díj Fiatal gazdája kategóriagyőztese szerint – mivel a gazdaságátadás elsősorban érzelmi kérdés (hiszen nagyon nehéz úgy utódot választani, ha az örökösök közül többen is az agráriumban tevékenykednek) –, nagyon fontos a meglévő szabályok mentén a kommunikáció a családban. Bár saját családjukban ez a kérdés még nem aktuális, de szaktanácsadói tapasztalatai alapján a kommunikációba érdemes belevonni külsős szakemberként olyan, az agráriumban jártas személyt, aki objektíven fel tudja mérni az üzem tevékenységét, méreteit és lehetőségeit. A Gömbi Agro Kft. ügyvezetőjeként is dolgozó szakember azt is hozzátette, hogy a fiatal gazda muszáj, hogy jövőképet lásson maga előtt, tehát nagyon lényeges szerinte is az agráréletpálya-modell kidolgozása, bevezetése.
Ki lehet átadó és ki átvevő?
A gazdaságátadás a magyar jogban egyedülálló módon lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdasághoz kapcsolódó összes elem egyetlen, a gazdaságot átadni és az azt átvenni kívánó fél között létrejövő szerződésben, a gazdaságátadási szerződésben végbemehessen. Ez a szerződéstípus a mezőgazdasági őstermelő és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó gazdaságának átadása vonatkozásában köthető. A félreértések elkerülése érdekében fontos leírni, hogy a gazdaságátvevőnek mindenképpen egyetlen személynek kell lennie.
A fentiek alapján átvevő nemcsak az átadó gyermeke, hanem a testvére is lehet. A gazdaságátadónak a törvényi rendelkezések folytán vállalnia kell, hogy az átadási szerződés teljesülését követően majd nem folytat FELIR-azonosítóköteles tevékenységet. Az átvevőt pedig a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tekintetében értelemszerűen hasznosítási kötelezettség terheli. A gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi és munkajogi szerződések tekintetében a gazdaságátvevő a gazdaság tulajdonjoga átruházásának időpontjában lép a gazdaságátadó helyébe. Kötelessége, hogy 8 napon belül tájékoztassa e szerződésekben maradó feleket, ha elmulasztja, a gazdaságátadási szerződéssel igazolhatja a gazdaságátadás tényét.
Négy szerződéstípus vegyítve
A gazdaságátadás részben földforgalmi ügylet lesz (több hivatkozást tartalmaz a Fftv. és Fétv. törvényre), de nyilván a kötelmi jog általános és különös szabályaira is tekintettel kell hogy legyen. A gazdaságátadási szerződés megvalósulhat a gazdaság tulajdonjogának átruházásával (gazdaságátadási adásvételi szerződés), a gazdaság tulajdonjogának ingyenes átruházásával (gazdaságátadási ajándékozási szerződés), tartási kötelezettséget megalapozó formában (gazdaságátadási tartási szerződés) vagy életjáradék fizetését megalapozó formában (gazdaságátadási életjáradéki szerződés). A gazdaságátadási szerződésben tehát a felek szabadon dönthetnek arról, hogy az adásvételi, a tartási, az életjáradéki vagy éppen az ajándékozási szerződéstípusok mely elemeit vegyítik egymással. Utóbbi három viszont csak közeli hozzátartozók között jöhet egyáltalán szóba.
A felek döntési szabadsága e téren nagy, az életviszonyok függvényében, mindenesetre a gazdaságátadási szerződés lehet ingyenes vagy visszterhes. Arra azonban ügyelni kell, hogy a földforgalmi előírások miatt termőföldtulajdon ingyenes átadása – értelemszerűen leggyakrabban ajándékozási szerződéssel – csak közeli hozzátartozók között lehetséges. Ez utóbbi esetben sem illeték, sem SZJA-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Ajándékozási szerződés esetén – konkrétan gazdaságátadás tekintetében – abban az esetben lehetséges a visszakövetelése az ajándéknak, ha a szerződésben foglalt konkrét feltétel nem következett utólag be. A gazdaságátadásról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá.
Az együttműködés mint próbaidő
A gazdaságátadással kapcsolatban az együttműködés jogintézménye legalábbis Magyarországon nagyon új keletű. Az együttműködés hátterében annak felismerése áll, hogy egy gazdaság értékét nemcsak az egyes vagyonelemek, hanem a gazdálkodó tudása és kapcsolatrendszere is adja. Az együttműködésre rendelkezésre álló öt évben az átvevő személyesen közreműködik a gazdaság működtetésében, a felek az ügyek vitelére közösen jogosultak. Fő szabály szerint, ha a gazdaság működtetéséhez szükséges költségekben az átvevő is részt vállal, akkor az eredményt, a profitot is ugyanazon hányad szerint szükséges megosztani. A tulajdonjog az együttműködés utolsó napján száll majd át az átvevőre. Felmondani a gazdaságátadási szerződést az együttműködés időtartama alatt akkor lehet, ha az átvevő a törvényi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét neki felróhatóan megszegi. A gazdaságátvevő az átadónak általános jogutódja lesz, ezért az átadónak az átvevőt minden tekintetben átfogóan tájékoztatni – írásban, az átadási szerződésben – köteles. Ha az irányító hatóság szerint viszont az átvevő nem felel meg a támogatással kapcsolatos jogi elvárásoknak, akkor lezárja a támogatást, a feleket pedig visszafizetési kötelezettség nem fogja terhelni. Együttműködés esetén a gazdaságátadási szerződésbe a folyamat biztosításához szükséges rendelkezéseket, az együttműködés időtartamát, valamint a gazdaság egyes elemei átruházása időpontjainak meghatározását is szükséges beleírni.
Mi lesz a többi „potenciális” örökös sorsa?
A szerződések egyik kényes pontja a gazdaságban tulajdonjogot nem szerző örököstársakkal, testvérekkel való elszámolás kérdése. A szerződésben dönthetnek úgy, hogy az örököstársakkal külön elszámolnak, vagy rábízzák azt az öröklési jog kötelesrész szerinti szabályaira. Az első esetben az elszámolás céljából meg kell állapítani az üzem „családon belüli értékét”, ami a piaci értéknél akár 30%-kal is alacsonyabb lehet. Ha nem állapodnak meg az elszámolás feltételeiben, az üzemátvevő által az örökösöknek fizetendő kötelesrész nagysága alapvetően attól függ, hány év telik el a gazdaság átadása és az átadó gazda halála között. Hazánkban a Polgári Törvénykönyv alapján a gazdaságátadást követő kettő, illetve tíz évet követően tehát az örököstársak elvesztik a kötelesrész kifizetése utáni igényüket, de lehetőségként felmerül a mezőgazdasági üzem bizalmi vagyonkezelésbe adása is. A gazdaság a vagyonkezelő tulajdonába kerül, amit saját nevében, de a szerződésben megnevezett kedvezményezett javára kell – díjfizetés ellenében – fenntartania és üzemeltetnie. A kedvezményezett a szerződés szerinti időben és módon igényelheti a vagyonkezelőtől a gazdaság és annak hasznai kiadását. Az átvett üzem a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönült vagyont képez, és nem válik részévé a vagyonkezelő hagyatékának sem.
Nyugaton, ha mégis öröklésre kerülne sor, akkor vagy végrendelet készül, amelyben kijelölik az agrárüzem egyedüli örökösét, vagy a bíróság a potenciális örökösöket az agrárüzem továbbvitelére való alkalmasságuk, szakmai képzettségük és további, jogszabályban rögzített szempontok alapján „sorrendbe állítja”, és a legelhivatottabb örököstársnak ajánlja fel az üzemet, osztatlanul. Amennyiben nincs a törvény szerinti minősítési rend alapján alkalmas örökös, vagy azok közül egyik sem vállalja egyedül a gazdaság továbbvitelét, úgy az agrárüzem az örököstársak osztatlan közös tulajdonába kerül, az üzem egyben tartásának kötelezettsége mellett.
Átadni adó- és illetékmentesen
A gazdaságátadási szerződés – részben a július elején hatályba lépő változásoknak köszönhetően – mentességet biztosít majd az illetékfizetési kötelezettség alól, függetlenül attól, hogy ingyenesen vagy ellenérték fejében, illetve hogy melyik családtag számára történt meg az átadás. Díjmentesen kell szolgáltatni például az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap másolatát, a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatát és a földhasználati összesítőt, az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő és az adóhatóság által kezelt adatokat is. A korábbi (5 éven belüli) földvásárláshoz kapcsolódó illetékmentesség sem veszíthető el a gazdaságátadással. Mentesség jár majd a személyi jövedelemadó tekintetében is, hiszen ha ellenérték fejében kerül átadásra a gazdaság, az az szja szempontjából nem minősül majd jövedelemnek. Továbbá a gazdaságátadási szerződés jóváhagyása iránti eljárás szintén díj- és illetékmentes, sőt amennyiben hiteljogviszony is átadásra kerül, akkor a szerződők az újbóli közjegyzői díj alól mentesülnek. A már hatályos szabályok szerint az áfa tekintetében jogutódlásnak kell tekinteni a gazdaságátadást. A gazdaságátadási szerződés jóváhagyását követően a gazdaságátadót a szerződésben foglalt tulajdonátruházás dátumával hivatalból törlik a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásból, az őstermelői nyilvántartásból, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből, végül az erdőgazdálkodói nyilvántartásból is.
Csegődi Tibor László
