Látván a német gazdák – korántsem reménytelennek tűnő – traktoros demonstrációját, hírek szerint más ágazatokban is tüntetésre készülnek.
Istállótrágyát a pártoknak!
Németországban a mezőgazdasági gázolaj-visszatérítés és a gépjárműadó-mentesség eltörlése miatt a gazdák traktoraikkal eltorlaszolják az utat. A friss hírek szerint még lehetséges, hogy győznek, és a német kormány meghajol a követelés előtt. A német gazdák bár mérsékelt temperamentumukról híresek, most ott tartanak, hogy istállótrágyát dobálnak a pártok székháza elé, és a főváros központjában kilométeres sorokban álltak fel traktoraikkal.
(Ki)öregszik a francia sertéshústermelés
A példa ragadós: Franciaországban is tiltakoznak a Fédération Nationale Porcine (FNP) francia sertéstenyésztők egyesületének tagjai. Azért akarnak nyomást gyakorolni a kormányra, mert az FNP a napokban ismét sürgős anyagi segítséget kért a kormánytól. Az ottani gazdák attól tartanak, hogy masszív támogatás nélkül Franciaország egyre és tartósabban függhet a külföldről érkező sertéshús-importtól. Franciaországban a spanyolok és németek után Európa 3. legnagyobb sertéshústermelője, és eddig kiegyensúlyozott volt e termékkör sertéshús külkereskedelme náluk. Ám az idei év első kilenc hónapjában Franciaország 423 ezer tonnás sertéshús és sertéshústermék-exportjával szemben a behozatal 450 ezer tonnát tett ki – vagyis a külkermérleg immár negatív.
Ráadásul Franciaországban a tenyészállomány és a sertéstenyésztők száma is folyamatosan csökken: csak az elmúlt három évben mintegy 1000 sertéstenyésztő ment nyugdíjba vagy hagyott fel a tevékenységével utódlás nélkül. Az FNP arra kér pénzt az államtól, hogy a régebbi sertésgazdaságokat korszerűsítsék, illetve kövessék a fogyasztók elvárását a szabad tartás, az állatbarátabb termelési módszerek kialakításában.
A probléma itthon is ismerős
Nemrég számoltunk be arról, hogy az állattartás zsugorodása az utóbbi években felgyorsul, sőt, 2010 óta tart. Az agrárgazdaságok számának csökkenését a 2020-as nagy agrár-összeírás is kimutatta. 2010 óta 31 százalékkal csökkent a gazdaságok száma – és a növénytermesztőké kevésbé, mint az állattartóké, akik 2010 óta kevesebb mint fele annyian vannak, de még 2016-hoz képest is 31 százalékos a visszaesés. Ennek oka a kevés állatot tartó gazdaságok megszűnése, és az állattartás meg a növénytermesztés szétválása a gazdaságokban.
