Kevés hatóanyag vált/ott ki annyi vitát Európa-szerte, mint a glifozát. Egy új tanulmány egészen meglepő állítást kockáztat meg: nem a mezőgazdaság, hanem a háztartások a fő környezeti kibocsátók.
Gyanították, hogy máshonnan származik
A glifozát gyomirtó szer a korábban feltételezettől teljesen eltérő forrásból kerülhet a környezetbe. A mezőgazdaság helyett a mosószerek lehetnek felelősek az ellentmondásos gyomirtóval történő környezetszennyezés nagy részéért – idézi egy német kutatócsoport tanulmányát a Talajmegújító Mezőgazdaság nevű portál. A Tübingeni Egyetem egyik környezetkémikusa által vezetett csoport összehasonlította a glifozát és bomlásterméke, az AMPA koncentrációját európai és amerikai folyókban. A Research Square szakportálon megjelent, még nem függetlenül ellenőrzött publikáció szerint az USA-ban az adatok a mezőgazdasági forrásokhoz illeszkednek, Európában viszont túlnyomórészt nem. A koncentrációk időbeli alakulása inkább a szennyvízre utal, mint forrásra. A szakértők ezért azt gyanítják, hogy a felszíni vizekben lévő glifozát elsősorban a kémiailag rokon mosószer-adalékanyagokból, az aminometilfoszfonátokból (AMP) keletkezik.
Nem ezt az eredményt várták volna…
Tanulmányukhoz a glifozát és az AMPA több éves mérési sorozatait hasonlították össze összesen 73 európai és 18 amerikai mérési pontról, és szembetűnő különbségekre bukkantak. Az USA-ban mindkét anyagból viszonylag nagy mennyiséget észlelnek akkor, amikor a glifozátot a mezőgazdaságban használják, gyakran párhuzamosan más mezőgazdasági vegyszerek növekedésével. Európában viszont tavasztól őszig magas a koncentráció – ez éppen az ellenkezője annak, amit várnánk. Az EU-ban nem engedélyezettek a genetikailag módosított, glifozátnak ellenálló növények, így a magas koncentrációjú időszakoknak még rövidebbnek kell lenniük, mint az USA-ban. Ehelyett a kutatócsoport adatai arra utalnak, hogy a glifozátnak egy eddig ismeretlen, egész évben jelenlévő forrása van az európai folyókban. A kutatócsoport szerint a mezőgazdaságon kívüli forrásra utal az is, hogy a két anyag legmagasabb koncentrációja nem esik egybe más mezőgazdasági vegyi anyagokéval, hanem a szennyvízre jellemző gyógyszermaradványok és háztartási vegyi anyagok koncentrációjának csúcsértékeivel korrelál. „Amit Európában látunk, az egy tipikus szennyvízprofil”, nyilatkozta Carolin Huhn, a kutatócsoport vezetője, akinek gyanúja több más tényező alapján is a kereskedelmi forgalomban kapható mosószerekhez hozzáadott vízlágyítókra terelődött.
Mindemellett az sem kizárt, hogy a szennyvíztisztító telepeken lévő baktériumok glifozátot termelhetnek, így a kutatók közvetlen következményekre számítanak.
A glifozátot érintő hazai kutatásról itt, a hatóanyagot érintő vitákról legutóbb ebben a cikkünkben írtunk.
