A világjárvány kialakulásának megelőzése érdekében itt az ideje a madárinfluenza elleni védőoltás területén a továbblépésnek, döntést kell hozni az alkalmazás mellett – hívja fel az államok figyelmét a lépéskényszerre Monique Eloit, az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) főigazgatója a Reutersnek adott interjújában.
Sokan vonakodnak a vakcinázás bevezetésétől
A madárinfluenza jelenlegi kitörésének súlyossága, folyamatossága, az általa okozott gazdasági károk arra késztetik a kormányokat, hogy újragondolják a baromfi vakcinázással kapcsolatos álláspontjukat. Azonban még mindig vannak olyan nézetek, melyek az oltás ellen vannak.
„Mivel szinte minden nemzetközi kereskedelmet folytató ország fertőzött, talán itt az ideje, hogy megvitassák a vakcinázást, a szisztematikus selejtezés mellett, amely továbbra is a fő eszköz” – mondta a főigazgató.
A WOAH felmérése szerint az államok csupán negyede fogadná el a magas patogenitású madárinfluenza ellen vakcinázott baromfiból készült termékek importját. Erre hivatkozva a baromfitermékeket kibocsájtó országok nagyrésze elzárkózik az oltás bevezetésétől. Az ügyben előrelépés, hogy az Európai Unió tagállamai tavaly megállapodtak a madárinfluenza elleni védőoltási stratégia megvalósításában. A főigazgató bízik abban, hogy az EU (mint nagy baromfitermék exportőr) példája útmutató lehet a most még elzárkózó országoknak.
A világszervezet álláspontja szerint az oltásokat a szabadon tartott baromfik, elsősorban a víziszárnyasok esetében kell alkalmazni, mivel a madárinfluenzát a vándorló, vadonélő madarak terjesztik. A világ baromfitermelésének körülbelül 60%-át adó brojlerek baromfik vakcinázásának kevésbé van értelme, mivel a zárt tartás miatt kevésbé veszélyeztettek.
A két álláspont a nagyvilágból
Franciaország elkötelezett a program mellett, ugyanis a 2021/22. termelési évben megközelítőleg egymilliárd eurót fizetett ki a baromfitermelőknek a fertőzött -, illetve a megelőzés keretében leölt állatok kompenzálására. A vakcinázást első körben a vízi szárnyasokkal kezdenék, mivel általában ebből a szegmensből indul a járvány.
Az Egyesült Államok – a szakminisztérium tájékoztatója szerint – továbbra is a biológiai biztonsági, és fizikai korlátozó intézkedéseket tekinti a leghatékonyabb eszköznek a vírus mérséklésére és terjedésének megakadályozására. Azonban „…a magas patogenitású madárinfluenza elleni küzdelem érdekében az USDA továbbra is kutatja azokat az oltási lehetőségeket, amelyekkel sikeresen megvédhetik a baromfiállományokat” – olvasható a tárca tájékoztatójában.
A madárinfluenza általában embert nem fertőz, de előfordult már néhány eset
A vírus humánfertőzésének kockázati szintjét továbbra is alacsony szintűnek tartják a szakemberek. Az igaz, hogy a H5N1 törzset több emlősben (oroszlánfókákban, rókákban, vidrákban és macskákban) is kimutatták már, jellemzően olyan területen, ahol tömegesen jelennek meg vonuló vándormadarak.
A madárinfluenza által okozott emberi megbetegedések súlyossága a tünetmentességtől az enyhe betegségen át a halált okozó súlyos fertőzésig is terjedhet. Emberi fertőzés akkor fordulhat elő, ha a vírus az érintett szemébe, orrába vagy szájába kerül, vagy belélegzi. Jellemzően ilyen esetek akkor fordulnak elő, amikor fertőzött madarakkal dolgozók nem tartják be az előírásokat, és védőfelszerelés nélkül közvetlenül érintkeznek az állománnyal, illetve szívják be szennyezett levegőt.
A madárinfluenza vírusának átterjedése emberről-emberre nagyon ritka, egyelőre nem jellemző. Ettől függetlenül az ilyen megbetegedések nyomon követése rendkívül fontos közegészségügy szempontjából.
Forrás: REUTERS
