Romániában 668 településen már korlátozni kellett az ivóvízellátást a szárazság miatt, a csökkenő víztartalékok ellenére biztosított a nagyvárosok ivóvízellátása – olvasható a Mediafax hírügynökség tájékoztatójában.
A szárazság leginkább a keleti országrész (Moldva) kisvárosait és falvait sújtja
Ahol nincs vezetékes vízhálózat, ott az ivóvízszükségletet föld alatti vízforrásokból kell fedezni. Romániában a kutak mintegy 20-30 százaléka részben vagy teljesen kiszáradt.
Az elmúlt időszakban a Duna vízhozama Báziásnál (az első romániai településnél) másodpercenként 1800 köbméterre, vagyis a sokéves augusztusi átlag (4300 köbméter) kevesebb mint felére csökkent, de az előrejelzések szerint javulás várható, augusztus végéig 2600 köbméterre emelkedhet.
Az ANAR (Országos Vízügyi Igazgatóság, Románia) ismételten az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználásának szükségességére hívta fel a figyelmet, azt kérve a lakosságot, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert locsolására, medencék feltöltésére, gépjárművek mosására.
Vízhiánytól szenved a mezőgazdaság is
A sokéves átlaghoz képest négyzetméterenként 150 liternyi csapadék hiányzik a talajból például Hargita megyében, az utóbbi idők esőzései is mindössze a talaj felső rétegét tudták átitatni.
Az aszály sújtotta megyékben az alacsony terméseredményeken túl a szárazság nagy szálastakarmány-terméskiesést is okoz. A mezőgazdasági inputárak jelentős emelkedése miatt pedig rekord közeli termést kellene a gazdáknak betakarítani, hogy ne legyen veszteséges az idei év.
A szálastakarmányban okozta a legnagyobb terméskiesést az idei szárazság Hargita megyében
A vártnál legalább 30 százalékkal kisebb az idei termés ezen a területen, ami gondokat fog okozni az állatok téli takarmányozásában.
Sok gazda úgy tervezi az állatállomány méretét, hogy mennyi takarmánynak valót tud termelni. Az aszály miatt nagy a kiesés, ezért az állatok átteleltetése sok helyen gondot fog okozni. A piaci helyzet kemény, elszálltak az árak, dönteni kell a gazdáknak, hogy a lehetőségeikhez mérten vásárolnak-e takarmányt, vagy idő előtt kivágják az állományt. A jó genetikai állományú vagy termelő állatoknál mindenképpen az átteleltetés a szerencsésebb megoldás.
Az utóbbi napokban esett csapadék nem sokat változtat a helyzeten, a talaj felső rétegében ugyan pótolja a vízhiányt, ezzel segíteti a növények újjáéledését, de ahhoz nem esett elegendő, hogy tíz centinél mélyebb rétegek is vízhez jussanak. Ugyanis ez alatt még mindig száraz a talaj. A mélyebb rétegek vízpótlásához további csapadékra van szükség.
Hargita megyében jobb a helyzet az országos átlagnál
Ezeken a területeken is megszenvedték a csapadékhiányt a mezőgazdasági kultúrák. A siló- és szemeskukorica ugyan újraéledt és jól fejlődik, a learatott őszi vetéseken is nagyjából mindenhol átlag fölötti termés volt, de a burgonyának korábban kellett volna a csapadék.
A jobb vízgazdálkodás érdekében a román gazdák – területük függvényében – több technológiában is gondolkodhatnak
A síkvidéki területeken folyókból táplált öntözőrendszerek telepítése a legkézenfekvőbb. Hegyvidéken a kicsi, integrált, és helyileg átgondolt, fenntartható rendszerekre van szükség, ez gyakorlatilag kisebb-nagyobb tárolómedencék kialakítását jelentené, amelyekben felfogják az esővizet, tavasszal pedig a hólét.
Ezzel párhuzamosan végre kell hajtani a kisebb folyók, helyi patakok szakaszolását, szintezését, a kanyarulatok visszaállítását, vagyis a folyás lassítását, a lápos területek visszaállítást, ami a vízfelületek révén a hőmérséklet-szabályozáshoz is nagyban hozzájárulhat.
Forrás: Székelyhon.ro
Összeállította: Barna Ferenc
