Agrárgazdasági elemzések – 2024. január

Szűk sávban mozogtak a kukorica és búza határidős jegyzései a nemzetközi és európai tőzsdéken. Éles fordulat nem körvonalazódik a kialakult árakban, érdemi változást a felhasználás határozott emelkedése vagy az előttünk álló szezon esetlegesen gyengébb terméseredményei hozhatnak.

Kukorica

Ismét emelkedtek a várható terméssel és fordulókészletekkel kapcsolatos prognózisok az összes jelentősebb elemzőház aktuális jelentéseiben. Mind az USDA (USA Mezőgazdasági Minisztériuma), a FAO-AMIS (Agricultural Market Information System) és az IGC (Nemzetközi Gabona Tanács) szerint a folyó gazdasági év globális kukoricatermése meghaladja az 1,2 milliárd tonnát, mindezt úgy, hogy a várható felhasználás elmarad ettől a szinttől, így a fordulókészletek – az elmúlt évtized csökkenő trendjét megtörő 2021-es év után – ismét emelkedni fognak.

A kulcsadatokat (termés, felhasználás, fordulókészletek) immáron hónapok óta felfelé korrigáló előrejelzések egyöntetűen abba az irányba mutatnak, hogy középtávon csupán a kereslet jelentős erősödése hozhat fordulatot a jelenlegi nemzetközi árazásokban. A kereslet emelkedéséhez pedig a fogyasztás növekedése szükséges, mely alapvetően a globális konjunktúra alakulásától függ. Ennek hiányában egyelőre csupán technikai mozgások várhatók a chicagói (CBOT) és a párizsi (MATIF) tőzsdék határidős jegyzéseiben.

A főbb kukoricatermesztő országok közül kiemelkedik az Egyesült Államok, ahol rekordtermés várható (387 millió tonna), míg az előző évvel összevetve Ukrajnában, Oroszországban és az EU-ban is nagyobb volumenek körvonalazódnak, felülírva a korábbi várakozásokat.

Az EU csökkenő importkitettsége mellett (20 millió tonna) fontos kérdés lehet a takarmányipar igénye, hiszen a szektor változatlanul a bőségesen rendelkezésre álló takarmány minőségű búza felhasználása irányába súlyozza a receptúráit, tovább csökkentve a kukorica iránti keresletet.

Bár az Európai Bizottság november 30-án frissített gabonamérlege az előző szezonnal összehasonlítva némileg magasabb feldolgozóipari igénnyel kalkulál, a piaci szereplők egyelőre óvatosak a prognózissal kapcsolatban. A fentebb említett kereslet visszaépülése mozgatórugója lehet a felhasználás esetleges emelkedésének, ez azonban vélhetően nem a 2024-es év első felében várható.

A kereslet-kínálat alakulása mellett az elmúlt időszakban fókuszba kerültek a logisztikai aktualitások-kihívások is. Az EU vasúti, folyami és tengeri szállítási útvonalai túlterheltté váltak, a különböző méretű gabonatételek célba juttatásában folyamatos késések tapasztalhatók. Eklatáns példája ennek a constantai kikötő helyzete, mely hónapok óta „bedugult”, a szállításokban nem ritkák a több hetes, akár hónapos csúszások. A kifeszített logisztikai kapacitások miatt a fuvardíjak jelentősen emelkedtek, így az árérzékeny vevőknek folyamatosan vizsgálniuk kell a beszerzési forrásaikat: éles fókusz került a terményárak és a kapcsolódó logisztikai költségek legkedvezőbb kombinációjának megtalálására.

Nem maradt jelentős mennyiségű kukorica „lábon” Magyarországon. Változatlanul 6 millió tonna körüli terméssel számolhatunk, hivatalosnak tekinthető adatot a KSH 2024 februárjában publikál. A logisztikai turbulenciák – az ország korlátozott szállítási lehetőségei miatt (tengeri kikötők hiánya, vasúti infrastruktúra relatív fejletlensége stb.) – a hazai piacot hatványozottan érintik. Azt láthatjuk, hogy a magyarországi árak – összehasonlítva az európai tőzsdei jegyzésekkel – némileg nagyobb diszkonttal forognak, mint a korábbi években. Kivételt képeznek ez alól a 2022/2023-as gazdasági év eseményei, melynek során voltak olyan periódusok, amikor a belföldi fizikai piaci árak jóval a párizsi árutőzsde kukorica határidős jegyzései felett mozogtak. Ez az anomália végül az import megjelenésével tűnt el.

Miután az exportaktivitás jelentősen elmaradt a korábbi években tapasztaltaktól, vélhetően a belföldi felhasználók jövőbeli kereslete lesz meghatározó az előttünk álló hónapokban, így az értékesíteni kívánt kukoricatételek potenciális vevői vagy a belföldi takarmánygyártók, vagy a feldolgozók lehetnek.

Búza

Némileg eltérnek a kukoricától a búza aktuális mérlegének adataiban tapasztalható változások irányai. Míg a kukorica esetében a világ fordulókészleteinek emelkedése, a búzánál a zárókészlet csökkenése várható. Ez a folyamat azonban az aktuális árakat érdemben nem befolyásolja: bár a felhasználás meghaladja a termés mennyiségét, a 258 millió tonnányi zárókészlet a terméssel 33%-os, míg a felhasználással összehasonlítva közel 32%-os arányt jelent. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a világ terménytárolóiban változatlanul jelentős mennyiségű búzatartalékok állnak rendelkezésre.

A nemzetközi búzakereskedelem aktivitása jónak mondható, az Adriai-tenger és a Fekete-tenger térségében elérhető az orosz, ukrán és francia búza is – egy-egy nagyobb vevő megjelenése esetén kifejezetten éles verseny alakul ki az eladók között. A jelentős importot bonyolító közel-keleti és Maghreb országok az elmúlt időszakban folyamatosan jelentek meg különböző volumenekre vonatkozó tenderekkel, melyek többsége eredményesen zárult.

A jövőt illetően mind az EU-ban, mind Magyarországon a legnagyobb kockázatot az őszi-téli időjárás jelenti. A lehullott tetemes mennyiségű csapadék egyrészt hátráltatta a vetéseket, másrészt komoly károkat okozhat a már elvetett, víz alá kerülő állományokban.

A piacon változatlanul a külföldi vevők dominálnak, főként az olasz kereslet hangsúlyos. A hónapok óta stagnáló, alacsony amplitúdóval hullámzó árakban érdemi változás nincs. Sajnos ez azt is jelenti, hogy az idő előrehaladtával jelentkező tárolási és finanszírozási költségek érvényesítésére a jelenlegi vételi ajánlatok árszintje alapján nem sok esély kínálkozik.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató