Jó a kukoricatermés idén, mennyiségben és minőségben is

A tiszántúli gazdák mind mennyiségben, mind minőségben jó termést takaríthatnak be kukoricából és napraforgóból, valamint szójából. Ettől függetlenül bőven lenne javítanivaló ezek hazai termesztési technológiáján – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara által szervezett XXVI. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozáson.

Idén kedvezett az időjárás a kukoricának, a napraforgónak és a szójának

A kukorica, napraforgó és szója termesztésével foglalkozó csaknem 150 gazdálkodó előtt Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK) professzora elmondta, hogy a tavalyi történelmi aszály és forróság után idén kedvezőbb volt a kukorica, a napraforgó és a szója termesztéséhez az időjárás, a 30 éves átlagnál kicsivel több csapadék egyenletesebb eloszlásban érkezett. Augusztus elején még úgy nézett ki, hogy kukoricából és napraforgóból rekordtermés lesz, de az akkor jött hőhullám miatt ez meghiúsult. A termésátlag kukoricából országos átlagban így is eléri a hét tonnát, napraforgóból három tonna várható.

„Ugyanakkor bőven lenne javítanivaló a magyar kukorica, napraforgó és szója termesztési technológiáján, mert a termelékenységünk mindössze egyharmada ezekből a németnek, a franciának vagy a hollandnak. Ehhez a Debreceni Egyetem agrárkara sok segítséget tud adni, a konferencián ezeket igyekszünk a gazdáknak bemutatni. Arra kell törekedni, hogy az összes érdekelt hazai fél minden évben megtalálja a számítását” – jelentette ki a MÉK egyetemi tanára.

Pepó Péter hozzátette: az orosz-ukrán háború miatt a korábbinál jóval nagyobb mennyiségben érkezik Európába ukrán kukorica és napraforgó, ami hozzájárul a világpiaci árak csökkenéséhez. Ez a helyzet véleménye szerint valószínűleg a háború után is megmarad, ami a magyar gazdákat alkalmazkodásra kényszeríti.

GMO-s szója be, GMO mentes ki

A debreceni agrárkar professzora arról is beszélt, hogy a szója magyarországi vetésterülete évek óta nagyjából 60 ezer hektár, melyről 160-180 ezer tonna GMO-mentes termést takarítanak be. Ezt szinte teljes egészében exportáljuk német és osztrák biogazdáknak.

Közben Magyarország 200-250 ezer tonna GMO-s szóját hoz be Argentínából, Brazíliából és az Egyesült Államokból. A szója esetében is a termesztés hatékonyságának javítását kell célul kitűzni.

Az új piaci helyzethez alkalmazkodni kell

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a kukoricáról szóló előadásában hangsúlyozta, hogy az új piaci helyzetben a magyar gazdáknak megfelelő vetésszerkezetet kell kialakítani és javítani szükséges a tőkeellátottságukat.

„Az elmúlt négy-öt évben keresték a magyar gabonát, ez mostanra sajnos megváltozott, annak ellenére, hogy tavaly rekord alacsony termést takarítottak be. Most kínálati piac van, melyre igyekszünk felkészíteni a termelőket” – fogalmazott az elnök.

Az ukrán gabona Magyarországra érkezését tiltó, uniós rendelkezés szeptember 15-ig van érvényben, amelyet lehetséges, hogy december végéig meghosszabbítanak.

„Az Európai Uniónak hosszú távon kell megoldania az ukrán áruk európai elhelyezésének a kérdését” – határozta meg a témában a fő feladatot Petőházi Tamás.

A hirek.unideb.hu kérdésére a szövetség elnöke elmondta, hogy nemesítettek már az egyre forróbb, száraz nyarakat jól tűrő kukoricafajtákat, de azok terméshozama sajnos elmarad a hagyományosoktól.

Forrás: Debreceni Egyetem