fbpx

Mesterséges vagy paraszti intelligencia kell az agráriumba?

Írta: Kohout Zoltán - 2024 március 26.

Lehet, hogy összesen 800 milliárdot költöttünk okoseszközökre a mezőgazdaságban az utóbbi években, de a magyar agrárium még így sem tart ott, hogy a mesterséges intelligencia megelőzze természetes ész és kurázsi hasznát a gazdaságokban. És ha mindez meglesz, lesz-e ember, aki működteti a korszerű gépeket…?

drón növényvédelem
Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

Vannak modern gépeink, de

Izgalmasan szókimondó kerekasztal-beszélgetésen mondta el véleményét a hazai IT-technológia, infokommunikációs és precíziós mezőgazdasági technika piacának néhány neves képviselője az Agrárszektor 2024 konferencián. Mint elhangzott, bár rengeteg precíziós gép van a mezőgazdaságban, az ágazat szereplői nem használják ki az ezekben rejlő lehetőségeket. A precíziós gazdálkodás néha kimerül abban, hogy van ugyan elektromos vetőgép, de a jól megszokott norma szerint, 60-70 ezer szem/hektáron vetnek kukoricát. Az utóbbi két évben 400 milliárd forintnyi okoseszközt adtak el a mezőgazdaságnak, az azt megelőző években még egyszer ugyanennyit. Mégis többet beszélünk hatóanyag-kivonásról, egyes növények vetőterület-csökkenéséről, mint a differenciálásról és a pozicionálásról. A gazdák-gazdaságok nem vagy csak nagyon lassan, nehézkesen váltanak – ma is sokan attól várják a megoldást, hogy a terményárak visszaemelkedjenek, s például megint 140 ezer forint legyen a kukorica tonnája…

Először szemlélet kellene, aztán meg ember, aki dolgozik a gépen…

Ugyancsak beszédes adat, hogy a hazai szántóföldi növénytermesztés kibocsátási oldalon 60%-ban még mindig a 40 évvel ezelőtti technológiát használja, ami az átlagolás elvére épül. Még mindig nem éri el a 40%-ot azok aránya, akik használják az új technológiákat. Pedig nem kéne semmi mást csinálni, csak használni a már meglevő gépeket – hangzott el. Többen is megerősítették azt az ugyancsak elterjedt nézetet, hogy a mesterséges intelligencia, az okos- és precíziós eszközök használatát a gazdaságban meg kell(ene) előzze a rendszerszemléletű tervezés, a pontos munka. Egy szakértő egyenesen úgy fogalmazott: először természetes intelligenciára és kurázsira lenne szükség Magyarországon. A beszerzett precíziós gépek akkor fognak nyereséget termelni, ha elkezdik működtetni ezeket, de amíg a folyamatok nincsenek rendszerszemléletűen összehangolva, addig nem lehet eredményre számítani. A technika és a technológia mellett képzett szakemberek is kellenek ahhoz, hogy a modern eszközöket hatékony rendszerbe kell állíthassák, működtessék és karbantartsák, de ilyen szakember még kevés van. Itt merült fel egy ugyancsak súlyos és a mezőgazdaság szinte minden területén jelentkező kérdés: ha manapság sem a kézimunkaigényes ágazatokba, sem a hagyományos gépek kezelésére nem találnak gépkezelőt, akkor ki fogja üzemeltetni a modern eszközöket…?