A méztermékek védelme érdekében szigorítani kell a jelölést

A mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására kérte húsz tagállam az Európai Bizottságot: hiába beszélünk ugyanis a beporzók védelméről és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az EU nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit – közölte a magyar delegációt vezető Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Brüsszelben.

Mézkeverékek származási országainak pontos feltüntetése – termelői és fogyasztói igény

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén húsz uniós tagállam agrárminisztere kérte az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására. Egyértelmű termelői és fogyasztói igény mutatkozik a mézkeverékeket alkotó mézek származási országainak pontos feltüntetésére, ezért Magyarország hosszú évek óta szorgalmazza a mézről szóló irányelv módosítását, amire az Európai Bizottság idén tervez javaslatot tenni.

A kétes eredetű és minőségű, főként harmadik országokból származó keverékek ugyanis komoly veszélyt jelentenek az európai méhészekre, és rontják a mézek iránti fogyasztói bizalmat is.

A beporzók a mezőgazdaság számára nagy értéket képviselnek

Az államtitkár rámutatott, hogy hiába beszélünk Európában a beporzók védelméről és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az Európai Unió a másik oldalon nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit.

Amennyiben kétes eredetű és minőségű, harmadik országokból érkező, méznek nevezett termékek kiszorítják az európai mézet a piacokról, akkor azzal veszít a biodiverzitás, veszítenek a fogyasztók, és megfelelő jövedelem hiányában a méhcsaládokat fenntartó méhészek is befejezik tevékenységüket.

Forrás: AM/Sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc