Rabszolgasors: hagyták meghalni a csonkolt kezű napszámost

Szétroncsolta a lábát, levágta egy kezét a gép, mégis az út szélén hagyta a „gazdája”, majd másfél óra múlva meghalt a kórházban egy olaszországi napszámos.  Nem ez az első híradás, ami a mi modern világunkban is a napszámos-munkakörülmények középkori voltára utal…

Levágott karjával egy dobozban kitették az úton

Észak-Olaszországban, Lazio tartományban egy súlyos munkahelyi baleset során egy indiai vendégmunkás lábát összezúzta, karját leszakította egy mezőgazdasági gép. A helyi sajtó szerint a munkaadó, Antonello Lovato elvitte ugyan a sérültet a lakhelyükhöz, de ott – egy ládában a sérült ember levágott karjával – kitette őket az út szélén. Az indiai Satnam Singh csak másfél órával később kapott ellátást, helikopter szállította egy római kórházba, ahol életét vesztette. A munkaadót most cserbenhagyással, gondatlanságból elkövetett emberöléssel gyanúsítják, írja a BBC. Azzal védekeznek, hogy hiába figyelmeztették a Singh-et, hogy ne menjen közel a nehézgéphez. Az olasz ágazati szakszervezet (Flai CGIL) sztrájkot is hirdetett, mondván „valódi rabszolgaság”, amivel szembenéznek. Sok munkaközvetítő ugyanis gyakran illegális bevándorlókat „szállít” az olasz mezőgazdaságba alacsony bérekért, szerződés, biztosítás, munkabiztonsági tájékoztatás nélkül.

Verés, erőszak, kizsigerelés, rabszolgaság

Lapunk ugyanakkor többször írt arról, hogy nem csak közel- vagy távol-keleti, afrikai menekültek élnek-dolgoznak rabszolgaként, hanem például román születésű napszámosok is. A nagy kézimunka-igényű, nehezen gépesíthető (többek közt a dohány-, a kertészeti, zöldség- és gyümölcs-)ágazatokban Európa-szerte nagy az igény az olcsó munkaerőre. Nem véletlen, hogy Olaszországban, Portugáliában és Romániában a legrosszabb a helyzet, ahol gyakorta 50% feletti a feketefoglalkoztatás. A német húsipar is híres arról, hogy míg a világ vezető sertésexportőre volt, az olcsó munkaerőből tett szert profitra. Ezt az állapotot a kiélezett globális verseny tartja fenn. Miután a feltörekvő mezőgazdaságokban (Kína, India, egyes dél-amerikai vagy volt szovjet utódállamok stb.) sokkal alacsonyabbak a termelést érintő bér- és rezsiköltségek, a fejlett agráriumokban a béren próbálnak spórolni. Persze, nemcsak Európában. Brazíliában pár éve hivatalos kutatások szerint legalább 160-200 ezer ember dolgozott rabszolgaként. A rossz hírű akkori elnök, Balsonaro idején a kormányzat – hogy ne kelljen erkölcsi és anyagi felelősséget vállalnia –, inkább megváltoztatta a rabszolgaság jogi definícióját…

A kiszolgáltatott napszámosokat gyakran nyomornegyedekben „szállásolják” el, verik, megerőszakolják, zsarolják és túldolgoztatják. Szörnyű történetekről az Agrárágazat is beszámolt, de nemcsak a munka- és életkörülmények, hanem a foglalkoztatás biztonsága terén is.