Minden gazdálkodónak érdemes több lábon állnia, és megkeresnie ennek alternatíváit – jelentette ki Feldman Zsolt az Európa egyik vezető vetőmagcége, a Lidea által szervezett szakmai napon.
A ciroknak létjogosultsága van a takarmányiparban
„A ciroktermesztés jövője Magyarországon” nevű találkozót a Lidea Hungary Kft. és a ciroktermesztésben és -feldolgozásban már nagy gyakorlatot szerzett Agroszemek Kft. közösen tartotta. A rendezvény első felében előadások hangzottak el a cirokban rejlő lehetőségekről és e kultúra piaci helyzetéről, érintve a felhasználási (takarmányozási és humán vonal) területeket, valamint a termesztéstechnológiáját, előnyeit és a nemesítés helyzetét. Az esemény második részében az érdeklődők helyszínbejáráson is részt vehettek egy még lábon álló ciroktáblában, ahol a termesztéstechnológia került ismertetésre.
Rosszabb termőterületeken, illetve aszályos években is kedvező hozamokra képes ez a növény, az általa nyújtott termésbiztonság pedig értékes szempont a mezőgazdasági termelőknek, ezért a kukorica részleges kiváltására lehet alkalmas a szemes cirok. Az eddig termesztett szántóföldi növények mellé érdemes stressztűrőbb alternatív növényi kultúrákat, így a cirkot is felvenni a vetésforgóba, hiszen jobban bírják a megváltozott klimatikus viszonyokat – mutatott rá Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a gazdák előtt álló feladatra.
Alacsony termelési költségek
Rámutattak a szakemberek, hogy a gyengébb területeken eredményesebben termelhető a kukoricánál a cirok, a termésbiztonság mellett pedig toxinmentesség és alacsonyabb termelési költség is jellemzi, miközben a két növény beltartalma nagyon hasonló.
A haszonnövényt az évek során egyre nagyobb területen termesztik itthon: 2010-ben mindössze 5 ezer, 2019-ben 23 ezer, idén pedig 30 ezer hektáron vetették. Az idei szélsőséges időjárási viszonyokat figyelembe véve akár 100 ezer hektár is lehet az a hazai mezőgazdasági terület, ahol eredményesen és jövedelmezőbben termeszthető, mint a kukorica. Ezt támasztja alá, hogy az idei rendkívül nehéz évben is 5–7 t/ha-os hozamokat érhettek el vele.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint több aktuális esemény, körülmény is szól a cirok mellett. Rámutatott, hogy a rendkívüli aszály, a szomszédunkban zajló háború és a megemelkedett termelési költségek alternatív növények termesztésére késztetik a gazdákat. A kukorica mellett kell egy másik növény, amely beltartalmi adottságaival, termesztési biztonságával, eladhatóságával annak versenytársa lehet – ezt a szerepkört a cirok kiválóan betöltheti.
A hazai piacon keresett takarmánynövény Balogh László, a Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere és Feczák Gábor, az Agroszemek Kft. ügyvezetője egymást kiegészítve tartottak előadást a ciroktermesztés technológiájáról, a nemesítés helyzetéről és a felhasználás lehetőségeiről. Elmondták, hogy az évtizedes hazai gyakorlat kialakította a megfelelő, magyarországi viszonyokra adaptált termesztéstechnológiát; a kiváló genetikával rendelkező vetőmag adott, és megjelent az érdemi piaci kereslet is a növényre. Takarmánynövényként jelenleg nem termelünk annyit, mint amekkora a kereslet. Felhasználása területén jelenleg próbálják a humán vonalat erősíteni, a nemzetközi gyakorlat mutatja, hogy van létjogosultsága a ciroknak az élelmiszerellátás területén is. Gluténmentes étkezési alapanyag állítható elő belőle, így a lisztérzékenyek bátran fogyaszthatják a cirokból készült péktermékeket. Egy új fejlesztés eredményeként már hazai gluténmentes ciroksört is ihatunk.
Barna Ferenc