Az állattenyésztők is fejlesztették gazdaságukat

Koronavírus, takarmány- és energiaárak emelkedése, munkaerőhiány – az elmúlt két és fél évben az állattenyésztési ágazatot is komoly kihívások érték, nehéz helyzetbe került sok gazdálkodó. Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a debreceni 31. Farmer Expón elmondta, hogy az Agrárminisztérium a kihívások leküzdése érdekében számos szakpolitikai intézkedést hozott az állattenyésztők érdekében is.

Az aszály miatt kiégett legelők arra kényszerítik a termelőket, hogy vásárolt abraktakarmánnyal etessék az állatokat

A neves banki, takarmányozási és állattenyésztő szakemberek részvételével tartott kerekasztal beszélgetésen a történelmi léptékű aszály állattartókat érintő következményeiről, azaz a legelők és kaszálók kiégéséről, a tömeg- és szemes takarmányok csökkenő hozamáról is szó esett. Az aszály miatt kiégett legelők arra kényszerítik a termelőket, hogy vásárolt abraktakarmánnyal és távolabbról szállított tömegtakarmánnyal etessék az állatokat, ami drasztikus mértékű költségnövekedéshez vezet.

Juhász Anikó elmondta, hogy a rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel a gazdálkodók, azon belül az állattenyésztési ágazat megsegítése érdekében is öt pontból álló intézkedéscsomagot vezetett be a szaktárca. Az ágazat számára a legfontosabb, hogy az ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozására 3 milliárd forint értékű támogatást különítettek el.

Az állattenyésztők a kihívásokkal teli helyzetben is jelentős technológiai fejlesztéseket hajtottak végre

Ezt jól tükrözi a beruházási hitelállományuk 2021 és 2022. II. negyedéve közötti 28%-os növekedése is – hangsúlyozta az államtitkár. Ehhez jó alapot nyújtottak a Vidékfejlesztési Program beruházási támogatásai. Ezek közül az állattartó telepek fejlesztése keretében összesen 371,6 milliárd forint, az állattartó telepek megújítása keretében 43,9 milliárd forint kötelezettségvállalás történt idáig.

2021 és 2027 között a KAP II. pillérének keretében soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre, 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére. A vidékfejlesztési támogatásokon belül a gazdaságfejlesztésre szánt forrás aránya 50% feletti.

A 2023-tól induló új rendszerben szintén számos szakpolitikai intézkedés fogja szolgálni az állattenyésztés pénzügyi biztonságát és fejlesztését legyen szó termeléshez kötött vagy beruházási támogatásról, kockázatkezelésről és kedvezményes hitelprogramokról. Újdonság, hogy a KAP II. pillérében is lesznek állatjóléti támogatások.

Forrás: AM/Sajtóközlemény