Lejtmenetben az élelmiszerárak

A cukor meredek drágulása ellenére a növényi olajok és tejtermékek árcsökkenése jellemezte az élelmiszerárak alakulását. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői szerint már 11. hónapja van lejtmenetben a globális élelmiszerárak mutatója.

A FAO élelmiszerár-index februárban 0,6%-kal zárt alacsonyabban idén januárhoz és 18,7%-kal a tavaly márciusi csúcshoz képest. A változás a mutatóban, amely a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, a cukor meredek drágulása ellenére főként a növényi olajok és tejtermékek árcsökkenését tükrözte.

A gabonafélék árindexe

Január óta nincs változás ebben a kategóriában globális szinten. A búza nemzetközi ára csekély mértékben ugyan, de emelkedett, miután az Amerikai Egyesült Államokat sújtó szárazság körüli aggodalmak és az ausztrál búza iránti erős keresletet ellensúlyozta az exportőrök közötti verseny.

A nemzetközi piacon 1%-ot drágult a rizs az ázsiai piacon tapasztalt lanyhulás és ezen országok valutáinak leértékelődése miatt.

A növényi olajok árindexe zuhant

2021 eleje óta a legalacsonyabb szintet érte el a folyamatos csökkenésnek köszönhetően, januárhoz képest 3,2 százalékos a csökkenést. Az gyengülést a pálma-, a szója-, a napraforgó- és repceolaj alacsonyabb világpiaci ára okozta.

Február a harmadik egymást követő hónap, mikor csökkentek a pálmaolaj nemzetközi árai, ennek hátterében elsősorban, a most már tartósnak mondható kereslet hiány áll.

A szójaolaj világpiaci ára is tovább csökkent, itt is a kereslethiány a felelős, de ehhez kapcsolódik pozitív prognózis, miszerint a dél-amerikai termelés ezen a téren növekedni fog.

A napraforgó- és repceolajat szintén egyre alacsonyabb árakon jegyzik, ugyanis ebben a szegmensben is a kínálat nagyobb, mint a kereslet.

A tejtermékek átlagosan 2,7%-kal lettek olcsóbbak februárban

Februárban az index csökkenését az összes tejtermék árának csökkenése okozta, de a legnagyobb mértékben a vaj és a sovány tejpor nemzetközi jegyzése zuhant.

Az árak csökkenésének hátterében a globális kereslet – különösen a rövid távú szállítások – folyamatos gyengülése állt. Ezzel párhuzamosan növekedtek az exportálható készletek, köztük a vaj-, sajt- és sovány tejporkészletek Nyugat-Európában.

A húsfélékre vonatkozó FAO mutató nem mozdult január óta

Februárban a baromfihús nemzetközi árai már nyolcadik egymást követő hónapban estek, ami a bőséges kínálatra vezethető vissza, annak ellenére, hogy több országban kitört a madárinfluenza.

A sertéshús nemzetközi árai azonban nőttek, ugyanis globálisan is csökkent a sertésállomány, így Európában is egy növekszik a belső kereslet. A szarvasmarhahús ára stabil, a 2022 júniusa óta tartó folyamatos csökkenést követően, most stagnálni látszik, ugyanis a globális kereslet és a kínálat viszonylag egyensúlyban van.

A cukor ára 6,9%-ot ugrott februárban

2017 februárja óta a legmagasabb szinten van a cukor. Globálisan nagy a kereslet, közben Indiából exportelérhetőségei csökkeni látszanak. Csak azért nem volt ebben a kategóriában nagyobb áremelkedés, mert a thaiföldi betakarítás jól halad, kedvezőek az előrejelzések, és Brazília kulcsfontosságú termőterületein – a bőséges csapadéknak köszönhetően – jók a terméskilátások.

A nemzetközi kőolajár-jegyzések és az etanol árának csökkenése szintén hozzájárult ahhoz, hogy csak ilyen mértékben növekedett a cukor világpiaci ára.

Első előrejelzés a 2023-as búzatermésről

A legfrissebb FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben olvashatók a 2023-as globális búzatermelésre vonatkozó első adatok. Szakértők szerint mintegy 784 millió tonna termés várható, ami bár elmarad a tavalyitól, de így is kiemelkedő.

Erős szezont várnak Észak-Amerikában a búzatermelő területek növekedésével, köszönhetően a magas gabonaáraknak. A déli félteke országaiban a szemesterményeknek terén kiemelkedő eredményekre számítanak 2023-ban, Brazíliában a kukoricatermés akár rekordot is dönthet.

A FAO felfelé korrigálta a 2022-es év gabona-kibocsátására vonatkozó előrejelzését 2 774 millió tonnára, ami azonban 1,3%-kal elmarad a 2021-es eredménytől.

Kilátások az élelmezés terén

Aszály, konfliktusok és magas árak, együtt a makroökonómiai problémákkal nehezítik az élelmezésbiztonságot számos országban. Világszerte 45 ország szorul külső segítségre az élelmezés terén – jelentette a FAO. Hat ország már jelenleg is vagy hamarosan szembesülni kényszerül az éhezés legsúlyosabb formájával: Burkina Faso, Haiti, Mali, Nigéria, Szomália és Dél-Szudán.

Hiába az elmúlt hónapok enyhülése a FAO élelmiszerár indexében, számos országban továbbra is sokba kerülnek az élelmiszerek. Például a szemestermények ára Ghánában 150%-kal volt magasabban idén januárban, mint tavaly ilyenkor; Malawiban és Zambiában sosem látott csúcson voltak a gabonaárak.

A növénytermesztés és az élelmezési helyzet összefüggéseit boncolgató globális elemzés szerint aggasztó a helyzet Kelet-Afrikában, ahol az elmúlt 40 év legpusztítóbb aszálya tombol.

Forrás: FAO/Közlemény