Rossz hír: gyorsabban nőnek az aszálykárok, mint amennyivel az öntözött terület nagysága Magyarországon. Ráadásul tavaly már az engedélyes területek nagysága is visszaesett… Pedig megint bebizonyosodott, hogy a vízpótolt területek jövedelmezősége megérné az öntözésfejlesztési beruházást.
Szárazak a döntő hónapok
Nemcsak idén szenved katasztrofális aszálytól az ország majdnem kétharmada, tavaly is bő 100 milliméter csapadék hiányzott átlagosan a normálishoz képest. Sőt, az ország nagy részén a csapadék 350-550 mm között alakult. Ráadásul a haszonnövények szempontjából különösen fontos időszakokban volt a legszárazabb az idő: március, június, szeptember és október hónapokban bő 50%-kal maradt el a havi csapadékösszeg a sokéves átlagtól. Ehhez még jöttek az országos átlagot ugyancsak messze meghaladó számban hőség- és forró napok (42, 8).
Több, de így is nagyon kevés
A növénytermesztés (és kisebb részben a halgazdaságok) számára ezért is volt fontos és ígéretes az állam által 2019-ben elindított, a 10 éves öntözésfejlesztési program. Ennek keretében tavaly különösen sok öntözési közösség alakult, számos beruházás növelte az öntözött területek nagyságát. Ez az öntözött hektárokban is megmutatkozott, míg 2020-ban bő 77 ezer, addig tavaly már 85 ezer hektáron kapott plusz vizet a növényzet (ez tehát a halastavak nélküli adat az Agrár-közgazdasági Kutatóintézet friss jelentésből). Ez mint növekedés örömteli, ám a mértéke már nem annyira az, főleg annak fényében, hogy a vízjogi engedéllyel bíró területek nagysága ennek több mint kétszerese. Sőt, az állami fejlesztési program szándékai ellenére 2020-ban a vízengedélyes területek nagysága még csökkent is: 2020-ban 178,2 ezer hektár, tavaly már csak 174 ezer hektár rendelkezett ilyennel. Lehet, hogy ez átmeneti zavar csupán – érzékelteti laptársunk, a MezőHír szaklap –, ám akkor is lassú előrehaladást sejtet, hogy a lehetségesnél sokkal kisebb területen kap vízpótlást a növénytermesztés.
Az AKI alábbi ábrája további kommentár nélkül tüköri ezt. Mutatja, hogy nemcsak a megművelt területek egészéhez, hanem az engedéllyel bíró területekhez mérten is nagyon alacsony az öntözött területek aránya.
Megmentő táblák
Az öntözés csekély volta és lassú fejlődése azért is nagyon komoly probléma, mert az időjárás változásának sebessége és súlyossága, az aszályok erősödése haladéktalan cselekvést követel meg a mezőgazdaságban. Ha csak a legutóbbi riportjainkra emlékeztetünk, gazdaságvezetők sora mondta el, milyen nagy különbségek vannak az öntözött és öntözetlen táblák terméseredményei között. Egy aszály sújtotta, délkelet-magyarországi vetőmag-szaporító gazdaságban például a túlélés egyik oszlopa az az öntözött 350 hektár, ahol árbevétel keletkezik, amennyi a másik 2150 hektáron összesen. Az AKI kimutatásai szerint a különbség különösen a napraforgó- és szójakultúrákban szembeöltő, ahol 5-6 mázsás különbségek is lehetnek a termésben.
Fotók: Illusztrációk (Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)
