A modern magyar mezőgazdaság a legnehezebb öt évén van túl. Az ágazatot egyszerre sújtják kezelhetetlen időjárási anomáliák, szeszélyes piaci változékonyság és importnyomás, illetve élelmiszer-biztonsági, növényvédelmi kihívások. Ugyanakkor kézközelben van a GMO-tól élesen megkülönböztetendő génszerkesztés, ami mind a versenyképességet, mind a termesztési hatékonyságot jelentősen javítja. Jó hír, hogy az EU gyors léptekkel halad a precíziós nemesítés engedélyezésének előkészítésével.
Évente 200 milliárd forint kár
Mindez a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) budapesti sajtótájékoztatóján hangzott el. Az említett problémák messze legsúlyosabbika a klímaváltozás: a változó éghajlat miatt az agráriumot ért károk mértéke a becslések szerint mintegy 1000 milliárd forintot tett ki 5 év alatt. A mezőgazdaság stratégiai szegmensét képviselő Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai álláspontja szerint olyan új fajtákra van szükség a versenyképesség megtartásához, amelyek a környezeti stressznek, kórokozóknak jobban ellenállóak. Ebben nagy jelentősége van az Európai Unióban jelenleg jogszabályalkotási fázisban tartó precíziós nemesítés engedélyezésének.
Az elmúlt öt év a legnehezebb időszakot hozta a hazai mezőgazdaság számára: járványok, háborúk, inputanyag-áremelkedés, infláció és növényvédőszer-kivonások egyaránt csökkentették az ágazat versenyképességét. Ezt tovább nehezíti a klímaváltozás, amely hazánkban is érezteti hatását emelkedő átlaghőmérséklet, hőség, aszály, késői fagyok, és szélsőségesen lehulló csapadék formájában. Mindezek hatására elmúlt években a fő gabonanövények – kukorica, őszi búza, napraforgó – terméseredményei jelentősen ingadoztak.
Évente 1500-féle vetőmag
– Az agrárgazdálkodás első, stratégiai lépcsőjének tekintett, erősen exportorientált ágazatunkban évente több mint 100 különböző faj, közel 1500 fajta vetőmagja kerül szaporításra és minősítésre. A belföldön és külföldön értékesített vetőmagok értéke mintegy 200 milliárd forintot tesz ki. A hazánkban tapasztalható változások a vetőmagszektorra is komoly hatással vannak. A benne érdekelt mintegy 1500 vállalkozást és kutatóintézetet képviselő szövetségünk szerint eljött az ideje, hogy az agrárium új korszakba lépjen. A jövő szempontjából kulcskérdésnek tekintjük, hogy a növénynemesítők a jövőben olyan fajtákat és hibrideket állítsanak elő, amelyek a változó klíma közepette is megfelelően tudnak teljesíteni és ellenállnak a kórokozóknak. Ezen a területen komoly lehetőséget teremt egy fontos tudományos vívmány, a precíziós nemesítés, amely hozzájárul a magyar mezőgazdaság fenntartható fejlődéséhez, eredményességéhez. Szakmai szervezetként fontosnak tartottuk, hogy erről párbeszédet indítsunk a kormányzati döntéshozókkal és a társszakmai szervezetekkel – ismertette Takács Géza, a VSZT elnöke a sajtótájékoztatón.
Gyorsabb nemesítés, természetes alapokon
A VSZT már 3 éve állásfoglalásában rámutatott: a precíziós nemesítés olyan innovatív eljárás, melynek során kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók. Így a növénynemesítés évekkel lerövidíthető. Az egyre jelentősebb klímaváltozás és a minél kisebb növényvédőszer-felhasználás követelményei miatt a precíziós nemesítés nélkülözhetetlen a mezőgazdaság megváltozott éghajlati körülményekhez történő alkalmazkodásához, és a megfelelő terméseredmények eléréséhez. A precíziós nemesítés olyan vetőmagokat biztosít a hazai termelők számára, mely alapja lehet a társadalom egészséges, GMO-mentes élelmiszerrel való ellátásának és a magyar mezőgazdaság versenyképességének.
Zseniális eszköz a növényvédelemnek
Prof. Dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára kifejtette: napjainkban világszerte mintegy 75 millió hektáron termesztenek precíziós nemesítéssel előállított növényeket. A globális precíziós nemesítési piac mérete 2023-ban 7,26 milliárd USD volt, az előrejelzések szerint 2032-re 15,69 milliárd dollárra fog növekedni, és 10,10%-os összetett éves növekedési rátát mutat. Jelenleg mintegy 22 növény-, 6 állatfaj, és 1 gomba tartozik a precíziós nemesítés körébe a világon.
„A precíziós nemesítés – a CRISPR/Cas9 technológia – zseniális, Nobel-díjas innováció, amelyet élesen el kell határolni a GMO-tól. A precíziós nemesítés lényege, hogy nem idegen gén beültetésére kerül sor, hanem a növényben lévő géneket változtatjuk meg. Ezáltal precíz módon tudjuk a növényi tulajdonságokat alakítani: például a szárazságtűrését, vagy a különböző kórokozóknak való ellenállóságát. Magyarországon a klímaváltozás miatt egyre nagyobb gondot okozó fuzárium, aszpergillusz ellen lehetetlen növényvédelemmel védekezni, precíziós nemesítéssel viszont létre tudunk hozni olyan fajtákat, amelyek ellenállóak súlyos takarmányozási és humán-egészségügyi hatásokat okozó mikotoxinokat termelő gombákkal szemben. Ez a technológia olyan megoldást is nyújt, amit rezisztenciára nemesítéssel nem lehet megoldani klasszikus nemesítéssel a rezisztencia gének hiányában. E módszerrel gyorsan javítható akár jól bevált növényfajok szárazságtűrése is, vagy a különféle termény, élelmiszernövény eltarthatósága, ami az élelmiszer-pazarlást is csökkentené. A precíziós nemesítés gyakorlatilag az összes szántóföldi kultúrában, a zöldségeknél és a gyümölcsök esetében is alkalmazható, és ma már vannak eredményei az állattenyésztésben is. Ezzel a világ számos pontján elfogadott és használt innovációval megnyílna a lehetőség arra, hogy a magyar klimatikus viszonyokhoz nemesített fajtákkal elősegítsük gazdálkodás eredményességének javítását – hangsúlyozta Prof. Dr. Palkovics László Amand.
Már idén hatályos lesz az EU-ban?
A sajtótájékoztatón elhangzott: az Európai Unió Mezőgazdasági Tanácsában a tagországok képviselői március 14-én megszavazták a precíziós nemesítési technikákra vonatkozó rendelet tervezetét, ezzel előkészítették az utat a jogszabályi keret végleges megalkotásához. Az Európai Unió soros elnöksége elindíthatja a tárgyalásokat az EU Parlamenttel a rendelet végleges elfogadásáért és hatályba léptetéséért, amely a várakozások szerint az idei évben megtörténik.
