Az általános megállapítás ismét alátámasztást nyer: a versenyben elöl állók számára a válság is kedvező, hiszen zsugorodik mögöttük a mezőny, erősödik növekedési erélyük. A sertéstartóknak új dimenzióba kell emelniük a szervezettséget, közös fellépést. Miért? Csak egy kézzelfogható példa az, hogy egy holland város 2024-től megtiltja a húsreklámokat.
Szeptember közepén kilogrammonként már jóval 700 forint feletti élősertés-árakról is hallani. A heti szinten az egy évvel korábbit közel 80 százalékkal meghaladó dinamikus emelkedés reményt ad a sertéstartók számára. De meddig tarthat mindez?
A válaszhoz futnunk kell egy gyors kört a világpiacon. A startvonal Kínában van. Az elmúlt egy hónapban már korrigált, de a kínai felvásárlási árak március és július között 80 százalékkal nőttek.
Bár termelésük növekszik idén, az áremelkedések hátterében a szűkös kínálat és a kereslet növekedése áll. Az árak stabilizálása és az infláció kézben tartása érdekében a kínai kormány hamarosan beavatkozásokról dönt. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy Kínában a második félévben nőni fog az import iránti igény. Az idei importjuk azonban így is várhatóan fele lesz a tavalyinak. Kína júliusban 120 ezer tonna sertéshúst importált, ami megegyezik a júniusi mennyiséggel, de 65,1 százalékkal kevesebb, mint egy éve. 2022 első nyolc hónapjában pedig 930 ezer tonna sertéshúst importáltak, ami szintén 65,1 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. Az említett kínai termelésbővülés ellensúlyozza az EU, Brazília és az USA csökkenését, így a világ sertéshústermelése egyensúlyban marad. Mindeközben éppen a kínaiak kisebb importja miatt a világpiaci forgalom mintegy 10 százalékkal zsugorodik. Az USA-ban a tavalyi után idén is csökken a sertéshústermelés, miközben a fogyasztás már meg fogja haladni a tavalyit. Készleteik magasak. A fagyasztott sertéshús kínálata 2 százalékkal csökkent ugyan az előző havihoz viszonyítva, de 20 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest.
Az átlagos felvásárlási árak augusztus közepén 40 százalékkal voltak az EU-ban magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A középtávon is tartósan szűkülő európai sertéshúspiac árait jelenleg a szűkülő kínálat és a nyári kereslet támogatja. Eközben az EU rohamtempóban veszíti el kínai piacait. 2022 első felében negyven százalékkal kevesebbet adott el a közösség oda, mint egy éve, pedig már a tavalyi egész éves visszaesés is 23 százalékos volt. Az EU Japánba, a Fülöp-szigetekre és Dél-Koreába irányuló exportja növekszik ugyan, és ez tudja ellensúlyozni a kínai kiesést, de középtávon is csökkenő kivitelt vetít előre. Az EU összességében a csökkenő sertésállomány a legfontosabb trend. A tavalyi év közepén megkezdett kocakivágások hatása még mindig érezhető. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az unió sertéshústermelése 2022-ben közel 5 százalékkal fog csökkenni a magas ráfordítási költségek, a környezetvédelmi aggályok, a csökkenő export és a sertéspestis miatt.
Spanyolországban, Európa legnagyobb sertéstermelőjénél szintén rekordokat döntöget a sertésár. A múlt héten ez 1,70 euró/kg-on állt. Az ár szinte hetente emelkedett január vége óta, amikor 1,02 euró/kg volt. A vágások száma jelentősen csökken, és a vágósúlyok évről évre alacsonyabbak. A Dán Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022. július 1-jén a sertésállomány az országban 12,2 millió volt, 7,5 százalékkal kisebb, mint egy évvel ezelőtt. A 2021 októbere óta tapasztalt csökkenő tendencia tehát folytatódik, és 2019 áprilisa óta a legkisebb dán sertésállományt jelenti. A sertések minden kategóriája csökkent az előző évhez képest, a kocák száma 6,5 százalékkal, a vágósertéseké 8,2 százalékkal esett vissza.
A német sertésszektor gyorsuló zsugorodásáról már mindenkinek tudnia kell itthon is, hiszen áraink jellemzően hozzájuk kötődnek. A kereslet a szünidő vége és a még tartó grillszezon miatt emelkedik, miközben a sertésvágás csökken. Úgy hírlik, hogy a németek hamarosan újra szállíthatnak Dél-Koreába, ami újabb lendületet adna a piacnak. Németországban a malacárak is újra elérték az 53 euró/25 kg-os szintet, de itt sem fognak megállni. Az árak szeptember második hetén (37. hét) 2,1 euró/kgon állnak. Itthon is újabb lendületet vett a sertésár emelkedése. Bár a belföldi fogyasztás érzékelhetően csökken, a sertéshús külkereskedelme mindkét irányba élénkül. Az első öt havi adatok szerint az export mennyiségben egészen megközelítette az importot, miközben értékben messze felül is múlta.
Az AKI statisztikái szerint a magyarországi vágóhidakon 2 millió 239 ezer sertést vágtak le 2022 első fél évében, 6,5 százalékkal kevesebbet (-156 ezer egyed), mint 2021. január–júniusban. A levágott állatok élősúlya összesen 266 ezer tonna, hasított súlya 214 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly is 7 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első félévi 46,9 ezerről 35,1 ezer darabra csökkent (-25,2%) a 2022. január–júniusi időszakban. Ehhez azonban fontos hozzátenni, hogy 2021-ben – két év erőteljes csökkenés után – jelentősen, 17 százalékkal nőtt a számuk. A sertésállomány még mindig keresi mélypontját.
A KSH adatai szerint idén június elején 2,72 milliós volt a sertés- és 156,9 ezres a kocaállomány. Előbbi 5,9, utóbbi 4,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szintjétől. Ezzel párhuzamosan a szektor szereplőinek, a sertéstartóknak is csökken a száma. A KSH legutóbbi, 2020-es számlálásakor 48,4 ezer fő volt, ami alig harmada a tíz évvel ezelőtti számuknak. A fényt az alagút végén az mutatja, hogy eközben a nagyobb telepek száma inkább emelkedik. Ez a koncentrálódás ebben az évben újabb lendületet vesz. Erről hamarosan számaink is lehetnek, hiszen a főállatorvos elrendelt egy felmérést, amelyet a járási állategészségügyi szakemberek fognak elvégezni, egybekötve egy tájékoztató kampánnyal. A felmérést november végéig be is fejezik, így akár még az idén friss képünk lehet a sertésállományról.
Erste Agrár-előrejelzések
• A sertéspestis elleni vakcina fejlesztésében Vietnám jár az élen. Az amerikai segítséggel végzett munka azonban a minap megtorpant, amikor a szerrel beoltott sertések hullani kezdtek. Jelenleg még tart a vizsgálat az okok felderítésére, de a késedelem már borítékolható.
• A globálisan magas takarmányárak rövid távon eltántorítják a termelőket a termelés bővítésétől.
• Kína, az EU és az USA sertéshústermelése most és a következő évben sem fog érdemben emelkedni. Emiatt a sertésárak magasan maradnak.
• Ennek ellenére a második félévben a sertéshúsok világpiaci forgalma emelkedhet. E mögött a kereslet növekedése nyom többet a latban, mint a takarmányárak esetleges csökkenése.
• A sertéspestis, az infláció és magas költségek nyomása tartós marad.
• Hollandia, Franciaország fokozott veszélyben van a sertéspestis közelsége miatt. Ha átlépi a német határt a vírus, akkor a sertésállomány csökkenése tovább gyorsul a kontinensen.
• A nyugat-európai sertéspiaci helyzetet nagyon jól jellemzi a holland Haarlem városi tanács döntése, amely megtiltja a hússal kapcsolatos reklámokat. A klímára való hivatkozással rombolják le a hagyományos állattartás jövőjét. Ezzel szorosan összefügg, hogy az Európai Bizottság kampányt indított a rovarevés népszerűsítése érdekében.
• A globális kereslet a sertéshús iránt ellentétes folyamatoknak van kitéve. Míg Észak-Amerikában a kereslet továbbra is erős, és az EU-ban is növekedési jeleket mutat, ez inkább a szezonális mozgást tükrözi, mint strukturális változást. Japán, Dél-Korea és néhány más ázsiai ország ugyanakkor gyengébb keresletre számít a második félévben a növekvő inflációs aggodalmak, a lassuló gazdaság és a folyamatos Covid-kockázatok miatt.
• Mindebből az következik, hogy a sertéshús árának emelkedése nem fogja tartani a mostani tempóját, és megtorpanásra is számítani kell, a növekedés azonban az előttünk álló hónapokban és várhatóan középtávon is fennmarad.
• Zajlanak pályázati forrással megvalósuló beruházások, de úgy tűnik, többen elbizonytalanodtak az elnyert források felhasználását illetően. A költségek és a sertésárak növekedési versenyéből többen kiszállásra kényszerülhetnek. Ez tovább erősíti a szektor koncentráltságát, egyben az átlagos termelési színvonal emelkedését.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ
